Az állásfoglalást a Vas megyei Növényorvosi Kamara (VMNK) elnöksége egyöntetű támogatásával, Borhi András kamarai tag kezdeményezésére kérte a szakmai szervezet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Légügyi Felügyeleti Hatósági Hivatal megkeresésével. A kérést augusztus 15-én küldték el az említett hivatalokhoz, azon a napon, amikor megjelent az első, permeteződrónra hatóságilag engedélyezett növényvédő szer.
Az állásfoglalás december 15-re készült el s azt a tegnapi napon vehette kézhez a VMNK – olvasható a területi szervezet honlapján. A VMNK vezetősége fontosnak tartotta e helyütt kifejezni köszönetét a Növényorvosi Kamara elnökének, Hunyadi Istvánnak, akinek hathatós segítségével sikerült megkapniuk egy mindenre kiterjedő, teljes állásfoglalást; valamint Dr. Szauer Balázsnak, a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. vezérigazgatójának azért, hogy közbenjárt a hatóságoknál a teljeskörű álláspont kialakításában. Ez utóbbit is egyébként Dr. Szauer Balázs jegyezte.
Válaszában a kérdések tételes megválaszolása előtt komplex áttekintést adott arról, hogy a pilóta nélküli légijármű-rendszerekkel megvalósított permetezési tevékenységek milyen jogszabályi kontextusban értelmezhetők. Mint leszögezte: a tevékenység komplexitása miatt egyszerre kell kielégíteni különböző szabályozó hatóságok követelményeit, melyek eltérő területeket fednek le. Éspedig:
– Légijárműre vonatkozó követelmények
A felhasznált légijárműnek (pilóta nélküli légijárműrendszer) alkalmasnak kell lennie a tevékenység ellátására, figyelmébe véve az (EU) 2019/945 rendeletben meghatározottakat. Itt kifejezetten a légijármű repülésbiztonsági funkcióit kell szem előtt tartani és vizsgálni.
– Kijuttató eszközre vonatkozó követelmények
Kizárólag a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) által kiadott típusminősítéssel ellátott kijuttató eszközök használhatók, így a felhasználandó pilóta nélküli légijármű-rendszemek (UAS) szerepelnie kell a Forgalomba Hozatalra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékében. A jegyzékben csak olyan eszközök szerepelhetnek, melyek a kijuttatás során megfelelően működnek, és kielégítik a kijuttatásra vonatkozó követelményeket. Jogszabályi háttér: a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 33-36.§.
– Felhasznált vegyszerre vonatkozó követelmények
Csak a leiratban megfelelő módon lehet használni a szereket, figyelembe véve a légi munkavégzésre vonatkozó szabályokat is. Jogszabályi háttér: a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM- GKM-KvVM együttes rendelet 9.§ (2) és 13.§.
– Távpilótára vonatkozó követelmények
A műveletet csak olyan távpilóta hajthatja végre, aki szerepel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásában.
Ma még elég sok a dezinformáció a drónhasználattal kapcsolatban – forrás: pixabay
– Művelet elvégzésére vonatkozó követelmények
A műveletnek légiközlekedési szempontból engedélyezettnek kell lennie, melyet úgy lehet teljesíteni, ha a műveletet végrehajtó UAS-üzembentartó rendelkezik a légiközlekedési hatóság által kiadott műveleti engedéllyel vagy könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvánnyal. Ennek oka, hogy az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet alapján minden kijuttatást magában foglaló művelet speciális kategóriájú műveletnek minősül, melyet csak műveleti engedély vagy könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány birtokában lehet elvégezni. Jogszabályi háttér: 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet 3.§ (8).A műveletet növényvédelmi szempontból be kell jelenteni a kezelést megelőző munkanap reggel 9 óráig a területileg illetékes növényvédelmi és talajvédelmi igazgatóságnak. Jogszabályi háttér: 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet 3/A., 3/B. és 3/C.§.
További részletes információk az alábbi tudományos publikációban érhető el:
Dr. Sándor Zsolt és Dr. Pusztai Máté: Pilóta nélküli légi járművek a mezőgazdaság szolgálatában – a hazai hatósági szabályozási keretrendszer. Repüléstudományi Közlemények, 34(3), 47-57. https://doi.org/10.32560/rk.2022.3.4
Az állásfoglalásban egyebek közt az olvasható, hogy a permetező művelet drónnal történő végrehajtásához a képzettségi kompetenciákat a távpilótának kell kielégítenie, az üzembentartó pedig jogi személy is lehet. Ez a két entitás nem feltétlenül ugyanaz, és az (EU) 2019/947 rendelet is eltérő felelősségi köröket állapít meg az üzembentartóval és a távpilótával szemben. Lényeges, hogy további követelmény is társul a tevékenység elvégzéséhez, mégpedig az, hogy az adott műveletet jelenteni kell a megyei kormányhivatalhoz is (területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága – NTI).
