Vannak szerencsések, akik számára a tavaszi magágykészítés nem okoz különösebb problémát. Az nem kérdés, hogy egy menetben legyen meg a munka, inkább finomabb részletek döntenek a munkagép választásnál, mint hogy mennyire tartós, mennyire kényelmes a beállítása, vagy mennyire olcsó.
És vannak, akiknek nehezen művelhető perctalajaik vannak. Ezek a magas agyag tartalmú talajok egyszerre követelnek egymásnak ellentmondó tulajdonságokat a gépválasztásnál és a magágykészítésnél is.
Nehéz munkagéppel könnyen káros tömörítés érhető el a perctalajokon.
A perctalajok jellemzője, hogy nehezen száradnak ki, viszont akkor gyorsan nagyon kemény lesz a felszínük. A mélyebb rétegekben vagy a nagyobb hantok közepén viszont sokáig nedvesek, képlékenyek maradnak. Ez röviden azt jelenti, hogy már rég el kellett volna vetni, de még sokára lehet rámenni a talajra.
Az alsó, nedves réteg még nem bírja el a nehezebb erőgépet, nehéz munkagéppel könnyen káros tömörítés érhető el, a kemény felső kéreg megfelelő műveléséhez viszont valami komolyabb szerszámra lenne szükség.
Az egyik kompromisszum, hogy megvárjuk, amíg a talaj teljesen kiszárad és valamilyen brutális géppel próbálkozunk, majd várunk az esőre, hogy visszapótolja, ami elpárolgott, hogy kikeljen a vetés. A másik lehetőség, hogy elhisszük, hogy a gyengébb rögaprítóképességű kombinátor milyen jó erózióvédelmet lát el, amikor nem végzi el a feladatát.
Szentes 2019 tavasz
A kemény rögök aprításával a Busa által fejlesztett fogókapás magágykészítő régóta nagy sikereket arat a Dunántúli területeken, viszont a Tiszántúli öntéstalajok nagy problémát okoztak a törőhengereinek.
Egy egyenletesen száradó talajon elég, ha precízen beállítjuk a munkamélységet a Forgókapa állítható szögű rotorjaival, nem nyúlunk le a vizes rétegekbe, nem képzünk vizes rögöket, nem dugul be a léces henger, probléma megoldva.
A perctalajokon viszont télre egyenetlen felszínt kell hagyni, különben beiszapolódhatnak. Amikor ezt az egyenetlen, nehezen száradó talajt zárjuk, a Forgókapa kiválóan egyengeti a felszínt, viszont a hantok nedves közepe felszínre kerülve egyből eldugítaná a törőhengert. Fontos megjegyezni, hogy ezen a ponton a felszín foltos lesz, ahol hant volt, ott nedves, ahol mélyedés lett feltöltve, ott száraz.
Gumihenger elmunkáló
Ha itt nem alakítunk ki nedvességstabil struktúrát, (sekély laza réteg a felszínen, alatta magágytalp) akkor a száraz rész száraz is marad, az egyenetlen nedvesség miatt egyenetlen lesz a magok kelése is.
A beragadó törőhengerre két megoldása is van a Busának. Az egyik a gumihenger, mely a Busa által fejlesztett profil rugalmas deformációja révén leveti magáról a nedves talajt.
A másik szabadalmaztatott megoldás az ilyen területeken rettegett és kerülendő léces törőhengert teszi kiváló eszközzé. A törőhengeren belül egy álló, rugózott sárkaparóléc található, e körül forog a henger.
Sárkaparózott léceshenger
A sárkaparó tökéletesen megakadályozza a henger eldugulását. A gumihenger nagyobb felületen fekszik fel, így valamivel kisebb a talajnyomása, viszont száraz talajon használva gyorsan kopik, így ez az eszköz specialista.
A sárkaparózott léceshenger ezzel szemben olcsóbb és tartósabb, száraz talajon ugyanúgy viselkedik, mint korábbi változatai, viszont inhomogén, nedves körülmények között is képes folytatni a munkát, mondhatni univerzálisabb szerszám.
Avatott szem észreveszi a nedves rögre tapadt, apró száraz talajdarabkákat, mely a perctalajok jellegzetessége.
