Ezt a ciklust gyakran befolyásolják rövid és hosszú távú tényezők, például az időjárás, az inputárak és az igények alakulása.

Példa az igényciklus változására: a COVID-19 utáni fellendülés

A világjárvány utáni időszakban a globális kereslet mesterségesen megnőtt (a krízis során felhalmozódott igény miatt). Ez az élelmiszerek iránti kereslet jelentős növekedését eredményezte, ami az árucikkek árát évtizedes csúcsra emelte. Ez arra ösztönözte a gazdákat, hogy beruházzanak a termelésbe, mivel 2022-ben a farmjövedelmek emelkedőben voltak. Azonban két év elteltével a helyzet jelentősen megváltozott: az inputköltségek magasak, az időjárás szélsőségessége pedig Európa számos pontján nagyon rossz termést eredményezett.

Globális keresletmozgatók átalakulása

Korábban a keresletet főként nemzeti tényezők alakították. Az elmúlt 10-15 évben azonban a keresletet a globalizáció hajtotta, különösen Kína és India jelentős mezőgazdasági importja révén. Az etanol előállításához szükséges kukorica iránti kereslet is fontos szerepet játszott. Az állami szabályozások és energiapolitikák támogatták ezt a keresleti faktort, amely a mezőgazdasági piacokat nemzeti szintről globális szintre emelte. Az összekapcsolódás növekedésével a kereslet nyomása meghaladta a hagyományos élelmiszerpiacokat, új, hosszú távú kihívásokat teremtve.

A növényvédelem tervezése dinamikusabbá válik

A növényvédelem terén a 2022-ben tapasztalt gyors növekedés a szintetikus vegyi anyagok piacán fenntarthatatlannak bizonyult. Az optimista várakozások és az árrobbanástól való félelem miatt a kínálati oldal növelte a termelést, míg a keresleti oldalon készletezési folyamatok indultak el. Új tendencia a gazdák körében, hogy késleltetik növényvédelmi döntéseiket és a vetési időszakhoz közelebb határoznak. Brazíliában például a szójatermelők 41%-a a vetés közelében hoz döntést, szemben a 2022-es 16%-kal. Ez a globális „várj és figyelj" megközelítést tükrözi.


A hatékonyság prioritás marad; a költségtudatosság növekszik

Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gazdák a hatékonyságra és a fejlett hatásmechanizmusokra. Kínában például a gazdák 72%-a a hatékonyságot, Németországban pedig 39% a fejlett hatásmechanizmust tartotta a legfontosabbnak az árakkal szemben a növényvédő szerek kiválasztásakor.

Regionális reakciók a keresleti trendekre

Latin-Amerika továbbra is a génmódosított magvakra és biotechnológiákra támaszkodik. Bár a gazdasági kihívások jelentősek, az optimizmus fennmarad, mivel új kereskedelmi megállapodásokat várnak.Észak-Amerika gazdái szűkös haszonkulcsokkal küzdenek, ám a kukorica- és szójatermesztés erős marad. Az integrált kártevőkezelés (IPM) és a biológiai alternatívák növekvő figyelmet kapnak.

Ázsia és a Csendes-óceáni térség: Kína és India az élelmezésbiztonságot helyezi előtérbe, miközben a kormányzati támogatások segítenek a költségek kezelésében.

Európa: A szabályozási nyomás, különösen az Európai Zöld Megállapodás a fenntartható gyakorlatok irányába tereli a gazdákat.

2025 sikeressége: Átgondolt, technológiaorientált döntések

A globális trendek egy tudatosabb, technológia vezérelte megközelítés irányába mutatnak a mezőgazdaságban. A fenntarthatóságra fókuszálva a gazdák egyre inkább precíziós gazdálkodást és regeneratív technológiákat alkalmaznak, hogy szembenézzenek a változó környezeti és gazdasági kihívásokkal.

Forrás: Agribusinessglobal.com

Indexkép: Pixabay