Nézd meg, milyen traktorok voltak Magyarországon az 1990-es évek elején

Kétségtelenül egy érdekes fejezete a hazai mezőgazdasági gépeknek, gépállománynak, pontosabban a traktoroknak. Tudjuk, mind a tsz-ek, mind az egész (agrár)politika másként gondolkodott az akkori mezőgazdaságról. Azzal kellett dolgozni, ami volt, ami lehetett gépek és beszerzés terén.

Aztán egyszerre jelentek meg az első „nyugati" márkák, újonnan és használtan, legyen szó erőgépekről vagy más mezőgazdasági gépekről, eszközökről. Ezzel együtt sajnos eltűntek a piacról a hazai és más KGST-gyártású gépek, eszközök is, amelyek tényleg magas színvonalat képviseltek azokban az években.

Belarus/MTZ

A Minszki Traktorgyárat 1946. május 29-én alapították (MTZ - Минский Tракторный Завод), amely hivatalosan 1949 nyarától Belarus, de a mai napig MTZ-ként emlegetik, legalábbis a régi típusokat. A magyarországi traktorállomány 70%-a MTZ volt 50-80 LE teljesítménnyel az 1990-es évek elején. Egyszerű, olcsó üzemeltetésű, megbízható, strapabíró konstrukciók voltak, segéd-mellsőhajtással is keresték, ami régi igényt pótolt a piacon. Ekkor a 492; 530; 530-ET és 892 típusok voltak a jellemzőek.

Jelenleg több mint 100 típus szerepel a gyártásprogramban, és a világ 60 országában van jelen a Belarus márka.

Belarus 892, már minden tekintetben egy új korszakot képviselt

Zetor

Szintén 1946 nyarán indult meg a gyártás, és vált az MTZ-k után a másik legjobban ismert és elterjedt traktormárkává Magyarországon. Az első típusok az 1948-1961 között gyártott 25 A és 25 K voltak, előbbi általános, utóbbi kimondottan sorműveléshez, 25 lóerős motorral.

Amíg Csehszlovákia volt, addig összehangoltan folyt a gyártás és fejlesztés: a brnói üzemben a 41-109 LE teljesítményű, míg az 1952-ben beindított líšeňi üzemben a 95-163 lóerős típusok készültek az 1990-es évek elején. Ezenkívül készültek még itt építőipari munkagépek is ZTS márkajelzéssel az évtizedek során. Természetesen a történelem itt is nagyban befolyásolta a továbbiakat.

Az önálló Csehország és Szlovákia létrejöttét követően Brnóban Zetor, míg Líšeňben ZTS márkanévvel, de már teljesen külön fejlesztési vonalon készültek tovább a traktorok. A Zetor ma is tovább él – nálunk is –, a ZTS azonban új tulajdonosi háttér és üzleti elképzelések miatt 2002-ben befejezte a traktorgyártást.

A Zetor közel 30 évvel ezelőtt is korszerű, ergonomikus gépnek számított, teljesítményéhez képest takarékos motorral.

Zetor 25 K – fotó: www.zetor.com

NH-Fiat-Agri

Talán az első „nyugati" típus volt, ami megjelent a hazai piacon, merőben más komfortot és előremutató technikát is hozott a hazai mezőgazdaságban. Teljesítményben a 35-238 lóerős kategóriát fedte le. A fenti név 1990-ben jött létre, miután a Ford-New Holland megvásárolta a Fiat mezőgazdaságigép-gyártó részlegét, s ebből a névből lett 1999-ben Case International, majd a ma is ismert Case IH.

Sikere a számos célirányosan fejlesztett szériáknak volt köszönhető, mint például a többcélú 4566 S a kis családi gazdaságoknak, vagy a 6566-os kertészeti és ültetvényfeladatokhoz, míg a 7056-ost általános szántóföldi munkához kínálták, a 8066-ost pedig nagyüzemi gazdálkodáshoz. Voltak célirányosabb alkalmazhatóságú típusok is, pl.: 110-90-es sz árokpartok, gátoldalak kaszálásához, de akár trágyaterítéshez, míg a 140-90 nehéz talajmunkákhoz, a 180-90 pedig kimondottan nagyüzemi gazdálkodáshoz.

