Ennek célja, hogy a földeken már jól bevált precíziós technológia a légi kijuttatás során is mindennapi gyakorlat lehessen. Az innováció alapja a Trimble GFX termékköre. A gyártó maga is érdeklődéssel kíséri és segíti a megvalósítást.
Imreh Lajos (balra) és Telek Dávid (jobbra) – fotó: Popovics Gizella
Telek Dáviddal, az AXIÁL Kft. precíziós mérnökével és Imreh Lajossal, a Forgószárny Kft. ügyvezető igazgatójával, főpilótájával a kiskunlacházi repülőtéren találkoztunk.
Mikor és hogyan kezdődött az együttműködésük?
Imreh Lajos: Korábban Medgyes László informatikus kollégámmal egyedi, házon belüli szoftverfejlesztésekben gondolkodtunk, készítettünk is ilyen alkalmazásokat helikopterre. Hamar rájöttünk azonban arra, hogy ezek csak saját magunkkal kompatibilisek, így aztán idén júniusban, a mezőfalvai AgrárgépShow-n megkerestük az AXIÁL-t, hogy hogyan lehetne a földön már jól működő precíziós technológiát a légi kijuttatásban is alkalmazni. A Trimble rendszerét ajánlották továbbfejlesztésre.
Telek Dávid: Eleinte erős fenntartásaim voltak a helikopteres alkalmazhatósággal kapcsolatban, ezért nem is bólintottunk rá azonnal a felkérésre. Előbb elvégeztünk egy gyorstesztet a Trimble GFX-szel. Ennek 900-as, illetve 500-as antennája már négy műholdrendszert használ: az amerikait (GPS), az oroszt (Glonass), a kínait (Beidou) és az európait (Galileo). A kísérlet minden kétségünkre megnyugtató választ adott, így belevágtunk a technológia légi alkalmazásának kifejlesztésébe.
Megfogalmazták, mit várnak a fejlesztéstől?
Imreh Lajos: A jelenleg elérhető csúcstechnológiát kívántuk felrakni a helikopterre, ezzel új piacot nyitni, felélesztve a hajdan világszínvonalú magyar mezőgazdasági repülést. A légi kijuttatásnak ugyanis az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig óriási tradíciója volt, 6-8 millió hektárt műveltek a levegőből, rengeteg tudás és tapasztalat halmozódott fel. Akkor, az MTZ erőgépek idején nagyon korszerű technológia volt a légi munkavégzés, és úgy gondoljuk, hogy a mostani fejlesztéssel a 21. században is megnőhet a létjogosultsága.
Nagyon sok olyan élethelyzet adódik ugyanis, amikor a legjobb földi berendezés is verve van. Például amikor olyanok a talajviszonyok, hogy nem lehet rámenni a területre, ám a munkát sürgősen el kell végezni.
Hol tart most a fejlesztés?
Telek Dávid: Az első tesztet a GFX 750-es monitorral végeztük, a másodikat már a 350-essel, és ez került a helikopterbe. Azért döntöttünk a kisebb egység mellett, mert ez is elégnek bizonyult a feladatra, ráadásul a 750-es túl sokat takart ki a látótérből. Jelenleg azon eszközök beszerzésénél tartunk, amelyek képesek kiszolgálni a nagy sebességű helikopteres munkafolyamatokat. Ilyenek például a permetező vezérlőegységei.
Ezeket megtalálni és rendelni kellett? Vagy tervezni és gyártatni?
Telek Dávid: Szerencsére találtunk a piacon olyan eszközt, amely a helikopter sebességének megfelelő gyorsasággal nyitja-zárja a szelepeket. Ezt már nem kellett kifejleszteni, kész konstrukcióként integrálhattunk a mi vezérlőrendszerünkbe. A munka szépségét és nehézségét éppen a különböző eszközök és egységek közös nevezőre hozása jelenti. A projekt nagy kihívása a rendszerszintű stabilitás, a megbízhatóság és a pontosság megteremtése, valamint a földi felhasználástól radikálisan eltérő környezetben végzett munka során várható valamennyi körülmény helyes kezelése.
Mikor működhet kiérlelt rendszerként a mindennapi gyakorlatban?
