A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Budapesti Corvinus Egyetem december 3-án megrendezett „Termelői piac a XXI. században – Fókuszban a védjegyek” című szakmai rendezvényén a nemzeti és az uniós élelmiszer-minőségrendszerek, és a magyar származásra utaló védjegyek és védjegyrendszerek ismertsége kerültek a középpontba. Több mint 15 termelőt és védjegyes kiállítót ismerhettek meg a résztvevők a termelői piacon és a kerekasztal beszélgetések alkalmával – írja a nak.hu a beszámolójában.

Mint írják, a rendezvény célja az volt, hogy rámutasson a hazai, az Európai Uniós élelmiszer-minőségrendszereinek – földrajzi árujelzők, bio tanúsítások – és a magyar származásra utaló védjegyek – Hungarikum, Hagyományok-Ízek-Régiók, Magyar Termék védjegyrendszer – ismertségére a fogyasztók körében, valamint bemutassa a termelőket, védjegy jogosultakat.

A Budapesti Corvinus Egyetem intézetvezetője Jámbor Attila elmondta, hogy már második alkalommal kerül megrendezésre a rendezvény, és immár 7 alkalommal nyitott ki a piac, amelyen egykori diákon is értékesítik termékeiket. Fontos feladatuk a szemléletformálásban, a fenntarthatóságra nevelésben szerepet vállalni, és reméli, hogy még több hasonló eseményt tudnak közösen szervezni a kamarával.

Derdák Gábor a NAK Kistermelői, együttműködési és helyi kezdeményezések osztályának vezetője arról beszélt, hogy a védjegyek abban segítik a fogyasztót, hogy a termék eredetéről információt szerezzen, de a termelőnek is előnyös, mert ismertséget biztosít és hozzájárul a termékhez kapcsoló bizalom kialakításához. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a magyar gazdák támogatása érdekében, aki egyetért vele, írja alá a NAK által indított agrárpetíciót.

Fieszl Csaba, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkárra hangsúlyozta, hogy fontos a rövid ellátási láncok és helyi termékek jelenlétének erősítése, a jó minőségű termelői piacok pedig lehetőséget teremtenek a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolatfelvételre és információcserére.

Török Áron a Corvinus Egyetem tanszékvezetője előadásában a hazai és EU-s élelmiszer-minőségrendszereket ismertette, majd ezeknek a magyar fogyasztók körében való ismertségről és a vásárlási motivációiról beszélt. A kutatások által levont következtetések közöl kitér arra is, hogy a jelölések jellemzően magasabb árral párosulnak. A nemzeti címkék ismertsége a hazai fogyasztók körében jellemzően magasabb, mint a közösségi címkéké, de az is bebizonyosodott, hogy egy címke bejáratásához sok idő és egyéb erőforrás is kell – olvasható a nak.hu cikkében.

Az előadást követően, a kerekasztal-beszélgetésen védjegyet használó és működtető termelők, szervezetek számoltak be a védjegyek előnyeiről, valamint azok kereskedelmi és marketing lehetőségeiről:

  • Berencsiné Knyihár Ágnes, a Knyihár Mihály kolbászkészítő lánya, a családi gazdaság adminisztrációs és marketing feladataiért felelős. Pszichológusból lett élelmiszermérnök. Vastag kolbászuk 2012-ben HÍR védjegy, majd 2022-ben hungarikum védjegy használati jogosultságot nyert el.
  • Molnár Anita a PaprikaMolnár ügyvezetője, tulajdonosa, mely fűszerpaprika termeltető és feldolgozó, fűszergyártó mikrovállalkozás. A fűszerpaprika termékvonalon a teljes vertikumot (nyerstől a végtermékig) viszik, különlegességük, hogy az üzemben egy állandó kiállítást üzemeltetnek, amely egyedülálló a szegedi tájkörzetben. Anita nyújtottam be a kérelmet a szegedi paprika megyei értéktárba felvételéről, amiből lett a hungarikum gyűjteménybe kerülés.
  • Nagypéter Sándor a több mint 500 tagot tömörítő szentesi DélKerTÉSZ elnöke arról beszélt, hogy az egyik legismertebb termékük a Szentesi Paprika, ami 2014 óta oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezik, és 2021-óta Hungarikum. A paprikafélék mellett paradicsommal, kígyóuborkával, fejes káposztával és kínai kellel is foglalkoznak
  • Kecskeméti Attila nevéhez köthető a MAGYAR TERMÉK védjegyrendszer sikerre vitele. Jelenleg a MAGYAR PISZKE PAPÍR Kft. cégvezetőjeként tevékenykedik, amely cég a papír mellett bio és gluténmentes élelmiszerek feldolgozásával és forgalmazásával is foglalkozik Aby's márkanév alatt.