Hogy lehet, hogy a forgókapa kiváló rögaprító, mégsem nyomja agyon a talajt? A kulcs a rotor működése. Nem súlyból nyom, mint egy nagyhenger, hanem a rotorok forgás közben függőlegesen lecsapnak, majd szétfeszítik a rögöket. A függőleges mozgás elől nem tudnak elgurulni a hantok, mint egy rugóskapánál, mivel érthető módon alulról megtámasztottak.
A nehezen művelhető perctalajok problémájára tehát a megoldás a Busa forgókapás magágykészítője valamelyik különleges törőhengerrel szerelve.
Vannak szerencsések, akik számára a tavaszi magágykészítés nem okoz különösebb problémát. Az nem kérdés, hogy egy menetben legyen meg a munka, inkább finomabb részletek döntenek a munkagép választásnál, mint hogy mennyire tartós, mennyire kényelmes a beállítása, vagy mennyire olcsó. És vannak, akiknek nehezen művelhető perctalajaik vannak. Ezek a magas agyag tartalmú talajok egyszerre követelnek egymásnak ellentmondó tulajdonságokat a gépválasztásnál és a magágykészítésnél is.
A perctalajok jellemzője, hogy nehezen száradnak ki, viszont akkor gyorsan nagyon kemény lesz a felszínük. A mélyebb rétegekben, vagy a nagyobb hantok közepén viszont sokáig nedvesek, képlékenyek maradnak. Ez röviden azt jelenti, hogy már rég el kellett volna vetni, de még sokára lehet rámenni a talajra. Az alsó nedves réteg még nem bírja el a nehezebb erőgépet, nehéz munkagéppel könnyen káros tömörítés érhető el, a kemény felső kéreg megfelelő műveléséhez viszont valami komolyabb szerszámra lenne szükség.
Az egyik kompromisszum, hogy megvárjuk, amíg kiszárad teljesen a talaj és valamilyen brutális géppel próbálkozunk, majd várunk az esőre, hogy visszapótolja, ami elpárolgott, hogy kikeljen a vetés. A másik lehetőség, hogy elhisszük, hogy a gyengébb rögaprítóképességű kombinátor milyen jó erózióvédelmet lát el, amikor nem végzi el a feladatát.
Szentes 2019 tavasz
A kemény rögök aprításával a Busa által fejlesztett fogókapás magágykészítő régóta nagy sikereket arat a Dunántúli területeken, viszont a Tiszántúli öntéstalajok nagy problémát okoztak a törőhengereinek. Egy egyenletesen száradó talajon elég, ha precízen beállítjuk a munkamélységet a Forgókapa állítható szögű rotorjaival, nem nyúlunk le a vizes rétegekbe, nem képzünk vizes rögöket, nem dugul be a léces henger, probléma megoldva. A perctalajokon viszont télre egyenetlen felszínt kell hagyni, különben beiszapolódhatnak. Amikor ezt az egyenetlen, nehezen száradó talajt zárjuk, a Forgókapa kiválóan egyengeti a felszínt, viszont a hantok nedves közepe felszínre kerülve egyből eldugítaná a törőhengert. Fontos megjegyezni, hogy ezen a ponton a felszín foltos lesz, ahol hant volt, ott nedves, ahol mélyedés lett feltöltve, ott száraz. Ha itt nem alakítunk ki nedvességstabil struktúrát (sekély laza réteg a felszínen, alatta magágytalp) akkor a száraz rész száraz is marad, az egyenetlen nedvesség miatt egyenetlen lesz a magok kelése is.
Gumihenger elmunkáló
A beragadó törőhengerre két megoldása is van a Busának. Az egyik a gumihenger, mely a Busa által fejlesztett profil rugalmas deformációja révén leveti magáról a nedves talajt. A másik szabadalmaztatott megoldás az ilyen területeken rettegett és kerülendő léces törőhengert teszi kiváló eszközzé. A törőhengeren belül egy álló, rugózott sárkaparóléc található, e körül forog a henger. A sárkaparó tökéletesen megakadályozza a henger eldugulását. A gumihenger nagyobb felületen fekszik fel, így valamivel kisebb a talajnyomása, viszont száraz talajon használva gyorsan kopik, így ez az eszköz specialista.
