A tavaszi napsütéssel együtt megérkezett a polleninvázió is, amely sokak életét keseríti meg. Az allergiaszezon már nem csupán egy kellemetlen időszak – egyre korábban kezdődik, egyre tovább tart és egyre több embert érint. A globális klímaváltozás, a városi környezet és a növekvő szén-dioxid-szint miatt ez a tendencia csak rosszabb lesz a jövőben.

Míg korábban március közepén vagy április elején indult a virágzás, idén már hetekkel korábban jelentkeztek a tünetek. Az éger, a ciprus- és tiszafafélék virágpora már országosan magas koncentrációban van jelen, a mogyoró, nyár és kőris pollenkoncentrációja pedig közepes-magas szinten mozog. Ez azt jelenti, hogy már most tömegek szenvednek a viszkető szemektől, orrfolyástól, köhögéstől.

Klímaváltozás: a láthatatlan mozgatórugó

A klímaváltozás három módon súlyosbítja az allergiahelyzetet:

  • Több ember válik allergiássá,
  • Akik már azok, egyre több dologra érzékenyek,
  • És a tünetek egyre korábban jelentkeznek.

A melegebb telek és a korai tavasz miatt a növények korábban virágoznak. Ráadásul a légkör szén-dioxid-tartalmának emelkedése serkenti a növények növekedését és pollenprodukcióját. Egyes kísérletek szerint például a parlagfű másfélszer akkorára nő és sokkal több pollent termel magasabb CO₂-koncentrációjú környezetben.

A parlagfű az allergiások legádázabb ellensége

Egyetlen növény akár egymilliárd pollenszemcsét is termelhet, amelyekre az emberek immunrendszere intenzíven reagál. Magyarország különösen érintett: a lakosság negyede allergiás a parlagfűre, és a déli megyékben ez az arány elérheti a 80%-ot. A növény rendkívül szívós, gyorsan szaporodik és gyakorlatilag kiirthatatlan – a klímaváltozás pedig még kedvez is neki.

Egészségügyi és gazdasági következmények

A szemallergia – más néven allergiás kötőhártya-gyulladás – is egyre gyakoribb. Viszketés, könnyezés, vörösség, duzzanat: a tünetek kellemetlenek és nehezen elviselhetők. Az allergia nemcsak az életminőséget rontja, de a munkahelyi hatékonyságot is: egy spanyol kutatás szerint az allergiás tünetek 21%-kal csökkentik a munkavégzés hatékonyságát. Európában évente több milliárd eurós gazdasági kárt okoznak az allergiás megbetegedések.

Mit tehetünk?

A legfontosabb a megelőzés. Kövessük a pollenjelentéseket, kerüljük a szabadtéri programokat magas koncentrációjú napokon, viseljünk UV-szűrős napszemüveget és figyeljünk a higiéniai szokásainkra. A hajmosás, arcmosás és szemek áttörlése mind segíthet csökkenteni a tüneteket. Szemcseppek, antihisztaminok és súlyosabb esetben orvosi kezelés is szóba jöhet.

Az allergiával élők számára életmentő lehet a rendszeres orvosi kontroll, különösen a kontaktlencsét viselők esetében. Életmódbeli változások – egészséges táplálkozás, elegendő alvás, stresszkezelés – szintén sokat javíthatnak a tüneteken.

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 25 éven belül elviselhetetlenné válhat az allergiaszezon. A tudomány és az orvoslás kínál megoldásokat – például immunterápiát –, de az igazi változás kulcsa a környezeti problémák kezelésében rejlik. Addig is, marad a védekezés és a tudatosság.

Indexkép: Pixabay