Meteorológiai jelzések és felmérések alapján másfél fokkal emelkedett a hőmérséklet a Kárpát-medencében 1901 óta, míg a hőségnapok száma július, augusztus hónapban a legmagasabb volt – mondta az InfoRádióban Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. A hőségnapok párosulnak az egyre erősebb aszályos időszakokkal, és ha ez nem lenne elég, a tavaszi, kitolódott fagykárok, fagyveszélyes területek is azt mutatják, hogy teljesen megváltozott a klíma.

A miniszterhelyettes elmondta, hogy az agrárium teljes mértékben nem tudja kivédeni ezeket a változásokat, de a technológiákban kell és lehet alkalmazkodni.

A különböző növényfajoknak az újragondolásában kell gondolkodni, bizonyos növényekről pedig valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések szerint a felmelegedés és az aszályos időszak az elkövetkezendő évtizedekben is itt marad, mondta Farkas Sándor, hozzátéve, hogy a kihívások kezeléséhez a gazdák alkalmazkodóképességére is szükség lesz, amit a tárca a támogatáspolitikával tud segíteni.

Beszélt arról is, hogy az öntözéses lehetőségekkel a mikroklímát és a talajnedvesség állapotát is lehet befolyásolni s a növényeknek a megfelelő tápanyag-utánpótlását biztosítani. Az Agrárminisztérium ezért az alapfokú és a felsőfokú képzés során is arra fókuszál, hogy a klímaváltozás kihívásaira mindenki keresse, adaptálja saját gazdálkodási formájában a változtatás lehetőségeit.

Elmondása szerint egyre több olyan növény van, amely nagyon nehezen megtermelhető. A málna nem bírja a hőségnapokat és kezd kiszorulni az országból, és a burgonyatermesztés is egyre inkább szorul ki Magyarországról az északi területek felé.

Azonban a Dél-Dunántúlon már vannak kiviültetvények, amelyek teljesen szokatlanok a Kárpát-medencében, és sok helyen megtalálhatók a banánfák is a magyar kertekben, a dísznövényeknél pedig megjelentek a pálmafélék is.

Forrás: infostart.hu

Indexkép: Shutterstock