A csalán csak elsőre tűnik ellenszenvesnek. Fotó: 123rf.com
A csalánnal történő első találkozás a legtöbbünk életében nem éppen egy csodás barátság kezdetével kecsegtet. Inkább olyan, mint azoknak a reklámoknak az egyike, amit nem szívesen nézünk a családdal vacsora közben: csíp, és szúr, és éget... De ha a szúrós természete mögött meglátjuk a jóval kellemesebb oldalát, egy igaz barátra és segítőtársra lelhetünk benne. Íme 6 ok, hogy ne csak irtani valóként, hanem irtó jóként kezeljük ezt a nagyon is hasznos gyomnövényt.
1. A csalán levelei a gyógyításban, a növényvédelemben, sőt, még a gasztronómiában is igazán hatásosak. A csalánból létezik nagy és kicsi változat. A nagy csalán akár a másfél méteres magasságot is képes elérni, Gyökérzete sokágú és erős, levelei haragoszöldek. Virágai május végétől az őszi fagyok megjelenéséig nyílnak. A kis csalán magassága 10 és 50 cm között mozog. Azonban, ha hozzáérünk, tapasztalhatjuk, hogy ebben az esetben biztosan nem a méret a lényeg, hiszen a fájdalom, amit okoz, jóval nagyobb, mint amekkorát méretesebb társa képes okozni.
2. A csalán sajnos ritkán olvas női magazinokat, így sejtelme sincs róla, hogy mi is az a szőrtelenítés. Csípősségét a szárán található mirigyszőröknek köszönheti, amelyek az érintésünk hatására letörnek, és hosszan tartó, égő fájdalmat okoznak a bőrünkön. Úgyhogy akármikor futunk vele össze, bánjunk a csalánnal kesztyűs kézzel, úgy biztosan megússzuk fájdalom nélkül.
3. A csalán rostjaiból régen fonalat fontak, amelyből finom szövésű vásznat készítettek.
4. Azonban nem a fájdalom az egyetlen, amit a csalán okoz. Kitűnő fegyver a reuma és a köszvény ellen, emellett a magas vérnyomás és a hólyaghurut kezelésében is számíthatunk rá. Sőt, hajszeszt is készítenek belőle, hiszen még a hajhullást és a korpásodást is csökkenti. Elősegíti a máj természetes méregtelenítő funkcióit, Gyulladáscsökkentő hatása révén segít leküzdeni a szénanátha kellemetlen tüneteit, vérzéscsökkentő hatása miatt pedig műtéteknél is segítségül hívják.
5. Friss hajtásaiból főzhetünk levest vagy főzeléket. A disznóknak ellenben nyers fogyasztásra ajánljuk.
Mindig bánj a csalánnal kesztyűs kézzel! Fotó: 123rf.com
6. A csalánlével történő permetezés igazi biofegyver a kertészek kezében. A titka, hogy a csalán levelében található vegyületek hatására a vele kezelt növények leveleinek bőrszövetei vastagabbá válnak, így a kártevők nehezebben tudják átfúrni rajtuk magukat, és még a gombás betegségek is nehezebben tudnak rajtuk megtelepedni. Nem lesz olyan bombabiztos, mint egy hagyományos gombaölő szer, de kiegészítő kezelésként nagyon hasznos tud lenni. A permetezésre használatos csalánlé receptjére is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás, de azért a nagy számok törvénye alapján szerintünk ebben biztosan nem fogsz csalódni. Tegyél egy hordót napos helyre, és helyezz bele 5 kg friss csalánlevelet, majd öntsd le 10 liter vízzel. A meleg hatására a folyadék néhány napon belül erjedésnek indul. Nem lesz nehéz felismerned, hogy a lé elkészült, ugyanis kétségbeesve fogod keresni a kertedben eluralkodott erőteljes bűz forrását. Igen, a hordó lesz az. De ne add fel! Mint tudjuk, nincsen rózsa tövis nélkül, és csalánlé orrfacsaró bűz nélkül. Viszont a víz tetejére szórt perlittel enyhíthetsz a szagokon. Ha a lé már nem pezseg, le kell szűrni és 1:5 arányban higítva hozzákeverni az öntözőléhez.
Reméljük ezek után nem szúrsz ki magaddal és szúróssága miatt nem szakítasz meg minden kapcsolatot a csalánnal.
