Decemberben elhagyhatta a kórházat az a 13 éves kanadai kislány, aki aggasztó mutációkat rejtő H5N1 madárinfluenzával fertőződött meg, majd hetekig kritikus állapotban feküdt kórházban.

Megállíthatatlanul terjed a madárinfluenza

December közepén az amerikai járványügyi központ (CDC) bejelentette, hogy több ezer kilométerre Brit Columbiától egy nagyon hasonló H5N1 vírus következtében szintén kórházi ápolásra szorult egy louisianai lakos, majd az is kiderült, hogy az amerikai esetnél is megjelentek a vírus genomjában olyan mutációk, melyek elősegíthetik, hogy a kórokozó az emberi felső légutak sejtjeit fertőzze.

A 2024 eleje óta baromfik, vadon élő madarak és szarvasmarhák között eddig megállíthatatlanul terjedő és több tucat emberi fertőzést okozó járványt az amerikai szövetségi kormány nem nézi tétlenül: tavaly tavasz óta 1,8 milliárd dollárt költöttek a H5N1 megfékezésére, több tízmillió dózis emberi H5N1-vakcinát rendeltek, és Joe Biden elnökségének utolsó napjaiban újabb 300 millió dollárt szánt a vírus elleni védekezésre és egy potenciális emberi madárinfluenza-járványra történő felkészülésre.

„Az Észak-Amerikában elkapott magas patogenitású A(H5N1) madárinfluenza-vírus fertőzése súlyos emberi megbetegedést okozhat" – írta a kanadai kislány esetét ismertető tanulmányában David Goldfarb, a vancouveri Brit Columbia-i Gyermekkórház fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere és kollégái.

A vírus sejtbe jutásához kulcsfontosságú hemagglutinin fehérjében bekövetkezett mutációk javíthatják a vírus azon képességét, hogy emberi légúti sejteken megtalálható receptorokhoz kössön, ami a szakemberek szerint aggodalomra ad okot. A Torontói Közkórház fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere úgy nyilatkozott: biztosítani kell, hogy a jövőben a lehető legkevesebb emlőst fertőzze meg a H5N1 vírus, és ne tegyen szert genetikai változásokon keresztül az emberről emberre történő terjedés képességére.

Hétfői hír, hogy egy idős férfi belehalt a madárinfluenza-fertőzésbe az Amerikai Egyesült Államokban. Az elhunytról azt közölték, hogy a 65 év feletti áldozat alapbetegségekkel küzdött, háztáji csirkékkel és vadon élő madarakkal érintkezve kaphatta el a vírust. December 18-án került kórházba és a madárinfluenza H5N1 törzsét diagnosztizálták nála.

A H5N1 a korábbiakkal ellentétben már egész évben jelen van Európában

A H5N1-et az 1997-es, Hongkongban történő felbukkanása óta a szakemberek a legkockázatosabb kórokozók között tartják számon, aminek halálozási rátája a 2000-es és 2010-es években –  a detektált fertőzöttek körében – 50 százalék körül mozgott. Azonban a kanadai és amerikai esetig a vírus 2020-ban kialakult, 2.3.4.4b kládjához tartozó változatai általában enyhe emberi megbetegedésekhez vezettek. Az Eurázsiából előbb Észak-Amerikába, majd Dél-Amerikába és végül az Antarktiszra eljutó vírusok viszont nem kímélték a baromfiállományokat, valamint vadon élő madár- és emlőspopulációkat, ráadásul a H5N1 most már egész évben jelen van Európában, és időről időre emlősökre is átadódik.

madárinfluenza

A H5N1 már egész évben jelen van Európában – fotó: Shutterstock

„Bár az emberi esetek többsége eddig nem volt súlyos, ebben a vírusban is benne van a potenciál, hogy olyan kártékony legyen, mint a többi H5N1-változat" – kommentálta a kanadai esetet taglaló tanulmányt Angela Rasmussen, a Saskatchewani Egyetem virológusa, hozzátéve, hogy mindenképpen csökkenteni kell az emberi fertőződések számát, hogy el lehessen kerülni a ritka súlyos vagy halálos kimenetelt, valamint hogy ne kapjon teret a vírus ahhoz, hogy az emberhez alkalmazkodjon. Ehhez az állatok fertőződését is mérsékelni kell, hiszen az emberek jelenleg így fertőződnek meg.

Egyre jobban aggódnak a szakemberek

A CDC jelentése szerint a louisianai esetnél észlelt H5N1 közeli hasonlóságot mutat az államban detektált baromfi- és vadmadárfertőzések mögött álló vírusokkal, de a hemagglutinint kódoló gén így is tartalmaz három mutációt. Ezek közül egy, az E186D a kanadai páciensnél is előfordult, és hozzájárulhat az emlőssejtek receptoraihoz történő könnyebb hozzákötéshez. A hatóság által közzétett elemzés szerint a mutációk a páciensben alakulhattak ki a fertőzés során.

Angela Rasmussen elmondta, hogy nem a vírus genomjában felbukkant mutációk aggasztják leginkább; hasonlókat láttak már az elmúlt 20 évben olyan pácienseknél, akik súlyos H5N1-fertőzésen estek át, és egyébként sem garantált, hogy ténylegesen elvezethetnek a vírus emberről emberre terjedéséhez. A szakember a problémát az emberi fertőződések számának növekedésében látja. Hiszen ha egyre nagyobb számú emberi eset lesz, több lehetősége lesz a vírusnak arra, hogy mutációkat szedjen össze. Ha pedig azokat nem sikerül detektálni, és elkezd terjedni az emberi populációban, az egy kiváló út arra, hogy járvány legyen belőle – mondta.

Nyugtalanító továbbá az esetek egybeesése a szezonális influenzajárvánnyal. Ha ugyanis valakit egyszerre fertőz meg a H5N1 és egy szezonális influenzavírus, akkor a két kórokozó között géncsere (reasszortáció) mehet végbe, amiből egy új, kombinált tulajdonságokkal rendelkező vírus alakulhat ki. A virológus szerint ez nagyon gyors evolúciós ugrásokhoz és egy új vírusgazdához – az emberhez – történő gyors alkalmazkodással járhat. „A legtöbb influenza-világjárvány a történelemben reasszortációval állt összefüggésben" – mondta.

Lesz oltás?

Bár a szezonális influenzaoltás nem biztosít megfelelő védelmet a H5N1 ellen, a CDC közleménye kiemeli, hogy az amerikai páciensnél a vírus nagyon hasonlít azokra a törzsekre, amelyeket kifejezetten emberek oltására szánt H5N1-vakcinák készítésekor használnak. Ilyen védőoltások pedig már milliószámra léteznek.

2024 májusában az amerikai kormány 4,8 millió dózisnyi H5N1-vakcinát rendelt a CSL Seqirus vakcinagyártótól, amit szeptemberben 40 millió dózisra emelt, majd októberben több tízmillió dollárt adott a CSL mellett a GSK és a Sanofi gyógyszercégeknek madárinfluenza elleni vakcina gyártáséra. Tehát az USA-ban 2025 tavaszára 10 millió dózis, azaz 5 millió ember átoltására elegendő, azonnal bevethető H5N1 elleni oltás áll majd rendelkezésre.

A CDC a 2024-ben az USA-ban detektált 66 emberi fertőződés és a 2 súlyos megbetegedés ellenére továbbra is alacsony kockázatúnak ítéli a lakosságra nézve a H5N1 által jelentett kockázatot.

Forrás: qubit.hu

Indexkép: Shutterstock