Ekkor jelentek meg az első jelentősebb fejlesztések is a traktorok világában, mint például az elektronikus vezérlés az L, M és G szériákon, közülük az L85 kompakt farmertraktor volt, míg az M160-as a nehéz, univerzális kategóriába tartozott. A 239 lóerős G240-es már elektronikus váltóművel is rendelkezett. Ez utóbbi típusokat mégis a könnyű szervizelhetőség jellemezte.

John Deere

Szintén az elsők között jelent meg Magyarországon a nyugati gyártók közül. Ekkor a 6000; 7000 és 8000 szériák szerepeltek a kínálatban. Teljesítménykategóriában a 68-136; 136-184 és 190-250 lóerős tartományokat fedték le. Ezen időszak legkorszerűbb gépei voltak, olyan úttörő újításokkal, mint a részben automatizált kapcsolású sebességváltó, nem beszélve a kiváló nyomatékrugalmasságú motorokról. A nagy teherbírású első tengelyek tovább bővítették az alkalmazási lehetőségeket, például a rakodási feladatokhoz, de vontatási és szállítási feladatokra is kitűnően megfeleltek.

Valmet

Ekkor a könnyű és közepes kategóriában volt jelen a 6000-es és 8000-es szériákkal, amelyek a 45-82 LE és 88-190 LE teljesítménytartományt fedték le. Munkakomfortban a finn gyártó is egy újabb, korábban nem látott szintet hozott, és 1993-tól már Valtra néven ismerjük az 1945-ben alapított cég gyártmányait.

Gumihevederes típusok

Az 1990-es évek első fele nemcsak idehaza, de globálisan is egy új trendet indított el a nehézkategóriás traktorok piacán: egyre nagyobb számban jelentek meg az első gumihevederes erőgépek nagy vonóerővel, kis talajnyomással, s legfőbbképpen gyors, 40 km/órás, közúti közlekedésre is alkalmas kivitelben. Ennek éllovasa a Caterpillar volt, a Challenger 65 1987-es piaci bevezetésével. Napjainkra már számos gyártó nemcsak a nehéz, de akár a kompakt ültetvény kategóriában is kínál gumihevederes traktorokat.

Ez egyúttal a mezőgazdaságban nem túl széles körben alkalmazott, klasszikus fémlánctalpas gépek végét is jelentette, amelyek bár nagy vonóerőt tudtak kifejteni a fizikai lehetőségeket súrolva (talajállagtól függően), ellenben lassúak voltak, legfeljebb 10 km/óra körüli sebességgel, és csak földutakon közelíthették meg a munkaterületet.

Ezen kategória hazai meghatározója a mezőgazdasági célra kifejlesztett és viszonylag nagy darabszámban alkalmazott DT-75-ös szovjet gyártmányú traktor volt.

CAT Challanger 65 – fotó: www.grainews.ca

DT-75 M – fotó: www.avtomash.ru

A legkisebbek és legnagyobbak

A kis kerti traktorok kategóriáját darabszámban kétségtelenül a csehszlovák TZ-4K vezette, nemcsak mezőgazdasági, de városgazdálkodási alkalmazásokban is. Igaz, nem volt, nem lehetett ellenfele a Rába-15-ös (15 LE) 1986-os megjelenéséig, amely alig 10 évig volt gyártásban. Még ma is feltűnnek használtgép-hirdetésekben.

TZ-4K – fotó: www.agroinform.hu

A T-25 szintén ismertebb jelzés, mint a Vlagyimirec. Az 1945-ben alapított vállalat teljes neve A. A. Zhdanov Vladimir Traktor Zavod volt, a Szovjetunió felbomlása után Lipetski Traktor Zavod lett, de 1995-ben bezárt, legalábbis mi nem találtunk későbbi adatot a gyárról.

T-25, alias Vlagyimirec – kép: www.agroinform.hu

A T-25 kéthengeres, léghűtéses motorja nagyon egyszerű és ezért megbízható. Tágas, zárt fülkéje legalább védte vezetőjét a rossz időtől. Kis családi gazdaságok számára tervezték.

A nagy Rába-Steiger és a szovjet Kirovetz (értsd itt a K-700-asokat) Kelet-Európa nagy túlélőinek tűnnek, dacolva a 21. századi high-techhel és a történelemmel. E két utóbbi mindenképp a hazai traktorpiac egykor tekintélyes, és mai „kedves Dínóinak" tekinthetők.

Rába-15 – fotó: www.agroinform.hu