Lassan itt a tavasz, és vele a kerti munkák. A vérbeli kertészeket már lasszóval sem lehet visszafogni, hiszen minden percüket a kertjükben töltik. Jól is teszik, hiszen most lehet megalapozni a szép és jól termő kertet. Ha azonban idáig még visszatartott minket a kevésbé szép idő, vannak olyan feladatok, amelyeket muszáj ezekben a napokban elvégezni, mert már nem várhatunk velük tovább. Ha tehát nincs fagy, irány a kert és segítsünk a fáinknak.
Ahhoz, hogy a növényeink bőségesen teremjenek, vagy éppen szépségükkel örvendeztessenek meg bennünket, jól kell hogy érezzék magukat a bőrükben. Vagyis a földjükben. Mivel esélyük sincs magukat ellátni, vagy arrébb sétálni, így nekünk kell biztosítani számukra a megfelelő körülményeket. Azonban ezek a munkák igazán megérik, hiszen szó szerint gyümölcsözők lesznek. Így hát vegyük sorra, melyek azok a kerti munkák, amiket nem szabad elfelejteni, különben a bőséges termést is elfelejthetjük!
1. A gyümölcsfák számítanak ránk
Ez az utolsó pillanat, hogy megtisztítsuk a gyümölcsfák törzsét, a vastagabb ágaikat, és a szőlőtőkék karjait. Ezekhez a feladatokhoz szükségünk lesz egy fakaparóra és egy drótkefére. Le kell választanunk a kéregpikkelyeket és a kéregfoszlányokat, majd le kell takarítani a fákra rakódott szennyeződéseket. Nagyon fontos, hogy az eltávolított részek ne maradjanak a talajon, és a komposztba se kerüljenek! Gyűjtsük össze, és semmisítsük meg, leginkább úgy, hogy zsákba téve elszállíttatjuk a zöldhulladékként.
Kapjuk elő a metszőollót, és tegyük termővé a fákat. Fotó: Pixabay
2. A tavaszi metszés
Nagyon fontos teendő a gyümölcsfák ritkító metszése. Így sokkal átláthatóbb lesz a korona, és minden gyümölcsöt kellő mértékben fog érni a napfény. Fontos, hogy ne csak a fa tetején legyenek virágok, hanem a teljes koronában. Emiatt ki kell metszeni az egymást keresztező, sűrűn nőtt ágakat, és a beteg, törött részeket is el kell távolítani a fákról.
Ezen kívül meg kell szabadítani a fákat a törzsön, a törzs tövén, vagy a gyökereken keletkezett sarjaktól, amelyeket tőből ki kell metszeni. A gyümölcsfák körül távolítsuk el a füves, mohás réteget, hiszen ez megakadályozza, hogy az esővíz lejusson a fa gyökeréig, és a tápanyagok egy részét is elvonja a fától.
2-4 évente terítsünk szét a fa törzse körüli talajrészen vékony rétegben érett komposztot vagy érett lótrágyát. Az idős fáknál ezt a külső korona alá tegyük, hiszen ott érjük el a hajszálgyökereket. Ezáltal a fáknak sokkal több tápanyagban lehet részük tavasszal, amikor kihajtanak.
3. Még most sem késő a lemosó permetezés
Nagyon fontos, hogy elvégezzük a lemosó permetezést. Nem csak a növényeink, hanem a kertben található összes fából készült bútor és építmény is át kell, hogy essen ezen, hiszen ott is milliónyi kártevő és kórokozó bújhat meg. Erre a kénnel vegyes bordói lé a legalkalmasabb, 1%-os töménységben.
Nem elég csak permetszerűen, hanem nagy mennyiségű permetlével, valóban lemosás szerűen kell elvégezni. Fontos, hogy ne sajnáljuk a permetlét, hanem bőségesen mossuk át vele a növényeket. A permetezést akkor kell elvégezni, amikor a nappali hőmérséklet már a fagypont fölé emelkedik. Ez egyrészt azért fontos, mert így nem fagy rá a permetlé a kezelt növényekre, másrészt ilyenkor a kórokozó gombák spórái és a kártevők tojásai már megkezdik élettevékenységüket. Mivel a tavasz közeledtével már a növényekben is megindul a nedvkeringés, sokkal könnyebben fertőződhetnek meg, így fontos, hogy ezt megelőzzük.
A lemosó permetezést szélmentes és csapadékmentes időben végezzük, védőfelszerelésben, a fa tetején is, hogy az teljesen átjárhassa minden részét . A leggyakoribb betegségek és kártevők, amelyeket meg tudunk akadályozni az almástermésűek varasodása, a lisztharmatgombák, az őszibarackfák levélfodrosodása, a pajzstetvek, az atkák, a vértetű és a levélbolha. Azonban, ha addig vártunk, míg a gyümölcsfáink virágba borultak, azokat semmiképp sem szabad ilyenkor permetezni, mert azzal elpusztítjuk a beporzásukon dolgozó méheket.
Mielőtt vetnénk vagy ültetnénk, tegyük rendbe a talajt. Fotó: Pixabay
Ha csak gombabetegségek ellen akarunk védekezni, akkor a legcélszerűbb bordói lével permetezni. Ha rovarkártevők is vannak, akkor használjunk mészkénlevet.
4. Fertőtlenítsük és gyomtalanítsuk a talajt
A talajban nagyon sok a kártevő, mint amilyen például a cserebogár, a pajor, a lótücsök, amelyek kedvükre élnek és virulnak, és alig várják a tavaszt, amikor végre eljött az idő, és rágcsálhatják a növényeinket. Ezért vásároljunk talajfertőtlenítőt, amellyel megszórjuk a talajt, majd sekélyen műveljük be a talajba. A túlságosan száraz talajban a vegyszerek nem tudják kifejteni a hatásukat, így a bedolgozást követően öntözzük meg a területet.
Ha balkonládába, vagy cserépbe szeretnénk magot vetni, vagy palántát ültetni, soha ne használjuk el a benne maradt földet, hiszen abban már korábban élt egy növény, így egyrészt lehetnek benne különféle kórokozók és kártevők, másrészt a benne lévő tápanyagot már elhasználta az előző növény. Így mindig friss, az adott növény számára ideális földdel töltsük fel a ládákat, cserepeket. A csávázott vetőmag is jó megoldás lehet, hiszen az ellenáll a kártevők és a betegségek támadásával szemben.
Ahhoz pedig, hogy a talaj igazán kiváló legyen a növényeink számára, nem elég fertőtleníteni. Ha szükséges, keverjünk hozzá érett komposztot vagy istállótrágyát, és mindenképp szabadítsuk meg a gyomoktól is, hogy tökéletesen felásott, tápanyagban gazdag, porhanyós talaj várja a magokat és a palántákat.