Az utóbbi évtizedekben a mezőgazdaság területén bekövetkezett gyökeres változások alapvetően megváltoztatták a házi méhek életfeltételeit, és beszűkítették azok életterét is.
A kutatók világszerte keresik annak lehetőségeit, hogy a beporzásban és ezzel a termés biztosításában pótolhatatlan szerepet játszó, apró és szorgalmas segítőtársaink számára hogyan lehet kedvezőbb körülményeket kialakítani.
A méhek számára kedvező körülményeket kell kialakítani – fotó: pixabay.com
Az élelmiszer-biztonság védelme érdekében több információra van szükségünk a méhek táplálkozási igényeiről. A méhpusztulás csökkentésében már világszerte több kutatócsoportnak sikerült jelentős előrehaladást elérnie, a mézgyűjtésre leginkább alkalmas növényeket azonban nagyon nehéz meghatározni.
Ezt a maga a növények helyhez kötöttsége is megnehezíti, bár Európában sok évtizedes hagyományai vannak a méhészek – kaptárakkal való – vándorlásának.
A Frontiers in Sustainable Food Systems keretében működő kutatók Afrikában közel 60 növényfaj pollenvizsgálata alapján próbálták kiválasztani a méhlegelőként legjobb növényeket.
Többek között megállapították, hogy a méheknek különféle növényekből kell táplálkozniuk ahhoz, hogy kiegyensúlyozzák étrendjüket a zsírsavak és az esszenciális aminosavak között. Ezen belül nagyon fontos a telítetlen zsírsavakat tartalmazó virágporokhoz való hozzáférés.
A beporzóknak, a nagy kiterjedésű virágos területek mellett, a mérgező vegyszerekkel szembeni védettségre van szükségük.
Dr. Sandra Rehan, a York Egyetem szakértője – a viszonylag kevés konkrét javaslat ellenére – reméli, hogy a nemzetközi kutatások hozzájárulnak a méhek tökéletesebb táplálásához.
A vadméhek esetébe ideális fehérje-lipid arányt biztosít a rózsa, lóhere, málna és a boglárka pollenjeinek fogyasztása, amit célszerű kihangsúlyozásra a vadvirág telepítési projektekben.
Forrás: frontiersin.org
_fill_540x300_0.jpg)
