A gazdálkodók szerint ezek a szabályok súlyos károkat okozhatnak a magyar mezőgazdaságban, különösen a munkaerő-igényes ágazatokban.
Mik a főbb változások?
Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályainak változásai február 1-jétől lépnek hatályba, erről az Agroinform is beszámolt. Az új törvények alapján:
- A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka napi közterhe 1300 forintról 2200 forintra nő.
- Az alkalmi munka közterhe 2700 forintról 4400 forintra emelkedik.
- Július 1-jétől egy munkavállaló legfeljebb 120 napot dolgozhat évente egyszerűsített foglalkoztatás keretében, az eddigi, munkáltatónként számított keret helyett.
Miért aggasztják ezek a szabályok a gazdálkodókat?
A zöldség- és gyümölcstermesztésben dolgozók számára az időkorlát és a megnövelt közterhek különösen nagy kihívást jelentenek, mivel az ágazat szezonális jellegéből fakadóan rövid idő alatt nagy mennyiségű munkaerőt igényelnek. A FruitVeB elnöke, Apáti Zoltán szerint az új szabályok különösen a betakarítási időszakokban okozhatnak munkaerőhiányt.
A 120 napos korlát miatt nehezebb lesz elegendő munkást találni a csúcsidőszakokra, hiszen sok dolgozó már az év első felében kimeríti a keretét. Az alkalmi munka költségnövekedése akár 10-15%-kal is drágíthatja az idénymunka költségeit, ami hektáronként 50-200 ezer forintos többletet jelenthet a gazdáknak. A munkaerő fluktuációja és az alacsony elköteleződés tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel az alkalmi munkások gyakran más lehetőségek miatt hagyják ott a mezőgazdasági állásokat.
Mit gondolnak a gazdák?
A gazdálkodók körében vegyes a fogadtatás:
Békési szilvatermesztő: „A szabályozás gyakorlatilag ellehetetleníti a kisebb gazdaságokat. Nem látom, hogy lehet ezt gazdaságosan kivitelezni."
Szabolcsi almatermesztő: „A költségeink jelentősen nőnek, miközben a termények árát a piac szabja meg. Az új szabályok miatt lehetetlen lesz elegendő munkaerőt találni."
Raskó György agrárvállalkozó: „A megnövelt közterhek még beleférhetnek, de a 120 napos korlát nagyobb rugalmasságot igényelne. A drágítás talán elősegítheti a gépesítést és automatizálást."
Hogyan érinti ez a mezőgazdaságot?
A változások jelentősen növelik a termelési költségeket, miközben a termények árazása továbbra is az időjárás és a piaci kereslet függvénye. A zöldség-gyümölcs ágazatban a hektáronkénti költségek már így is magasak (1,5–7 millió forint), az új szabályok pedig tovább csökkentik a profitot.
Lehetséges megoldások
Gépesítés és automatizálás: A munkaerőhiányra és költségnövekedésre hosszú távon válasz lehet a modern technológiák, például robotok használata, amelyek csökkenthetik a munkaerőigényt.
Magasabb bérek: A környező országokban – például Ausztriában – az idénymunkások bére lényegesen magasabb, ezért a magyar gazdáknak is versenyképesebb napidíjat kellene kínálniuk a munkaerő megtartásához.
Kilátások és következmények
Az új szabályozások rövid távon jelentős terhet rónak a gazdákra, különösen a kis- és közepes méretű gazdaságokra. Bár a drágább munkaerő ösztönözheti a modernizációt, a magyar agrárszektor versenyképessége csökkenhet a regionális és globális piacokon, ha a gazdák nem kapnak megfelelő támogatást a költségnövekedés ellensúlyozására.
Forrás: Népszava.hu
Indexkép: Pixabay
