Az Eurostat által mért termelékenységi mutató alapján hazánknál csak Románia áll rosszabbul (-16,8%), az EU egészében pedig az átlagos termelékenység 1,6%-kal emelkedett. Ez az aggasztó adat súlyos kérdéseket vet fel a szektor fenntarthatóságával és a gazdaságra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban.

Mi az Eurostat termelékenységi mutatója és miért fontos?

A 2015 óta mért termelékenységi index az egyes országok mezőgazdasági szektorának éves teljes bevételét veti össze az egységnyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkaerőre vetített adatokkal. Az index figyelembe veszi az eltérő inflációs környezetet is, így objektív képet ad az ágazat teljesítményéről.

Magyarországon ez az index az elmúlt években, egészen 2023-ig, jellemzően pozitív tartományban mozgott és az uniós átlaggal összevetve is stabil teljesítményt mutatott. Az idei évben azonban drasztikus zuhanás következett be, ami nemcsak az elmúlt évek tendenciáival, de az uniós átlag 37%-os növekedésével is éles kontrasztot mutat.

A visszaesés okai és hatásai

A termelékenységi csökkenés hátterében számos tényező állhat, amelyek közül több rendszerszintű problémára utal:

  • Alacsony technológiai fejlettség: Az MNB már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége az EU-n belül a második legrosszabb, csupán Bulgáriát előzi meg. Az innovációs lemaradás és a modernizáció hiánya jelentős versenyhátrányt eredményez.
  • Munkaerő-problémák: A szektorban dolgozók számának csökkenése, az elöregedő munkaerő, valamint a hatékonyságnövelő gépesítés hiánya rontja a teljesítményt.
  • Piaci és inflációs nyomás: A 2021-2023 közötti élelmiszerár-drágulás következményei máig hatnak, miközben az árak uniós szintre emelkedtek, a termelési költségek továbbra is magasak.

Mit jelent ez az élelmiszerárakra nézve?

A mezőgazdasági termelékenység romlása közvetlen hatással van az élelmiszerek árszínvonalára. Az MNB szerint a magyar élelmiszerárak már most elérték az uniós átlagot, miközben a régió más országai, mint Lengyelország és Románia, továbbra is alacsonyabb árszinteken működnek.

Ha a termelékenység csökkenése tendenciaszerűvé válik, a hazai élelmiszerek drágulása újabb lendületet kaphat, ami súlyos következményekkel járhat a lakosság számára. Az alacsony termelékenység miatt a versenyképesség csökkenése a magyar élelmiszeripar helyzetét is tovább rontja, így a helyi termelők még nehezebben tudnak lépést tartani a nemzetközi piaccal.

Tágabb kontextus: az EU átlagához képest

Míg az EU-ban a mezőgazdasági termelékenység 2015 óta 37%-kal javult, addig Magyarországon az idei drasztikus visszaesés után már kérdésessé vált, hogy a szektor képes-e hosszú távon fenntartható növekedést felmutatni. Az uniós tagállamok között tapasztalható versenyhátrány tovább mélyítheti hazánk lemaradását, amely már most is jelentős a régiós versenytársakhoz képest.


Megoldási lehetőségek

A jelenlegi helyzetből való kilábalás érdekében a következő területeken lenne szükség határozott lépésekre:

  • Munkaerőpiaci reformok: Az ágazatban dolgozók képzése és a fiatalok bevonása kulcsfontosságú lenne a munkaerő-utánpótlás biztosításához.
  • Stratégiai támogatások: Az EU-s források célzott felhasználása, valamint az állami ösztönzők átgondolt alkalmazása segíthetne a szektor versenyképességének helyreállításában.
  • Élelmiszeripari hatékonyságnövelés: Az alacsony feldolgozottságú termékek arányának csökkentése és az élelmiszeripari termelés technológiai színvonalának emelése elengedhetetlen lenne a piaci pozíció javításához.

Összegzés

A magyar mezőgazdaság 2024-es termelékenységi visszaesése az egész szektorra kockázatot jelent. Amennyiben nem sikerül megfelelő lépéseket tenni a modernizáció, a hatékonyság és a munkaerőhiány problémáinak kezelésére, a mezőgazdaság teljesítménye hosszú távon is tovább romolhat. Ez nemcsak a termelők helyzetét nehezíti meg, hanem a fogyasztók számára is drágább élelmiszereket eredményezhet, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen kedvezőtlen hatással lehet a társadalomra. Az innováció és a stratégiai fejlesztések lehetnének a kulcs a válságból való kilábaláshoz.

Forrás: G7.hu

Indexkép: Pixabay