A tavaszi vetési szezon mindig az egyik legkritikusabb időszaka a szántóföldi növénytermesztésnek. A jól előkészített talajba jól elvégzett vetés alapvető biztos alapot, jó indulást ad a tavaszi vetésű növények sikeres termesztéséhez.
Hogyan vessünk jókor? – fotó: AXIÁL Kft.
Amikor a jó vetésről beszélünk, sok dolog jut az eszünkbe
A korszerű agrotechnikai megoldások a vetőgépeken, a genetika, a talaj előkészítés, beleértve a tápanyag-kijuttatást, stb. De legalább ilyen fontos a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma is! Köztudott, hogy a kukorica pl. 10 fokos talajhőmérsékletet igényel. Sok tanulmány született a keléskori talajhőmérséklet növényzetre illetve hozamra gyakorolt hatásáról. A Nebraska – Lincoln Egyetem Mezőgazdasági és Természeti Erőforrások Intézetének Crop Watch nevű online kiadványában közöltek a témáról korábban egy cikket.
Ebben a szerzők hangsúlyozzák a vetéskori, majd az azt követő 48 órában a megfelelő talajhőmérséklet fontosságát. Eszerint ekkor, a kezdeti vízfelvétel időszakában 10 foknál ne legyen hidegebb a talaj, különösen kerülendő a fagypont körüli hőmérséklet. Ezt követően aztán már jobban tűri az alacsonyabb hőmérsékletet a csírázó mag, de az intenzív kezdeti fejlődés szempontjából az lenne az ideális, ha ezután sem süllyedne drasztikusabban.
A vetés technológiai fejlődése, a jobb hidegtűrésű hibridek, illetve a hatékonyabb növényvédő szerek elterjedése lehetővé tette a vetési idő egyre korábbra hozását. A cikk szerzői nagy adatbázisok elemzése révén arra keresték a választ, hogy a vetési idő mennyiben befolyásolja a hozamot, illetve hogy ezek alapján valóban kijelenthető-e, hogy a minél korábbi vetési idő legyen a cél. A tanulmány alapjául szolgáló tudományos cikkben részletesen beszámolnak a vizsgálat eredményeiről, és többek között az alábbi összefoglaló ábrát közlik.
1. ábra. A vetési idő és a hozam közötti összefüggés (200 bu/acre = 13,45 t/ha) (Abendroth, Lori & Woli, Krishna & Myers, Anthony & Elmore, Roger. (2017). Yield-Based Corn Planting Date Recommendation Windows for Iowa. cftm. 3. 10.2134/cftm2017.02.0015.)
Az eredmények alátámasztják, hogy a korábbi vetésdő alapvetően nagyobb hozamot valószínűsít, de csak bizonyos keretek között. A túl korai vetési idő ugyanis jól láthatóan ezzel ellentétes hatást tud kiváltani. E mögött pedig elsősorban a túl alacsony talajhőmérséklet áll. Az eredmények tehát megerősítik a régi igazságot, hogy ne akkor végezzünk el egy munkát, amikor a naptár szerint itt az ideje, hanem amikor annak feltételei adottak. Ebben az esetben, ha már elég meleg a talaj, és nem is várható drasztikus lehűlés.
A gond csak az, hogy most, 2021-ben nehéz megmondani, hogy melyik nap, milyen évszak van. Egyik nap 20 fok, másnap 10 cm hó. De éppen ezért, nagy kérdés, hogy mikor merjük elkezdeni a vetést. Mennyire meleg a talaj, és milyen idő jön, mennyire melegedhet fel az elkövetkező napokban? Hiába a 2 napos tavasz, ha utána, éppen a csírázásban lévő vetést éri többszöri fagy és 3-4 fokos nappali felmelegedés.
Ilyenkor mutatkozik meg igazán a korszerű technológiai megoldások szerepe. Műholdas távérzékelési módszerekkel lehetőség van a talaj felületi és mélyebb rétegének hőmérsékletének mérésére.
Igaz, ehhez szükség van a műhold felvételek megfelelő feldolgozására, térképi megjelenésére. Szerencsére ez ma már szolgáltatás formájában elérhető a gazdálkodók számára. A mAXI-MAP szoftver Monitoring modulja ezeket az adatokat automatikusan frissülve szolgáltatja a felhasználóknak.
