A halak petefészkét támadja, ezáltal megakadályozza az ívást az a parazita, amit már a hazai vizekben is kimutattak. A terjedéséről még nagyon keveset tudunk, ezért a Magyar Haltani Társaság (MHTT) arra kéri a horgászokat, hogy aki észreveszi a halakban, fényképezzék le és küldjék el számukra e-mailben.
Parányi élőlények
Az általuk közzétett cikk szerint a mikrospórások vagy más néven a kisspórások apró élőlények, amiket sokáig az egysejtű állatok közé sorolták, végül kiderült, hogy a gombák rokonai. Olyan élősködőkről van szó, amelyek csak az eukrarióta, tehát a valódi sejtmaggal rendelkező sejtekben képesek a szaporodásra, hiszen nincsen meg bennük az a sejtalkotó, amik nélkülözhetetlen az örökítő DNS-molekulák és a fehérjeszintézishez szükséges RNS-molekulák felépítéséhez. Rendelkeznek azonban enzimekkel és képességekkel, amikkel a gazdasejtet átállítják a saját anyagaik szintézisére, amivel újabb mikrospórás utódok létrehozására alkalmas.
Ez a szaporodási módszer jól bevált, és bár egyelőre csak az állatvilágra specializálódtak, de ott a legprimitívebbektől az emberig szinte minden rendszertani egységben előfordulnak - írta meg a Pecaverzum.
Hány fajról tudni?
Több millióról. Egyesek úgy vélik, hogy legalább ennyi él köztünk, mások úgy gondolják, hogy annyi faj lehet belőlük, amennyi az eukarióta állatfajok összes száma. Szinte minden nagyobb állatcsoportban megtalálták őket korábban, ahol szerveket és szöveteket fertőztek meg. Legtöbbjüket rovarokban észlelték, de előfordulnak rákfélékben és gerincesekben egyaránt.
Miért káros a halakra?
A halak petefészkét károsító fajról hazánkban elsőként 2002-ben hallhattak a budapesti Országos Állategészségügyi Intézetben, ahol dr. Csaba György halkórtani szakértő állatorvos előadást tartott róluk. Ekkor számolt be először arról, hogy két csuka sorvadt és elhalásokkal tarkított petefészkének sejtjeiben a mikro spórások közé tartozó Pleistophora oolytica fürtszerű halmazait figyelték meg.
Így nézni a fertőzött állat - fotó: MHTT
Jó hír azonban, hogy a parazita nem okoz elhullást, azonban megakadályozza a beteg hal szaporodását, hiszen a petefészek elsorvad, tehát ívásra nem kerülhet sor. Joggal feltételezhetjük, hogy a természetes vizekből befogott csukák mesterséges szaporításának olykor tapasztalható sikertelenségéért ez a parazita a felelős.
Mivel jelenleg nagyon keveset tudni a terjedéséről, ezért az MHTT mindenkit arra kér, ha hasonló esettel találkozik, akkor írjon a haltanitarsasag@gmail.com e-mail címre.