Az azonban, ha egy pilóta nélküli légijármű MATE típusminősítéssel ellátott, önmagában nem elegendő, ugyanis ahhoz, hogy a légiközlekedési hatóság a repülést engedélyező műveleti engedélyt vagy könnyű UAS-üzembentartói tanúsítványt adjon ki, szükséges az alábbi konjunktív előfeltételek teljesítése:
– az UAS üzembentartó érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik;
– az UAS-üzembentartót a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette;
– az alkalmazandó UAS-t a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette; és
– a nyilvántartásba vétel során kiadott nyilvántartási azonosító és nyilvántartási jelet az UAS-on feltüntették.
Lényeges információ, hogy a MyDroneSpace applikáción keresztül a légtér foglalása még nem valósul meg, az kizárólag tájékoztatást nyújt a légiközlekedés többi szereplője számára az UAS-művelet tényéről és helyéről.
A művelet növényvédelmi szempontból kijuttatási terv nélkül is végrehajtható, ha teljesülnek a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet 3/B.§ (l)-ben foglalt feltételek és ilyenkor lehetőség van ezen jogszabályhely alapján bejelentéssel végezni a műveletet, de ekkor is szükséges, hogy az UAS-üzembentartó rendelkezzen a légiközlekedési hatóság által kiadott műveleti engedéllyel vagy LUC-al.
Ennyit általánosságban, alább pedig a területi kamarai szervezet kérdései (dőlt betűkkel szedve) és az azokra adott válaszok olvashatók.
Hatóanyag-engedélyezési, vagy engedély-kiterjesztési kísérlet során mik a szükséges dokumentumok abban az esetben, ha a permetező drónnal a megfelelően képesített pilóta kijuttatást végez?
Szét kell választani, hogy légiközlekedési vagy növényvédelmi területről van szó. Légiközlekedési szempontból szükséges, hogy a művelet megkezdését megelőzően az üzembentartó rendelkezzen kiadott műveleti engedéllyel vagy LUC-al, mely feljogosítja arra, hogy a benne foglalt korlátozások alapján a légtérhasználat megvalósuljon. A követelmények azonosak, mint bármely permetezéssel kapcsolatos művelet esetén. A légiközlekedéssel kapcsolatos szabályok nem tesznek különbséget a kijuttatások típusai között.
Növényvédelmi szabályok kielégítésével kapcsolatosan a NÉBIH az illetékes. A kísérleti helyszínekre vonatkozó követelményeket ők határozzák meg, melyek, ha szigorúbbak, mint a légiközlekedési szabályok, akkor értelemszerűen azokat kell betartani. Erre a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott, a műveleti engedély vagy LUC kiadásához szükséges üzemeltetési kézikönyvben is köteles kitérni az üzembentartó.
Szükséghelyzeti engedély kiadása során milyen dokumentumok és engedélyek szükségesek a tevékenység végzéséhez?
A NÉBIH weboldalán található dokumentumok kitöltése kötelező, figyelembe véve a 1107/2009 EK rendelet 53 cikk „Növényvédelmi szükséghelyzetek" c. részt.
Későbbi üzemi műveletek során milyen dokumentumok és engedélyek szükségesek?
Légiközlekedési szempontból irreleváns, hogy szükséghelyzeti, kísérleti vagy egyéb engedélyokirat biztosítja növényvédelmi oldalról a kijuttatás jogszerűségét, azaz minden kijuttatási művelethez szükséges feltétel a műveleti engedély, vagy LUC megléte és az abban foglaltak teljesítése. Ez utóbbiak megszerzésének pedig a megfelelően képzett személyzet és megfelelő UAS (MATE tanúsítvány, stb.) megléte az előfeltétele.
Csak az engedélyokiratban permetező drónnal való kijuttatásra engedélyezett/kiterjesztett készítménnyel szabad kezelést végrehajtani – forrás: pixabay
Milyen anyagok kijuttatása engedélyezett, valamint milyen anyagok kijuttatása tiltott jelenleg?
Csak az engedélyokiratban permetező drónnal való kijuttatásra engedélyezett/kiterjesztett készítménnyel szabad kezelést végrehajtani. Az engedélyokirat tartalmazza a drónos kijuttatásra vonatkozó követelményeket. Ha ilyen tartalom nem található az adott vegyszer engedélyokiratában, akkor az a szer csak kísérleti engedély birtokában juttatható ki UAS-al, a Pest Megyei Kormányhivatal által engedélyezett módon.
