Miért kell a növényeknek a magnézium utánpótlás?

A magnézium nem csak az emberek számára fontos, hiszen nagy jelentősége van a  növénytermesztésben is. A tápelem a növények zöld színtesteinek egyik építőeleme, nagy szerepe van a fotoszintézisben. A növekedési szakaszban igen erős a felvétele, így a magnéziumigényes, valamint az ellátásra érzékeny fajták termesztésében, mint a paprika vagy a paradicsom, fontos a megfelelő műtrágya földbe juttatása. Hiánytüneteit nem nehéz észrevenni, általában ugyanis a középső leveleken jelentkeznek először.

Amennyiben a növény nem tud hozzájutni ahhoz a mennyiséghez, amire szüksége van, akkor bizony könnyen magnéziumhiányos lehet. A túl laza talajon a kimosódás veszélyezteti a termést, míg a kötött talajokon a lekötődés hátráltathatja a növényt abban, hogy felvegye a megfelelő mennyiségű magnéziumot.

A meszes és a savanyú talajok esetében a vizsgálatok kimutatták, hogy szinte minden esetben fennáll a magnéziumhiány. Ha azonban a növény már a telepítés során megkapja a szükséges mennyiséget, akkor lehetősége van a gyökérzetét úgy alakítani, hogy a lehető legtöbb vizet és tápanyagot tudja felvenni a talajból.

Amit viszont mindenképpen fontos tudni, hogy az erős UV sugárzás hatására a növényfajok lebontják a magnéziumot, tehát a nyári hőségben nem elegendő egyszer pótolni a tápelemet. Ezzel elősegíthetjük a fejlődésüket.

Gyakori gond még a kation antoganizmus, amikor a földben található kálium, kalcium, valamint ammónium kiszorítják a magnéziumot, így az igényesebb fajtáknál idő előtt jelentkezhetnek a hiánytünetek.

Milyen formában pótolható a magnézium?

A klorid nem annyira szerencsés forma, hiszen a klór a kertészetre káros hatással lehet. Jobb megoldás a nitrátok mellett a szulfátforma, hiszen ezeket jól lehet vegyíteni a növényvédő szerekkel, jól oldódik, azonban nem kell számolni perzselő hatással. Egyes növényfajoknál, mint például a káposztafélék, a paradicsom, esetleg a hagyma, a szulfát formában jelenlévő kén igen jó hatással van a zöldségekre.

Pótolni a gyökéren, illetve a levélzeten keresztül lehetséges. Legjobb ősszel megtenni ezt, amikor alaptrágyázást végzünk. A tápelem jól hasznosul a lombozaton keresztül, lombtrágya formájában könnyedén pótolható. A trágyázás ráadásul nem egy költséges folyamat, a munka pedig viszonylag rövid idő alatt térülhet meg.

A kukorica különösen nagy odafigyelést igényel - fotó: pexels.com

Melyik növényfajok vannak veszélyben?

A paradicsomot, a paprikát, a káposztaféléket már említettük, azonban a mezőgazdaságban a gabonafélék, főként a kukorica esetében gyakran előfordul magnéziumhiány. A szárbaszökés idején ugyanis nagymértékben megnő a növény igénye, amivel a gyökerek nem tudnak lépést tartani, nem képesek annyi magnéziumot felvenni, ami elegendő lenne a kukorica számára.

Ebben az időszakban átmenetileg felhígul a sejtnedvben a magnéziumtartalom, majd a leveleken lassan megjelennek a hiánytünetek. A külföldi kutatások alapján a magnéziumhiányos kukorica magtelítődése, valamint az ezermagtömege rosszabb, aminek igen nagy jelentősége van a magtermesztésben.