A kerek évforduló apropóján emlékülést rendeztek szerdán Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeumában. A nagyszámú vendéget Dr. Szabó István egyetemi tanár, a MATE Műszaki Intézet igazgatója köszöntötte, aki elöljáróban elmondta: fontosnak tartják, hogy a lapban nemcsak a gépújdonságokról számolhatnak be, hanem kutatási eredményeket is közzé tehetnek.
Ezzel közösséget is építenek, összekapcsolják a felsőoktatási intézményeket, egyetemeket, a kutatókat, a hallgatókat, a gyakorló szakembereket, illetve a gépkereskedőket, a mezőgazdasági gépforgalmazókat, gyártókat, akiknek kifejezte köszönetét a támogatásukért, mert – ahogy fogalmazott – nélkülük nem létezne a lap.
Dr. Tóth László főszerkesztő áttekintést adott a lap 100 évéről – fotó: Horváth Attila
A köszöntő után a 100 éves Mezőgazdasági Technika főszerkesztője, Dr. Tóth László professzor emeritus lépett a mikrofonhoz, aki a lap múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt. Mint elmondta: az első világháború után, amikor az ország kilábalt a recesszióból és nagy léptekkel elindult a hazai agrárium gépesítése, igény mutatkozott egy mezőgazdasági gépesítési szaklap elindítására. Ugyanis a háborúban odaveszett férfiakat, az ő kétkezi munkájukat pótolni kellett és ezt csak a gépesítéssel tehették meg. Az új szaklapot Rothmeyer Imre mezőgazdász, szakíró saját vállalkozásban alapította meg 1924-ben. Társszerkesztőjéül Dr. Kund Ede gépészmérnököt, egyetemi tanárt választotta. A lapszám 15-20 százalékát tették ki a hirdetések, a hirdetők közé tartoztak például a Fordson traktor, a Hangya központok, a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek R.-T., az International Harvester Company, a teljesség igénye nélkül.
Díjjal ismerték el a főszerkesztő, professzor emeritus több évtizedes kimagasló munkáját – fotó: Horváth Attila
A lap kiadása a második világháború alatt szünetelt, majd az új gazdasági rendszerben 1952-től 1959-ig Gépállomás címmel jelent meg. 1956, a forradalom után a gépállomások átalakultak, a kapcsolódó feladatok a termelőszövetkezetekbe és az állami gazdaságokba helyeződtek át, s olyan szaklap kellett, ami mindenkihez szól, minden igényt kiszolgál. Ekkor lett a lap (mely ekkor már újra Mezőgazdasági Technika címmel jelent meg) főszerkesztője Burián Béla aranytollas újságíró, aki az 1924-es lap tematikáját vitte tovább. Volt, hogy a lap elérte a hatezres példányszámot is, ami nagyon szép eredménynek számított. Tőle Dr. Fehér Károly egyetemi tanár vette át a stafétát. Az 1989-es rendszerváltás után felvetődött a lap beolvasztása a Magyar Mezőgazdaság című folyóiratba, amit sikerült megakadályozni. Majd a lap élén Dr. Fehér Károlyt az előadó követte, aki szintén az 1924-es irányvonalat vitte és viszi ma is tovább.
Jelentős megtiszteltetés a Mezőgazdasági Technika mögött álló szakembergárda számára, hogy a Tractor of the Year, az Év traktora címet odaítélő zsűriben (melyet az EU 25 országa 25 elismert mezőgazdasági szaklapjának munkatársa alkot) a Mezőgazdasági Technika képviselője is helyet foglalhat.
– A lap olvasott, az egyetem könyvtárában látom, néhány lapszámot rongyosra forgatnak a hallgatók és a tanárok, ami azt jelenti, hogy mindenkinek tudunk újat mondani – szögezte le Dr. Tóth László. – Ma is hűek vagyunk az elődeink által lefektetett programhoz, s minden erőnkkel azon leszünk a jövőben is, hogy a lap szakmai színvonala ne csökkenjen és továbbra is szolgáljuk a hazai agráriumban dolgozók precíz tájékoztatását.
Dr. Hajdú József is elismerést vehetett át (elöl), a pulpitusnál Dr. Szabó István – fotó: Horváth Attila
Dr. Hajdú József gépesítési szakértő, nyugalmazott főosztályvezető (FVM Műszaki Intézet) a magyar mezőgazdaság gépesítésének fejlődéséről tartott előadást. Ebben méltatta a hazai traktorgyártást, kiemelve a Dutrák és a RÁBA Steigerek jelentőségét. Beszélt korunk gépgyártási trendjeiről, s elmondta: napjaink traktorjaiban egyre erősebbek, egyúttal környezetkímélőbbek a motorok, s folyamatosan nő a precíziós technológiai rendszerek jelentősége. Ugyanez elmondható a kombájnok szegmensében is, melyek esetében növekszik az áteresztőképesség, a magtartályok térfogata, az automatizálás és minimalizálódnak a veszteségek. Gyorsan terjed a robotizáció, az autonomizálás és az elektromos meghajtás, illetve egyre több az agrárdrón.
Köszöntötte a jubiláló szakmai folyóiratot Fabio Zammaretti is – fotó: Horváth Attila
Dr. Szabó István egyetemi tanár, intézetigazgató az agrár-műszaki felsőoktatás 100 évéről adott áttekintést. A legújabb kori fejlemények sorában jelezte, hogy a mérnöki szintű mezőgazdasági gépészek iránti érdeklődés csökken. A kutatás-fejlesztési tevékenységről szólva pedig azt mondta, bővülni fog a nem uniós, vagy állami, hanem piaci forrásból finanszírozott K+F projektek köre.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a MEGFOSZ elnöke – fotó: Horváth Attila
Ezt követően rövid köszöntők hangzottak el. Köszöntötte a 100 éves Mezőgazdasági Technika szakfolyóiratot az olasz Trattori lap főszerkesztője, a Tractor of the Year nemzetközi díjat odaítélő szervezet elnöke, Fabio Zammaretti, Dr. Neményi Miklós akadémikus, az MTA Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottságának elnöke, Dr. Szendrő Péter rector emeritus, a Mezőgazdasági Technika szerkesztőbizottságának elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a MEGFOSZ elnöke, valamint Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.
Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki kereskedelmi vezérigazgató-helyettese – fotó: Horváth Attila
Az ülésen díjjal ismerték el Dr. Tóth László főszerkesztő és Dr. Hajdú József több évtizedes kimagasló munkáját.
Dr. Birkás Márta professzor asszony, a lap szerzője a 100. évfordulóra írt, maga költötte kedves versikét osztott meg a hallgatósággal – fotó: Horváth Attila
Pohárköszöntőt Dr. Szendrő Péter mondott, s a nap zárásaként a vendégek megtekinthették a 100 éves a Mezőgazdasági Technika időszaki kiállítást.
Dr. Szendrő Péter, a szerkesztőbizottság elnöke, rector emeritus mondott pohárköszöntőt – fotó: Horváth Attila