Telek Dávid: Tavasszal már élesben tesztelünk, ekkor derül ki, hogy a fejlesztések miként teljesítenek a gyakorlatban, hogyan válik be a koncepció. A további lépések a teszteredmények függvényében következnek majd, de bizakodók vagyunk. Szerencsére nagyon jó a gyári hátterünk. Amikor a készülő fejlesztést jeleztük a Trimble-nek, amelynek a világon mindenhol van képviselete, kiderült, hogy ez számukra is vadonatúj dolog. Abszolút nyitottak a fejlesztésünkre: mi megosztjuk velük a tesztelés során szerzett tapasztalatainkat, ők pedig biztosítják a műszaki illetve a beszerzési hátteret.
A Trimble GFX 500-as antennája már négy műholdrendszert használ – fotó: Popovics Gizella
Akkor világszabadalom is lehet a fejlesztésből?
Telek Dávid: Igen, hiszen az extrém felhasználásból adódóan különböző egyedi megoldásokat is kifejlesztünk hozzá. Ezek kifejezetten a mi termékeink lesznek. Például mivel a pilóta kezének mindig a botkormányon kell lennie, repülés közben nem tapogathatja az érintőképernyőt, mint a földeken dolgozó traktoros. Épp ezért egy olyan eszköz lesz a megoldás, amely érintés nélkül vezérli a monitort. A botkormányon helyezzük el azokat a gombokat, amelyekkel a főbb funkciókat – kijuttatás ki-be kapcsolása, szakaszvezérlés, mennyiségbeállítás – lehet irányítani.
Egy másik fejlesztésünk is azt szolgálja, hogy a pilótának ne kelljen a monitort figyelnie repülés közben: a látómezőben elhelyezett külső LED-sor mutatja majd, merre kell tartania a géppel. Egyébként eredményeink nemcsak a légi használatban lesznek érdekesek, be lehet építeni a földi programokba is.
Kijuttatási tervet is képes kezelni a légi rendszer?
Telek Dávid: A kijuttatási tervet a monitorba betöltve a helikopterről is végre lehet hajtani. A rendszer egyik fontos háttéreleme a farmmenedzsment-szolgáltatás. Az AXIÁL farmmenedzsment-szolgáltatásával, a mAXI-MAP-pel is kompatibilis lesz. Ez többek között abban segíti a gazdálkodókat, hogy a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó információkból könnyen tudjanak kijuttatási terveket készíteni. A Trimble Farmer szoftver szolgáltatása a bevételeiket és a kiadásaikat is összefogja, így kimutathatóvá teszi, hol, mire, mennyit költöttek. A tervek szerint az adatok felhő alapú szinkronizálását is biztosítja, ahogy a földi gépek esetében is.
A pilóta kezének mindig a botkormányon kell lennie, repülés közben nem tapogathatja az érintőképernyőt – fotó: Popovics Gizella
Ki mit vár a légi precíziós rendszertől?
Imreh Lajos: Reményeink szerint ez egy jövőbe mutató komoly fejlesztés, amely egyrészt teljesíti mindazokat az elvárásokat, amelyeket magunk elé állítottunk. Másrészt általa alkalmassá válunk a mezőgazdasági munkák precíziós elvégzésére. A bevezetést követően ugyanis a helikopteres munkavégzésről is ugyanolyan minőségű adatok állnak majd rendelkezésre, mint a földiekről, tehát ezen a téren nem lesz érdemi különbség a kijuttatás módjai között. Egy ilyen fejlesztés előnyeivel a légi kijuttatás is valós alternatíva lehet a földi eszközökre optimalizált alkalmazások mellett is.
Sürgős munkák közben, váratlan problémák esetén szintén könnyebben szóba jöhet a légi úton történő kijuttatás, ahol jelentős területteljesítmények érhetők el rövid időablakokban is. Légi úton egy óra alatt 10 tonna tápanyagot vagyunk képesek kijuttatni. A permetezésben pedig 100 hektár/óra a teljesítményünk (60 liter permetlé/hektár).
Összességében azt várjuk, hogy a fejlesztés piacot nyisson nekünk, és növelje a légi kijuttatás versenyképességét az optimalizálás és a hatékonyság terén. Azt is tudni kell, hogy a légi kijuttatással kapcsolatban egyre szigorúbb szabályozás fog életbe lépni, ez a rendszer elébe megy az ezzel kapcsolatos elvárásoknak is.
Telek Dávid: A legkorszerűbb technológiákkal vagyunk jelen a piacon, de nem szabad megállni! Számunkra arról is szól ez a fejlesztés, hogy nemcsak beszerelni tudjuk a technikát, hanem fejleszteni, integrálni és újfajta feladatokra optimalizálni is. Nem a gyártókra várunk, mi is élen járnunk az innovációban. A profi szakértőkből álló precíziós csapatunk mindig készen áll erre.