Sárkaparózott léceshenger
A sárkaparózott léceshenger ezzel szemben olcsóbb és tartósabb, száraz talajon ugyanúgy viselkedik, mint korábbi változatai, viszont inhomogén, nedves körülmények között is képes folytatni a munkát, mondhatni univerzálisabb szerszám.
Avatott szem észreveszi a nedves rögre tapadt, apró száraz talajdarabkákat, mely a perctalajok jellegzetessége. A léces henger nincs eldugulva.
Hogy lehet, hogy a forgókapa kiváló rögaprító, mégsem nyomja agyon a talajt? A kulcs a rotor működése. Nem súlyból nyom, mint egy nagyhenger, hanem a rotorok forgás közben függőlegesen lecsapnak, majd szétfeszítik a rögöket. A függőleges mozgás elől nem tudnak elgurulni a hantok, mint egy rugóskapánál, mivel érthető módon alulról megtámasztottak.
A nehezen művelhető perctalajok problémájára tehát a megoldás a Busa Forgókapás magágykészítője valamelyik különleges törőhengerrel szerelve.
Ha elvonatkoztatunk a perctalajoktól, hasonló kihívást tartogat a szuperkorai magágykészítés, amikor nedvességstabil magágyat kell készítenünk például egy esős tavaszon. A Busa folyamatos fejlesztéseivel, szabadalmaztatott megoldásaival képes a nehéz feladatokat is megoldani.
Videó extrém talajokon:
https://youtu.be/yv5vVHYPsaI
Horváth Bence Busa Bt.
www.busabt.hu
https://www.facebook.com/busamezogazdasag/
Vannak szerencsések, akik számára a tavaszi magágykészítés nem okoz különösebb problémát. Az nem kérdés, hogy egy menetben legyen meg a munka, inkább finomabb részletek döntenek a munkagép választásnál, mint hogy mennyire tartós, mennyire kényelmes a beállítása, vagy mennyire olcsó. És vannak, akiknek nehezen művelhető perctalajaik vannak. Ezek a magas agyag tartalmú talajok egyszerre követelnek egymásnak ellentmondó tulajdonságokat a gépválasztásnál és a magágykészítésnél is.
A perctalajok jellemzője, hogy nehezen száradnak ki, viszont akkor gyorsan nagyon kemény lesz a felszínük. A mélyebb rétegekben, vagy a nagyobb hantok közepén viszont sokáig nedvesek, képlékenyek maradnak. Ez röviden azt jelenti, hogy már rég el kellett volna vetni, de még sokára lehet rámenni a talajra. Az alsó nedves réteg még nem bírja el a nehezebb erőgépet, nehéz munkagéppel könnyen káros tömörítés érhető el, a kemény felső kéreg megfelelő műveléséhez viszont valami komolyabb szerszámra lenne szükség.
Az egyik kompromisszum, hogy megvárjuk, amíg kiszárad teljesen a talaj és valamilyen brutális géppel próbálkozunk, majd várunk az esőre, hogy visszapótolja, ami elpárolgott, hogy kikeljen a vetés. A másik lehetőség, hogy elhisszük, hogy a gyengébb rögaprítóképességű kombinátor milyen jó erózióvédelmet lát el, amikor nem végzi el a feladatát.
Szentes 2019 tavasz
A kemény rögök aprításával a Busa által fejlesztett fogókapás magágykészítő régóta nagy sikereket arat a Dunántúli területeken, viszont a Tiszántúli öntéstalajok nagy problémát okoztak a törőhengereinek. Egy egyenletesen száradó talajon elég, ha precízen beállítjuk a munkamélységet a Forgókapa állítható szögű rotorjaival, nem nyúlunk le a vizes rétegekbe, nem képzünk vizes rögöket, nem dugul be a léces henger, probléma megoldva. A perctalajokon viszont télre egyenetlen felszínt kell hagyni, különben beiszapolódhatnak. Amikor ezt az egyenetlen, nehezen száradó talajt zárjuk, a Forgókapa kiválóan egyengeti a felszínt, viszont a hantok nedves közepe felszínre kerülve egyből eldugítaná a törőhengert. Fontos megjegyezni, hogy ezen a ponton a felszín foltos lesz, ahol hant volt, ott nedves, ahol mélyedés lett feltöltve, ott száraz. Ha itt nem alakítunk ki nedvességstabil struktúrát (sekély laza réteg a felszínen, alatta magágytalp) akkor a száraz rész száraz is marad, az egyenetlen nedvesség miatt egyenetlen lesz a magok kelése is.