2. ábra. Távérzékelésből származó adatok a mAXI-MAP Monitoring moduljában
(A képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető)
A 2. ábrán a talajhőmérsékleti adatokat megnézve (balra lent) jól látszik a felületi talajhőmérséklet jelentős napi ingása, melyet trendszerűen követ a mélyebb réteg hőmérséklete. A grafikont megnézve látszik, hogy bár április elejére bőven 10°C fölé melegedett a talaj, 3-a után jelentősen visszahűlt, a felületi hőmérséklet fagypont alá süllyedt, de még 10 cm mélyen sem volt 5-6°C-nál melegebb a talaj. És bár 9-e után újra felmelegedés kezdődött, 13-án már ismét visszaesett a talajhőmérséklet.
Szerencsére a mAXI-MAP Monitoring modulja időjárási adatokat és meteorológiai előrejelzést is biztosít a felhasználóknak, szintén műholdas mérésre alapozva (2. ábra, jobb alsó sarok). Itt a várható hőmérsékletről és csapadékról is információt kap a partner. Ezen információk birtokában tény adatokra támaszkodva, nagyobb biztonsággal lehet meghatározni a vetés ideális idejét. A mért és előre jelzett adatok alapján elkerülhető, hogy vetéskor és az azt követő kritikus időszakban olyan hideg talajjal találkozzon a vetőmag, amely hozamdepresszióhoz vezet.
A naptár helyett tehát támaszkodjunk a tényekre – ebben segít a mAXI-MAP Monitoring modulja.
A vetőágy-készítés jól sikerült, a talaj már elég meleg, a gépkapcsolás be van állítva, a kormányautomatika bekalibrálva – mi kellhet még a jó vetéshez? Biztos GPS jelvétel!
A precíziós-helyspecifikus növénytermesztés megjelenik a tavaszi vetésben is. Magától értetődő a kormányautomatikák használata – vetésről lévén szó RTK pontossággal, de elterjedt a sorelzárás és egyre többen érdeklődnek a tőszám szabályozott vetés iránt is, aminek éppen kukoricában lehet a legnagyobb jelentősége. Ezeknek az alkalmazásoknak közös pontja, hogy biztos műholdas helymeghatározásra van szükség. Nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban!
A műholdas helymeghatározás mára jól ismert, mindenki által használt technológia. Az elmélet azt mondja, ha egy háromdimenziós térben, 3 ismert ponttól való távolságunkat meg tudjuk mérni, akkor a pozíciónk meghatározható.
A műholdas helymeghatározás esetén ezek az ismert pontok a műholdak, és az ezektől való távolságunkat határozzuk meg. Ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogy mérjük azt az időt, amíg a műholdak jele a vevőnkig elér. Mivel ez egy adott frekvenciájú rádiójel, ismerjük a terjedési sebességét, tehát az eltelt idő alapján a távolság meghatározható.
Ez még nem minden!
De ha ez ennyire egyszerű, és csak 3 műholdat kell egyszerre látni a vevőnek, akkor miért kell erről egyátalán beszélni? Nos, azért, mert a gyakorlat azért sokkal bonyolultabb, mint az elmélet – valójában a nagy pontosságú helymeghatározáshoz sokkal több műhold egyidejű vételére van szükség. Egy RTK pontos GPS vevő esetén minimum 6 műhold kell, hogy a helymeghatározás elinduljon, majd a folyamatos működéshez is legalább 5. De mivel itt ún. differenciál műholdas helymeghatározásról van szó, amikor is a traktoron lévő vevőnk egy vagy több hozzánk közel lévő RTK bázisállomástól származó korrekciós jelet is használ, itt csak azok a műholdak számítanak, melyeket a bázisok és a mi vevőnk is lát. Így tehát itt már nyugodtan beszélhetünk 7-8 műholdról, mint minimális elvárásról. De még ez sem minden.
A GPS vevők ugyanis nem használják minden műhold jelét, amelyet észlelni képesek. Ennek az az oka, hogy egyes műholdak jele olyan hibával terhelt, hogy nincs értelme figyelembe venni, mert rontana a helymeghatározás pontosságán. Ez jellemzően a nagyon lapos szögben látható műholdakra igaz, mert ezeknek a jele sokkal hosszabb utat tesz meg, így sokkal inkább érinti a légkör – elsősorban az ionoszféra és troposzféra – torzító hatása. A GPS vevők éppen ezért egy bizonyos szög (jellemzően 10°) alatt látott műholdak jelét automatikusan kizárják (3. ábra), de efölött is vannak minőségi paraméterek (pl. jel-zaj arány), melyeknek teljesülni kell, hogy az adott műhold jele figyelembevételre kerüljön. Ha ezt is figyelembe vesszük máris 10-12 műholdról beszélünk. És akkor még nem beszéltünk a domborzat, növényzet takaró hatásáról. Egy mélyebb völgy, egy fasor egyszerre több műholdat is kitakarhat. Az elméleti 3 db helyett tehát máris 12-14 műholdnál járunk, mint minimális műholdszám, ha stabil, RTK pontos helymeghatározásra van szükségünk.
