Korábban betonozott területen tartott állatokat Berend Ferenc agrármérnök, de okulva a rossz tapasztalatokból néhány éve újragondolta a gazdaság működését, és úgy döntött: kiviszi a vetőföldre a húsmarháit.

Bizonyított a talajjavulás

Az előadó a Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett, januári TMG REAG VIII. Talajélet Konferencián ismertette a rendszert, amelyet kikísérletezett, és amelyet alkalmaz a marhák legeltetésénél. Elmondta, hogy a külön kertekre osztott földön eleinte tíz-tíz napot töltöttek az állatok, most viszont már háromnaponta váltják a helyüket. Ma már 150-180 napig tud egy évben legeltetni, ez idő alatt háromszor vagy négyszer megfordul az állomány a rendelkezésre álló területen.

Kiderült: talajvizsgálati eredmények bizonyítják a módszer jótékony hatását a föld humusztartalmára.

Áldozattal jár, de megéri

Rámutatott: közben nem művelik a talajt, illetve a kukorica, lucerna mellett gondot fordítanak a takarónövények meglétére is. Fontos, hogy meghozza a gazda az áldozatot: folyamatos felügyeletre, jelenlétre lesz szükség - jegyezte meg Berend Ferenc. Figyelni kell még arra, hogy legfeljebb néhány napig tapossanak egy területet a marhák, esőben még rövidebb ideig, így kár sem keletkezik.

A vadak közbeszólhatnak

Megvan a módja a bálák kihelyezésének, és istálló híján az állatkezelés is külön kialakított technikát igényel, azonban mindennek megvan a trükkje - jegyezte meg. Tápanyagban pedig legjobb a változatosság.

Beszélt még az ellés időszakáról, képekkel illusztrálta a terület szakaszolását, a szalagok kihúzását, és megosztotta a kísérletezés tapasztalatait is. A nehézségekről szólva elmondta, a vadak komoly gondot okozhatnak, ezért fontos az emberi jelenlét.

Egy biztos: a trágya nagyon gyorsan átalakul az állatok nyomában komposzttá, és mindez jótékony hatással van a talajminőségre.

Indexkép: Pixabay/illusztráció