Gumihenger elmunkáló
A beragadó törőhengerre két megoldása is van a Busának. Az egyik a gumihenger, mely a Busa által fejlesztett profil rugalmas deformációja révén leveti magáról a nedves talajt. A másik szabadalmaztatott megoldás az ilyen területeken rettegett és kerülendő léces törőhengert teszi kiváló eszközzé. A törőhengeren belül egy álló, rugózott sárkaparóléc található, e körül forog a henger. A sárkaparó tökéletesen megakadályozza a henger eldugulását. A gumihenger nagyobb felületen fekszik fel, így valamivel kisebb a talajnyomása, viszont száraz talajon használva gyorsan kopik, így ez az eszköz specialista.
Sárkaparózott léceshenger
A sárkaparózott léceshenger ezzel szemben olcsóbb és tartósabb, száraz talajon ugyanúgy viselkedik, mint korábbi változatai, viszont inhomogén, nedves körülmények között is képes folytatni a munkát, mondhatni univerzálisabb szerszám.
Avatott szem észreveszi a nedves rögre tapadt, apró száraz talajdarabkákat, mely a perctalajok jellegzetessége. A léces henger nincs eldugulva.
Hogy lehet, hogy a forgókapa kiváló rögaprító, mégsem nyomja agyon a talajt? A kulcs a rotor működése. Nem súlyból nyom, mint egy nagyhenger, hanem a rotorok forgás közben függőlegesen lecsapnak, majd szétfeszítik a rögöket. A függőleges mozgás elől nem tudnak elgurulni a hantok, mint egy rugóskapánál, mivel érthető módon alulról megtámasztottak.
A nehezen művelhető perctalajok problémájára tehát a megoldás a Busa Forgókapás magágykészítője valamelyik különleges törőhengerrel szerelve.
Ha elvonatkoztatunk a perctalajoktól, hasonló kihívást tartogat a szuperkorai magágykészítés, amikor nedvességstabil magágyat kell készítenünk például egy esős tavaszon. A Busa folyamatos fejlesztéseivel, szabadalmaztatott megoldásaival képes a nehéz feladatokat is megoldani.
Videó extrém talajokon:
https://youtu.be/yv5vVHYPsaI
Horváth Bence Busa Bt.
www.busabt.hu
https://www.facebook.com/busamezogazdasag/
Perctalajok magágykészítése
Vannak szerencsések, akik számára a tavaszi magágykészítés nem okoz különösebb problémát. Az nem kérdés, hogy egy menetben legyen meg a munka, inkább finomabb részletek döntenek a munkagép választásnál, mint hogy mennyire tartós, mennyire kényelmes a beállítása, vagy mennyire olcsó. És vannak, akiknek nehezen művelhető perctalajaik vannak. Ezek a magas agyag tartalmú talajok egyszerre követelnek egymásnak ellentmondó tulajdonságokat a gépválasztásnál és a magágykészítésnél is.
A perctalajok jellemzője, hogy nehezen száradnak ki, viszont akkor gyorsan nagyon kemény lesz a felszínük. A mélyebb rétegekben, vagy a nagyobb hantok közepén viszont sokáig nedvesek, képlékenyek maradnak. Ez röviden azt jelenti, hogy már rég el kellett volna vetni, de még sokára lehet rámenni a talajra. Az alsó nedves réteg még nem bírja el a nehezebb erőgépet, nehéz munkagéppel könnyen káros tömörítés érhető el, a kemény felső kéreg megfelelő műveléséhez viszont valami komolyabb szerszámra lenne szükség.
