A mikrohullámú sütő elektromágneses energiája hőt hoz létre azáltal, hogy az élelmiszerben lévő molekulákat nagyon gyors mozgásra és ütközésre kényszeríti. A só két alkotóeleme (nátrium és klorid) hőenergiát hoz létre. Mivel ezek az összetevők nagyon hatékonyan veszik fel az energiát, ezt az energiát gyorsan hővé alakítják. Az ételek esetében ez azt jelenti, hogy a sózott ételek kívülről melegednek fel gyorsan, ahol a mikrohullámú energia először éri az ételt. Ezek az energizált sómolekulák felhalmozzák a mikrohullámú energiát, és helyi forró pontokat hoznak létre. Ennek eredményeként az étel belseje csak a maradék energiahullámokat kapja meg, és viszonylag hideg marad.

A kutatások ezt a jelenséget az élelmiszer-eredetű megbetegedések növekvő arányával összefüggésben vizsgálták, mivel a sós ételek belseje nem melegszik fel eléggé ahhoz, hogy a mikrohullámú sütőben elpusztuljanak a kórokozó baktériumok.

Azonban ez a jelenség akkor is előfordul, ha a só már az ételünkben van, ezért érdemes alacsony nátriumtartalmú feldolgozott élelmiszert vásárolni, ha pedig friss ételről van szó, akkor csak a melegítés után sózzuk meg azt.

De van néhány további szabály is, amit érdemes betartani a mikrohullámú sütő használatakor – ilyen például az, hogy ha gyakran megkeverjük az ételt, a hőfelhalmozódás egyenletesen oszlik el; ellenkező esetben a külső rész túlmelegszik, a belseje pedig hideg marad. Továbbá vannak olyan ételek, amelyeket egyáltalán nem szabad mikrózni.

Nem ajánlott mikrohullámú sütőbe tenni a kenyeret, valamint az olyan vegyes állagú élelmiszereket, mint a rakott ételek vagy a töltött paprika, mert az összetevők eltérő víztartalma miatt egyenetlenül melegedhetnek. Az alacsony víztartalmú ételek különösen hajlamosak arra, hogy szárazzá váljanak, ilyen például a maradék sült krumpli is.

Az USDA ajánlása szerint a maradékokat 70 fokon melegítsük fel, hogy elpusztuljanak az esetlegesen étellel terjedő baktériumok.

Forrás: in.hu

Indexkép: Pixabay