Az akkumulátorgyárakat zölddé lehet tenni, vízfelhasználásuk megoldható zárt rendszerben – mondta Borsos Krisztina, a Hidrofilt Kft. ügyvezető igazgatója Áder János korábbi köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
A szakember elmondta: a szennyezett vizet megtisztítják, így az üzem vízzel nem bocsát ki szennyezést, mi több, a felhasznált víz egy részét vissza is tudják forgatni. Több nyugat-európai cég már a felhasznált víz 90 százalékát visszaforgatja, újrahasznosítja.
Áder János kérdésére a szakember megerősítette: a debreceni akkumulátorgyárban is megépíthető a környezetet és ivóvízbázist kímélő körforgásos zárt vízrendszer.
Borsos Krisztina a Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft.-ről elmondta: vízkezelő rendszerek tervezésével, kiépítésével, karbantartásával, üzemeltetésével foglalkoznak. A Hidrofilt Kft.-t 1990-ben alapították egy garázsban, de ma már Európa 10 legnagyobb vízkezelő rendszereket üzemeltető cége között van. 180 embert foglalkoztat, harmaduk mérnök, dolgoztak a paksi atomerőműben, a Mol százhalombattai üzemében, gyógyszergyárakban, élelmiszeriparban és a Mercedes gyárában.
Magyarországon másfél, világszerte 2,7 millió embernek szolgáltatnak ivóvizet a kft. berendezései, rendszerei. Külföldön is elismert a cég, bevételeinek harmada már a lengyel piacról származik, a legnagyobb lengyel szénerőműben magyar technológiát üzemeltetnek magyar szakemberek. E mellett Németországban, Portugáliában, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Peruban, Ecuadorban, Irakban, Jordániában és Mexikóban is vannak partnerei a cégnek. Tunéziában pedig konténeres tengervízből állítanak elő sótalanítással ivóvizet. (MTI)
Zöld is meg nem is
A szemünk előtt zajlik, ahogyan átalakul a világ: a legnagyobb autógyárak is fokozatosan növelik az elektromosautó-gyártási kapacitásukat, hiszen folyamatosan nő rájuk a kereslet. Ez az iparág a legnagyobb felvevő az akkumulátorpiacon, így elemzések sora készült már azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban valójában mennyivel jobb megoldás a benzines/gázolajjal futó járművekhez képest fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból.
Tény, hogy a károsanyag-kibocsátás jóval alacsonyabb az elektromos autók esetében, de az akkumulátorgyárakban keletkező szennyezett víz például meglehetősen nagy környezeti terhelést jelent. A jó hír az, hogy vannak olyan megoldások, amelyekkel ez a terhelés minimalizálható, erről fentebb írtunk, de sajnos az is tény, hogy jelenleg nem lehet tudni, hogy az itthon épülő akkumulátorgyárak vízfelhasználásának mértéke és módja mekkora veszélyt jelent a környezetre nézve, hogy a valóságban hogyan valósulnak meg a kockázat minimalizását biztosító intézkedések.
"...egy új technológiára épülő akkumulátorüzem esetében pusztán azzal, hogy nem ismerjük pontosan a kibocsátott anyagok káros hatásait, vagy azok vizsgálatára nem kötelezik a gyárat a jogszabályok, még nem indokolható a potenciálisan környezetkárosító beruházás engedélyezése, de ez fordítva is igaz: csak azért, mert még nem elterjedt egy technológia, nem kell tőle rettegni" – olvasható a WWF oldalán a témával kapcsolatban.
Ma a fenntarthatóság és a kibocsátás-csökkentés mutatja az irányt minden gazdasági ágazatban a bankszektortól a mezőgazdaságon át az élelmiszeriparig, és amíg az autózásról nem tudunk lemondani, addig az autógyártásban is. Remélhetőleg a szakemberek meg is találják azokat a módszereket, amelyek nem egyik mutató rovására javítanak a másikon.
Már bírságot sem ró ki a hatóság
A már üzemelő akkumulátorgyárak kapcsán többször került a hírek közé az, hogy bírságot szabtak ki többre is, mert nem tartottak be egyes előírásokat. Egy szeptember 21-i kormányrendelet értelmében viszont immár "nincs helye a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §-a és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának a környezetvédelmi hatósággal környezetvédelmi hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a szerződés megkötésére sor került." (Forrás: Magyar Közlöny)
Azaz bírság helyett környezetvédelmi hatósági szerződés megkötésre kötelezik a szennyezőt, amely elvileg az előírások betartását hivatott garantálni.