A részvevők mindannyian kiemelték a védjegyek azon előnyét, hogy az ismertséget segíti elő, valamint költséghatékonyak is azáltal, hogy a marketing tevékenységet nem egyedül kell elvégezniük.

Segítenek a védjegyek a termékek pozicionálásban is, fontos ugyanakkor, hogy önmagunkban nem működnek, mert egy védjegy ismertségét is ösztönözni szükséges, amihez az edukációban látnak fontos szerepet – írja a nak.hu.

Szegedyné Fricz Ágnes a Kislépték Egyesület szakmai vezetője előadásában arról beszélt, hogy a védjegyek hogyan járulhatnak hozzá a helyi termékek iránti fogyasztói bizalom eléréséhez. Megemlítette a HÍR programot, melyet az Agrárminisztérium indított azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A földrajzi árujelzőkről és az „eAmbrosia adatbázisról is szó volt, majd a régiókhoz kapcsolódó védjegyekre került a szó, amelyeket a gyakorlatban is megismerhettek a résztvevők a kerekasztal beszélgető partnerek példáin keresztül.

Páliné Keller Csilla, Alpokalja-Fertő táj Egyesület munkaszervezet vezetője a Vidék Minősége Védjegy programról beszélt, amelyet a Leader program keretében több vidékfejlesztési egyesülettel közösen az ott élő termelőkkel, alkotókkal és a vállalkozásokkal együttműködve dolgozták ki a saját tájegységeikre alkalmazva.

termelői piac

A védjegyek segítik a fogyasztót abban, hogy a termék eredetéről információt szerezzen, de előnyös a termelőnek is, mert ismertséget biztosít és hozzájárul a termékhez kapcsoló bizalom kialakításához – fotó: pexels.com

Zsédenyi Tímea a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. által elindított Helyben vagyunk védjegyprogramról számolt be, amely egyedülállóan nem a helyi termékre koncentrál és azt díjazza, hanem a mögé felépített minőségi szolgáltatást, élményt minősíti. Ebből adódóan ezt a védjegyet helyszínek kaphatják meg, termékek helyett.

Gaálné Pótor Melinda és az általa képviselt Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület a tájegységen élő termelők és kézművesek felkarolását, valamint a helyi értékek megismertetését tűzték ki célul. Bár még nem bejegyzett végjegyként, de már elismert márkaként lehet a Minden ami Szatmár Bereg termékekre tekinteni, amelyek Mátészalkán már egy mintaboltban is megvásárolhatók.

Barát József arról mesélt, hogy a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület ugyan más céllal jött létre, de bejegyzett védjegyként mára már a Tisza mentéről származó termékek megjelölését szolgálja és a helyi gazdálkodók, szállásadók, termék-előállítók, szolgáltatók számára segíti a piacra jutást.

Kovács Boglárka DóraVillány-Siklósi Borút Egyesületet mutatta be, amely a Villányi borvidék és települései együttműködésben működtet helyi termék védjegyrendszert, valamint szabadidős és kulturális programokat szervez és közöségi marketing tevékenységet végez – írja a nak.hu.

A válaszaikban a közös marketing erejét említették többen is, ami egyértelműen elősegíti a védjegyek ismertségét, a fogyasztók tájékoztatását. Biztatnak mindenki, hogy érdemes marketing oldalról kihasználni a tanúsítványok által nyújtott támogatási lehetőségeket.

Ugyanakkor fontos vidékfejlesztési feladatként tűzték ki célul, hogy egész évben tudják a helyi termékeket értékesíteni, ehhez pedig a védjegyekhez kapcsolódó célzott programszervezésre van szükség.

A rendezvényen ideje alatt termelői piacbemutató várta az érdeklődőket, ahol a termelők és védjegy jogosultak mutatkoztak be és értékesítették termékeiket.

A rendezvény előadásai ITT és ITT érhetőek el.