Az engedélyokirat a kijuttatás módjára vonatkozó információt tartalmaz, azaz, hogyan kell, milyen cseppmérettel és egyéb növényvédelmi és időjárási paraméterek betartásával megvalósítani a kijuttatási műveletet.
Milyen eljárások kezdődnek a nem megfelelő dokumentumokkal és engedélyekkel rendelkező személyek és cégek ellen?
Több szervezet tud eljárást kezdeményezni akár hivatalból, akár kérelemre (ez érkezhet társszervtől vagy bejelentés alapján is). A légiközlekedési hatóság azt ellenőrzi, hogy légügyi szempontból a légtérhasználat szabályos volt-e, NÉBIH pedig a növényvédelmi szempontok betartását vizsgálja. Az egyes hatóságok bármikor bevonhatnak más szerveket is kivizsgálásba, és tájékoztatást is adhatnak egymásnak egy-egy eljárásról. így elképzelhető, hogy egy eljárással és egy művelettel kapcsolatosan több hatóság is vizsgálódni fog.
A vizsgálatok célja, hogy a műveletek szabályosságát feltárják.
Mekkora összegű bírságok szabhatók ki az előző kérdésben említett esetekben?
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) 66/A. § (1) bekezdése alapján a légiközlekedési bírság felső határa 100 millió forint. A kiszabott bírság a szabálytalanság súlyától, az üzembentartó együttműködésétől, a korábbi szankcióktól és az elkövetett cselekmény kockázatától is függ. A szankciók kiszabásánál a 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról rendelkezéseit kell alapul venni.
A bírság összege semmilyen formában nem befolyásolja az esetleges károkozás nyomán felmerülő kártérítési kötelezettség terjedelmét, ahogyan az esetleges szabálysértési vagy büntetőjogi felelősséggel sem áll összefüggésben.
A NÉBIH adhatott, vagy adhat ki kísérleti engedélykérelmet műveleti engedély hiányában?
Kísérleti engedély kiadása a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 19. § a) pontja alapján a Pest Megyei Kormányhivatal hatáskörébe tartozik 2017 óta. Tekintettel az (EU) 2019/947 rendelet 2020. december 31. napján bekövetkezett hatályba lépésére, műveleti engedély nélkül nem lehet szabályos kijuttatást végezni UAS-al, akkor sem, ha nem növényvédőszer kerül kijuttatásra. A kísérleti engedély kiadására vonatkozó eljárás az alábbi linken keresztül elérhető5. Ez alapján a kísérleti engedély kiadása során nem kerül sor a műveleti engedély meglétének vizsgálatára, ugyanakkor az UAS üzembentartó szabálysértést követ el, amennyiben műveleti engedély hiányában végez a kísérleti engedélynek megfelelő kijuttatási műveletet.
A NÉBIH és a Légügyi Hatóság tervezi a mezoparcellás hatóanyag-engedélyezési kísérletek esetén a könnyítést, valamely formában? Mondjuk készülés alatt lévő műveleti engedély elfogadása?
A Légiközlekedési Hatóság részéről nem elegendő a folyamatban lévő engedélyezés. A tevékenységre vonatkozó engedély hiányában a művelet szabálytalan. EU rendelet alól nemzeti szinten tilos eltérni megengedőbb irányba.
Az utólagos ellenőrzések során visszamenőleg hány évre és milyen dokumentumokat kérhetnek a hatóságok?
Az (EU) 2019/947 rendelet UAS.SPEC.050 1. g) pontjának megfelelően az UAS-üzembentartó köteles a távpilóta és az UAS-művelet szempontjából fontos feladatokat ellátó egyéb személyzet, valamint a karbantartó személyzet tagjainak képesítésével, tanfolyamaival kapcsolatos iratokat és adatokat, az érintett személyek alkalmazásának ideje alatt és annak megszűnésétől számított 3 évig, valamint az UAS-en végzett karbantartási tevékenységekkel kapcsolatos információkat és az UAS-műveletekre vonatkozó információk, beleértve a szokatlan műszaki vagy üzemeltetési eseményeket és a műveleti engedélyben előírt egyéb adatokat legalább 3 évig megőrizni.
Az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 18. cikke alapján ezeket a légiközlekedési hatóság jogosult ellenőrizni. A szabálysértések esetén a 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról, I. fejezet 4. elévülésre vonatkozó rendelkezései irányadók.
A Légügyi Hatóság kérheti a NÉBIH-től az évek során kiadott kísérleti, szükséghelyzeti és üzemi engedélyeket, amelyek permetező drónokkal kapcsolatos tevékenységet tartalmaznak?
Igen, van rá lehetőség, hiszen a hatóság a jogszabályok adta keretek között kérhet adatokat magánszemélyekről, szervezetektől és hatóságoktól is.
|