3. ábra. A magassági vágás (mask angle, vagy elevation mask) szerepe a műholdas helymeghatározásban
Itt jelenik meg a műholdvevők szerepe
Ma több olyan műholdas helymeghatározó rendszer is elérhető az amerikai GPS mellett, amelyek jele hazánkban is fogható. Ilyen az orosz GLONASS, az európai Galileo, a kínai BeiDou. Az már a GPS vevő korszerűségén múlik, hogy ezek közül melyek vételére képes. Ma jellemzően az GPS + GLONASS vétel terjedt el a mezőgazdaságban, régebbi eszközök közül sok a csak GPS-t vevő. Ezzel szemben a kínálatban lévő Trimble mezőgazdasági GPS eszközök valamennyi műholdas rendszer jelét képesek venni (még a Japán QZSS-ét is).
Hogy mekkora ennek a jelentősége?
A Trimble GNSS planning nevű alkalmazásában lehetőség van ellenőrizni, hogy adott helyen, adott időben hány műhold lesz elérhető. Próba kedvéért, mi most egy Szekszárd környéki területet választottunk ki véletlenszerűen. Beállítva a helyet, a tengerszint feletti magasságot, és a jellemző 10°-os vágási magasságot, leellenőriztük, hogy április 16-án melyik műholdas rendszer hány műholdja látható ezen a területen (4. ábra).
4. ábra. Elérhető műholdak a vizsgált helyen április 16-án, 13:40 perckor (csak GPS, GPS + GLONASS, GPS+GLONASS+Galileo+BeiDou)
A 4. ábra jól mutatja a több műholdas rendszer vételének előnyét. Van a napnak olyan időszaka, amikor GPS holdakból mindössze 5 látható az égen, és GLONASS-szal kiegészülve is csak 11 db (4. ábra, középső kép), de ezek közül is 2 db nagyon kedvezőtlen alacsony szögben. Ha itt még valamilyen árnyékoló hatás (domborzat, fasor) is jelentkezik, kérdésessé válhat az RTK helymeghatározás működése! Rosszabb esetben akár teljes jelvesztéshez vezethet (nem tud beállni az RTK fix állapot) és nem fog működni a GPS-es vezérlésünk. „Jobb” esetben az RTK fix állapot fennmarad, de megnő a helymeghatározás hibája. Illetve azzal, hogy a periférián lévő műholdak hol láthatóak, hol nem, ennek a hibának a mértéke is folyamatosan változik. A végeredmény – kacsázva, nagyobb hibával dolgozó kormányzás, pontatlanabb sorelzárás ezekben az időszakokban.
Mi a megoldás?
Korszerű műholdvevők használata! A 2. ábra alapján jól látható, hogy a Galileo és BeiDou holdak vétele jelentősen megnöveli az elérhető műholdszámot – 26 db-ra, ugyanabban az időpontban! 26 db műhold vétele mellett a fenti jelenség nem tud bekövetkezni, messze túllépjük a minimálisan szükséges műholdszámot.
És egyúttal világítsunk is rá a Galileo és BeiDou rendszerek súlyára. Ha azt gondoljuk, hogy ezek csak úgy kiegészítésként 1-2 műholdat tudnak pluszban hozzátenni, hát tévedünk. A BeiDou holdak közül pl. a nap több időszakában akár 15-18 db is látható a választott helyen és napon. De Galileo holdakból is akár 9 db látható adott időben (5. ábra).
5. ábra. Elérhető BeiDou műholdak a kiválasztott helyen 10:20 perckor és Galileo holdak 18:20 perckor
A fentiek alapján nem kérdés: a biztos és pontos helymeghatározás alapja a korszerű műholdvevők használata, amelyek a 4 műholdas helymeghatározó rendszer holdjait követve garantálják a folyamatos, pontos munkavégzést, a tavaszi vetésben is.
Bízunk benne, hogy rá tudtunk világítani, hogy a korszerű – ha úgy tetszik digitális mezőgazdasági – megoldások érdemben tudják segíteni a gazdálkodó munkáját.
Dr. Mesterházi Péter Ákos
precíziós gazdálkodási csoportvezető, AXIÁL Kft.