Milyen volt a 2020-as év, illetve az idei év első fele az AXIÁL Kft. forgalma szempontjából?
2020 egy kiváló év volt, és 2021-ben is ugyanígy kezdtünk, az első három-négy hónap is nagyon jól indult. Utána egyre többen hallották, hogy lesznek támogatások, jött az ÁTK, valamint az újabb digitális kiírás és számos egyéb pályázati felhívás, amivel – mint hasonló esetben mindig – kicsit lefékeződött a lendület. Ezzel párhuzamosan sajnos az NHP is kifutott, ami miatt szintén kicsit megtorpantak az emberek. Felmerült a kérdés, hogy mit lehet pályázatból finanszírozni, és ezáltal gyengébben alakult a június és a július. Azt tudom mondani, igaz, hogy valamennyivel kevesebb termett, de jók az árak. Most már újra elérhetőek a források, visszatért a kedv, a lehetőségek, és úgy néz ki, a szeptember ismét jó hónap lesz. Ezek a hatások, véleményem szerint, év végéig még lendületben fogják tartani a gazdálkodókat.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője – fotó: AXIÁL Kft.
Milyen elvárásokkal indulnak neki a következő időszaknak?
A következő év elején a digitális pályázatnak meglesznek a hozadékai. Egyre több gépet fogunk tudni eladni a pályázat keretén belül. Személy szerint azt várom a 2021-es évtől, hogy hasonlóan jó lesz, mint a tavalyi, 2022 pedig egy csúcsszuper év lesz. Ez nagyon sokban függ attól is, hogy milyen gépeket tudunk majd beszerezni, hiszen a gyártóknál is tapasztalhatóak fennakadások.
Az új precíziós technológiák iránt inkább azok a gazdálkodók érdeklődnek jobban, akik már korábban is elkötelezettek voltak az ilyen jellegű technológiák mellett, vagy új szereplők is érdeklődnek?
Mindkettő igaz. Egyértelműen vannak, akik már belecsaptak a precíziós gazdálkodásba, már előtte is volt ilyen tevékenységük. De sokan teljesen újként kezdik el. Nagyon kevesen vannak olyanok, akiknek korábban nem volt automata kormányzása, legalább ezen a szinten már minden gazdálkodó tart. Egyre többen figyelik a lehetőségeket, és most, hogy tudnak rá támogatást igényelni, nőtt az érdeklődés. Továbbá a gazdálkodók olyan lendületet is szereztek, amivel elkezdenek az egyes precíziós elemek alkalmazásáról áttérni a digitalizált mezőgazdaságra, és még hatékonyabban szeretnék elkölteni a műtrágyára, növényvédő szerre szánt forintjaikat.
Üzemméretet tekintve ez csak a legnagyobb gazdaságoknál jellemző, vagy azért a kisebbek körében is látszik a növekedés?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a kis, 5-10 hektáros gazdák nekivágtak a digitális gazdálkodásnak. Azt gondolom, kell egy bizonyos üzemméret, amelynek legalább 200-300 hektárnak kell lennie ahhoz, hogy ez megfelelően működjön. Lehet kisebb is, akkor viszont nemcsak szántóföldi növénytermesztést kell folytatni, nemcsak hagyományos növényeket kell termeszteni, hanem például kertészeti kultúrákkal is érdemes foglalkozni. Ez utóbbi esetében már 20-30 hektáron is érdemes a digitális megoldásokat alkalmazni.
Harsányi Zsolt az új országos lefedettségű, 4GNSS, VRS korrekciós jel szolgáltatás bemutatásán – fotó: AXIÁL Kft.
Ha precíziós gazdálkodásról beszélünk, a magyar termelők jellemzően milyen szintig jutnak el?
A precíziós gazdálkodásban nagyon sokan már hozamtérképeket készítettek eddig is, és ezek alapján különböző műtrágyázási terveket állítottak össze. Zónáztak is már néhányan, és vetési terveket, különböző tőszámú vetést is egyre többen alkalmaztak az elmúlt években. Eddig itthon összességében mindez gyerekcipőben járt, de ez a pályázati támogatás lehetőséget ad arra, hogy ebből a gyerekcipőből átlépjünk egy sokkal nagyobb cipőbe.
Tehát a pályázat érezhetően megnövelte az érdeklődést a precíziós gépek iránt?
Mondhatni, hogy érezhető a hatása. Akiknek eddig is volt egy-egy műtrágyaszórójuk, egy-egy vetőgépük, amelyek helyspecifikus gazdálkodásra alkalmasak, most azok is megpróbálnak a meglévő gépekhez, technológiákhoz még egy-két olyan megoldást beszerezni, amellyel rendszerbe köthetik mindezt.
Vannak értesülései arról, hogy a magyar termelők mennyire éltek a pályázat adta lehetőségekkel?
Persze. Folyamatosan jöttek hozzánk az érdeklődők. A kiadott ajánlatok száma nálunk is óriási volt, ahogy a miniszter úr is mondta, 173 milliárd forintnyi pályázatot adtak be a gazdálkodók. A beérkezett pályázatok nagy részéből remélhetőleg 2022-2023-ban nagyon sok meg is fog valósulni.
Ha röviden össze kellene foglalnia, milyen jelentőségű az új országos lefedettségű 4GNSS korrekciós jel szolgáltatás, milyen előnyei vannak az eddigiekhez képest? Egy olyan termelőnek, aki eddig nem ismerte ezeket a fejlesztéseket, mit mondana?
Nekem ez egy RTK-korrekciós jel szolgáltatás, ami VRS-alapon működik. A gazda eddig kiment a földre, bekapcsolta az RTK-szolgáltatásra alkalmas automata kormányzási rendszerét, közben elszívhatott egy cigarettát, amíg a rendszer felállt. Most kimegy a szántóföldre, bekapcsolja ezt a szolgáltatást, és – az egészségét megőrzendő – nem kell elszívnia a cigarettát, mert a rendszer 5-10 másodpercen belül észleli a jelet, és tud vele dolgozni.
Másrészt, ahol eddig dolgozott, egy erdősáv mellett, vagy két erdősáv között, egy viszonylag keskeny táblában, ott, ha felnézett az égre, akkor a két erdősáv betakarta a kilátási lehetőséget. Most már ezzel a sok-sok műholddal sokkal többet lát a gépével. Minimálisan is 6-7, de inkább 12-14 műholdnak kell a jele ahhoz, hogy stabil és pontos helymeghatározást tudjunk biztosítani. Minél több műholdat észlel, annál gyorsabban rendelkezésre áll a jel, annál pontosabb a helymeghatározás, és annál jobb munkavégzést tudunk megújult szolgáltatásunkkal nyújtani. Tehát ha például két magas, "égig érő" emeletes ház között akarunk centiméter pontosan vetni kukoricát, akkor az új 4GNSS korrekciós jellel még ott is tudunk.
