Nos, Ukrajnában még megesik ilyesmi a következő videó tanúsága szerint:

A ZiL–130 a Szovjetunióban és Oroszországban a Lihacsov Autógyárban (ZiL) 1962–1994 között gyártott tehergépkocsi. 1992-től a ZiL-hez tartozó Uráli Autómotorgyár (UAMZ) is gyártotta. A ZiL–130-at a ZiL–164 utódjaként fejlesztették ki, prototípusa 1958-ban készült el.

Az első olyan szovjet tehergépkocsi volt, amely az addig kizárólagosan katonai olajzöld (khaki) színűre festett elődeitől eltérően polgári, világoskék–fehér fényezéssel is készült. Ezt a jellegzetes színösszeállítást a ZiL a polgári célú gépjárműveinél a későbbiekben is megtartotta, ami a típus különös ismertetőjelévé vált. A járműveket V8 henger-elrendezésű, 5969 cm³ hengerűrtartalmú, 110,2 kW (150 LE) teljesítményű benzinmotorral szerelték fel, mellyel műúton 90 km/h-s maximális sebességet lehetett elérni.

Az 1929-ben alapított oroszországi, rosztovi kombájngyár pedig a NIVA SZK-5 típusú arató-cséplőgépet 1970-ben mutatta be, a modell az akkor már több mint egy évtizede gyártásban lévő SZK-4 betakarítógép továbbfejlesztett változata volt.

Az SZK-4 hazánkban is sokáig, 1969-ig a legnagyobb darabszámban használt arató-cséplőgép volt. Hiába próbált megerősödni a hazai kombájngyártás, az állam – engedve a szovjet nyomásnak – a rosztovi kombájnok beszerzése mellett döntött. Az SZK-4 egyeduralmát 1970-től a különböző NDK és tőkés importból származó betakarítógépek behozatala törte meg. Erre reagálva az orosz gyártó fejlesztésbe kezdett, és 1970-ben, az OMÉK-on már látható volt az új típusú "NIVA" SZK-5 arató-cséplőgép.

A 7,7 tonnás betakarítógép a többi orosz mezőgazdasági géphez hasonlóan strapabíró, igénytelen szerkezet volt, bár betakarítási teljesítménye hagyott kívánnivalót maga után. Búza-betakarításban 5-6 kg/s áteresztőképességet produkált.

1981-től megnövelt, 120 lóerő motorteljesítményű SZMD-19K típusú erőforrással szerelték a betakarítógépet, amely így "NIVA" SZK-5/A néven került forgalomba. 1984-ben már több mint 130 lóerős motort építettek a kombájnba, amely az SZK-5/M "NIVA" jelölést kapta.

Az SZK-5/M a rendszerváltás után is forgalomban maradt, sőt alig 2 millió forintos árával az egyik legolcsóbb arató-cséplőgépnek számított, mely különösen a kis területen gazdálkodók körében vált népszerűvé. 2004-ig, az arató-cséplőgépgyártás történetében egyedülálló módon rekord mennyiségű, több mint 1 200 000 darab SZK-5 "NIVA" arató-cséplőgép készült a rosztovi gyárban. A márka hazai forgalmazása a 90-es években szűnt meg.

Ezen a videón pedig az SZK-5 utódja, a jelenleg is gyártott Effect-NIVA látható munka közben: