Az Agrárgazdasági Kutató Intézet márciusban közzétette a tavalyi év immár teljes összefoglaló jelentését a mezőgazdasági gépek 2016-os hazai forgalmáról. Mivel a folyamatokat már év közben is figyelemmel kísértük, így túl sok meglepetést nem okoztak a lesújtó eredmények. Az viszont jól látszik, hogy a beruházási kedv folyamatos csökkenése nem csak az erőgépeket érinti, hanem a mezőgazdasági munkagépek piacát is.
A nagytraktorok iránt nőtt a kereslet – fotó: Agroinform.hu
A magyar mezőgazdaságigép-piac 11 százalékkal csökkent 2016-ban az előző évhez képest. Az év közben tapasztalható gyengébb kereslet után az év végi felfutásnak köszönhetően 2016-ban a gazdálkodók 127 milliárd forint értékben vásároltak mezőgazdasági gépeket.
A támogatási források rendelkezésre állásától függő és ezért hullámzó új gépértékesítés mellett az alkatrészek értékesítése viszont az elmúlt években lassú, de folyamatos emelkedést mutat.
Tíz év alatt duplájára nőtt az alkatrészpiac, hiszen a csökkenő fejlesztések mellett többet kell fordítani a korábban beszerzett gépek élettartamának fenntartására. Az alkatrészforgalom 2016. évi értéke 5 százalékkal haladta meg az előző évit, és nagyobb volt a korábbi évek árbevételénél is. A gazdálkodók 42 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre 2016-ban.A traktorpiac alakulása:
|
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, Főbb mezőgazdasági gépek forgalma XXVI. évfolyam 1. szám, 2016.
A jelentés részletes adatait elemezve teljesítménybontásban kitűnik, hogy az összességében csökkenő traktoreladásban a legnagyobb zuhanást a 60-140 lóerő közötti kategória szenvedte el; míg a 140-190 lóerős középnehéz univerzális erőgépekből a tavalyi szinten került értékesítésre, addig a 190 lóerő feletti nehézuniverzális típusokból jóval több új traktor állt munkába, mint a korábbi két évben.
A 300 LE alatti teljesítményű betakarítógépek forgalma a felére esett vissza – fotó: Agroinform.hu
Így bár eladott darabszámban további csökkenés érzékelhető, de beruházási értékben az előző évihez képest kismértékű a zuhanás. Természetesen ennek leginkább azok a gépforgalmazók örülnek, akik a 190 LE feletti kategóriában jól tudtak teljesíteni a múlt évben, vagy egyáltalán szerepel a kínálatukban ez a szegmens.
Gabonakombájnok esetében viszont már mindenféleképpen a gazdaságok pénztárcája szabott határt a beruházásoknak. A 300 LE alatti teljesítményű betakarítógépek forgalma a szélesedő kínálat ellenére a felére esett vissza, míg a 300 lóerő feletti választékban csak stagnált a piac. Az 50 százalékos csökkenés jól mutatja, hogy a kisebb gazdaságok számára a mai új kombájnárak szinte megfizethetetlenek.
Új bálázókból tavaly több állt munkába, mint 2015-ben – fotó: Agroinform.hu
Mezőgazdasági munkagépek terén egyedül a szálastakarmány-betakarító gépeket, bálázókat forgalmazó cégek könyvelhettek el emelkedést a tavalyi évhez képest. Ezekből az eszközökből jelentős volt a növekedés, pl. új hengeres bálázókból közel 100 darabbal több állt munkába, fűkaszákból pedig közel 300 darab új gép gyarapította a gazdaságok gépparkját.
A szemenkénti vetőgépek forgalma a felére esett vissza – fotó: Agroinform.hu
Fokozatos a zuhanás a mezőgazdasági pótkocsik terén, de drámai a csökkenés például a szemenkénti vetőgépeknél, az ültetvénypermetezőknél és a szervestrágya-szóróknál, ezek forgalma a felére esett vissza.
Az Európai Unió több tagállamában, így nálunk is megfigyelhető, hogy az újgép-eladások visszaesése mellett nőtt az érdeklődés a használt gépek iránt. Valószínű, hogy ez a tendencia a következő időszakban még tovább fog erősödni, legalábbis nagy csodának kell történnie az ágazatban, hogy tartósan és látványosan megforduljon trend.
Az adatok forrása: Agrárgazdasági Kutató Intézet, Főbb mezőgazdasági gépek forgalma XXVI. évfolyam 1. szám, 2016.
_fill_540x300_0.jpg)