Az egyik kompromisszum, hogy megvárjuk, amíg kiszárad teljesen a talaj és valamilyen brutális géppel próbálkozunk, majd várunk az esőre, hogy visszapótolja, ami elpárolgott, hogy kikeljen a vetés. A másik lehetőség, hogy elhisszük, hogy a gyengébb rögaprítóképességű kombinátor milyen jó erózióvédelmet lát el, amikor nem végzi el a feladatát.
Szentes 2019 tavasz
A kemény rögök aprításával a Busa által fejlesztett fogókapás magágykészítő régóta nagy sikereket arat a Dunántúli területeken, viszont a Tiszántúli öntéstalajok nagy problémát okoztak a törőhengereinek. Egy egyenletesen száradó talajon elég, ha precízen beállítjuk a munkamélységet a Forgókapa állítható szögű rotorjaival, nem nyúlunk le a vizes rétegekbe, nem képzünk vizes rögöket, nem dugul be a léces henger, probléma megoldva. A perctalajokon viszont télre egyenetlen felszínt kell hagyni, különben beiszapolódhatnak. Amikor ezt az egyenetlen, nehezen száradó talajt zárjuk, a Forgókapa kiválóan egyengeti a felszínt, viszont a hantok nedves közepe felszínre kerülve egyből eldugítaná a törőhengert. Fontos megjegyezni, hogy ezen a ponton a felszín foltos lesz, ahol hant volt, ott nedves, ahol mélyedés lett feltöltve, ott száraz. Ha itt nem alakítunk ki nedvességstabil struktúrát (sekély laza réteg a felszínen, alatta magágytalp) akkor a száraz rész száraz is marad, az egyenetlen nedvesség miatt egyenetlen lesz a magok kelése is.
Gumihenger elmunkáló
A beragadó törőhengerre két megoldása is van a Busának. Az egyik a gumihenger, mely a Busa által fejlesztett profil rugalmas deformációja révén leveti magáról a nedves talajt. A másik szabadalmaztatott megoldás az ilyen területeken rettegett és kerülendő léces törőhengert teszi kiváló eszközzé. A törőhengeren belül egy álló, rugózott sárkaparóléc található, e körül forog a henger. A sárkaparó tökéletesen megakadályozza a henger eldugulását. A gumihenger nagyobb felületen fekszik fel, így valamivel kisebb a talajnyomása, viszont száraz talajon használva gyorsan kopik, így ez az eszköz specialista.
Sárkaparózott léceshenger
A sárkaparózott léceshenger ezzel szemben olcsóbb és tartósabb, száraz talajon ugyanúgy viselkedik, mint korábbi változatai, viszont inhomogén, nedves körülmények között is képes folytatni a munkát, mondhatni univerzálisabb szerszám.
Avatott szem észreveszi a nedves rögre tapadt, apró száraz talajdarabkákat, mely a perctalajok jellegzetessége. A léces henger nincs eldugulva.
Hogy lehet, hogy a forgókapa kiváló rögaprító, mégsem nyomja agyon a talajt? A kulcs a rotor működése. Nem súlyból nyom, mint egy nagyhenger, hanem a rotorok forgás közben függőlegesen lecsapnak, majd szétfeszítik a rögöket. A függőleges mozgás elől nem tudnak elgurulni a hantok, mint egy rugóskapánál, mivel érthető módon alulról megtámasztottak.
A nehezen művelhető perctalajok problémájára tehát a megoldás a Busa Forgókapás magágykészítője valamelyik különleges törőhengerrel szerelve.
Busa videoblog: Az ideális magágy extrém talajokon
Ha elvonatkoztatunk a perctalajoktól, hasonló kihívást tartogat a szuperkorai magágykészítés, amikor nedvességstabil magágyat kell készítenünk például egy esős tavaszon. A Busa folyamatos fejlesztéseivel, szabadalmaztatott megoldásaival képes a nehéz feladatokat is megoldani.
Ha elvonatkoztatunk a perctalajoktól, hasonló kihívást tartogat a szuperkorai magágykészítés, amikor nedvességstabil magágyat kell készítenünk például egy esős tavaszon. A Busa folyamatos fejlesztéseivel, szabadalmaztatott megoldásaival képes a nehéz feladatokat is megoldani.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
