A világon mindenhol március harmadik napja, a vadvilág nemzetközi ünnepe. Ebből az alkalomból kérdeztük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatóját, dr. Heltai Miklóst a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatáról.
Mit értünk vadvilág alatt?
A vadvilág szó hallatán az emberek gondolataiban nem a teljes vadvilág jelenik meg, hanem annak csupán töredéke. Ez nem meglepő, hiszen elsőként a közismert fajok – madarak és emlősfajok – jutnak az eszünkbe, másodsorban pedig – a nagy környezetvédelmi, természetvédelmi aktivitások miatt jobban a társadalom előterébe kerülő vadfajok – az elefánt, koala, panda, farkas, medve, hiúz. Ezek az állatok világszerte megmozgatják a természetszerető embereket.
A vadvilág azonban lényegesen több ennél! Egy olyan életközösség, amely számunkra láthatatlan, vagy csak ritkán megfigyelhető színes fajok sokaságából áll.
A vadvilág természeti örökségünk – fotó: MATE/Orosz György
Az emberi beavatkozás sok esetben negatív lehet?
Az emberiség és az állatvilág együttes létezése speciális házasság, amelynek pozitív és negatív vetületei egyaránt vannak. Amikor a vadvilág egyes fajai különböző viták kereszttüzébe kerülnek, akkor tulajdonképpen szakmai és társadalmi szinten is kiragadják az adott fajt, ezáltal nem globálisan látják a vadvilágot és a benne lévő fajokat. Sokan annyit látnak csak, hogy egy adott faj állománya csökkent vagy teljesen eltűnt. Vannak olyanok is, akik a csülkös vadfajok esetében csak a mezőgazdasági terményekben okozott kárra fókuszálnak.
A mi felelősségünk, hogy a vadgazdálkodás és a természetvédelem olyan egyensúlyba kerüljön, melynek alapján mindenki számára egyértelművé válik, hogy a vadvilág természeti örökségünk, de erőforrásunk is, amelybe beletartozik annak védelme és klasszikus fogyasztói használata is.
A szakemberek alapvető célja, hogy a körülöttünk lévő állatvilág – annak ellenére, hogy folyamatosan változik – elsősorban az emberi jelenlétből adódó negatív hatásoktól és egyoldalú megközelítésektől mentes legyen. Minden tevékenységünk, közvetett vagy közvetlen módon hatást gyakorol az állatvilágra, ez mindannyiunkra igaz, ez közös felelősségünk.
A kutatók felelőssége elsőként mindig a megismerés – fotó: MATE/Orosz György
A mindennapokban hogyan tudják segíteni a hétköznapi emberek a vadvilág sértetlenségét?
Egyrészt fogadjuk el, hogy minden szakmai segítség jó szándékú. Nincs olyan vadvilággal, vagy természeti erőforrással foglalkozó szakember vagy közösség – legyen az vadgazdálkodó, mezőgazdász, természetvédő, erdész – aki vagy ami szánt szándékkal ártani akar. És ahogy a felelősség is mindannyiunké, úgy lokálisan is mindenki sokat tud tenni.
A ház körüli kiskertekben ne flóraidegen örökzöldeket ültessünk, hanem őshonos gyümölcstermő vagy egyéb ehető terméssel rendelkező bokrokat és fákat, ha pázsitot vetünk, azt vadvirág keverékkel tegyük, és csak ritkán, lehetőleg ne forgó rendszerű eszközzel kaszáljuk. Nyáron gondoskodhatunk a kertünkben előforduló, megjelenő fajok megfelelő ivóvíz-ellátásáról. Télen pedig a megfelelő táplálék kihelyezéséről. Ezekkel az apró, de hatékony lépésekkel számos fajnak tudunk segíteni.
A vadvilág egy olyan életközösség, amely számunkra láthatatlan, vagy csak ritkán megfigyelhető színes fajok sokaságából áll – fotó: MATE/Orosz György
Mi a kutatók felelőssége?
A kutatók felelőssége elsőként mindig a megismerés. Fontos, hogy az adott szakember, a védett közösségek működését minden külső hatás és befolyástól mentesen a lehető legjobban megismerje. Amikor megismerte, a tapasztalatok és a megszerzett tudás alapján próbáljon javaslatokat megfogalmazni. Mondok egy példát: hogyan lehetne a mezőgazdasági technológiák megváltoztatásával kedvezőbb termelést elérni úgy, hogy az kedvező élőhelyi környezetet teremtsen a vadvilág egyes fajai számára. Az a kutatás jó, amelynek eredményei megérkeznek a gyakorlatba hiszen azokat lehet hasznosítani.
A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai számos olyan kutatásról számoltak be a nagyközönségnek az elmúlt évben, amelyek valamilyen új tudományos eredményhez kapcsolódtak és figyelemfelkeltő volt a szakmai közönség számára is. Intézetünkről és kutatásainkról többet megtudhat a honlapunkról. Hétköznapjainkról pedig a Facebook oldalunkról tájékozódhatnak.
Együtt a természetért! – így hangzik a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet mottója, amely jól leírja, hogy az ezerarcú vadvilág fajainak megőrzéséért valóban együtt tudunk a legtöbbet tenni.
Indexkép: MATE/Orosz György
