A madárinfluenza elérte az Antarktiszt, ami aggodalomra ad okot a pingvinek és fókák elszigetelt populációi miatt, amelyek még soha nem találkoztak a halálos H5N1 vírussal. A kórokozó megjelenésének a teljes hatása még ismeretlen, de a tudósok aggodalmukat fejezték ki a régió törékeny vadon élő állatpopulációinak lehetséges „katasztrofális szaporodási kudarca" miatt – írja az origo.hu

pingvin

A madárinfluenza elérte az Antarktiszt, ami aggodalomra ad okot a pingvinek és fókák elszigetelt populációi miatt – fotó: pixabay.com

A H5N1 rendkívül fertőző változatának jelenlegi kitörése több millió vadon élő madarat ölt meg

A vírust egy barna szkuának (Stercorarius antarcticus) vagy nagy halfarkasnak nevezett dögevő madár populációjában fedezték fel a Bird-szigeten. A vándormadarak feltételezhetően Dél-Amerikából hozták magukkal a kórokozót, ahol a madárinfluenza széles körben elterjedt.

Becslések szerint Peruban és Chilében 500 ezer tengeri madár és 20 ezer tengeri oroszlán esett áldozatául a megbetegedésnek.

A kutatók aggodalma nem újkeletű: a madárinfluenza antarktiszi vadvilágra gyakorolt lehetséges hatásairól már korábban is beszéltek, hiszen az itt élő fajok egy része sehol máshol nem fordul elő a világon, így nem is volt kitéve a vírusnak.

A Bird-szigeten számos veszélyeztetett faj él

Miután a Brit Antarktiszkutató Intézet (British Antarctic Survey, BAS) kutatói  megmagyarázhatatlan elhullást észleltek, azonnal mintákat vettek a madarakból, és azokat vizsgálatra küldték az Egyesült Királyságba.

Ez egy különösen szomorú esemény, amelyet ki kell vizsgálnunk. Továbbra is a lehető legjobban kell nyomon követnünk a fajokat a szigeten, és folytatjuk a tudományos munkát, ám jelenleg nem vagyunk biztosak a teljes hatásában

– mondta Ashley Bennison, a BAS tudományos vezetője a The Guardian portálnak.

A tudósok a Bird-szigetet a bolygó egyik leggazdagabb vadon élő területének tartják, ahol számos veszélyeztetett madárfaj, 50 ezer pár szaporodó pingvin és 65 ezer pár medvefóka él.

Betegségfelügyeleti programokat hoznak létre az új és újonnan megjelenő kórokozók azonosítására

A kontinensre eljutó madárinfluenza hatásairól szóló kockázatelemzés szerint  a legnagyobb veszélynek a medvefókák, a fókák, az oroszlánfókák, a szkuák és a sirályok vannak kitéve. Őket a pingvinek, a ragadozó madarak, a tokoscsőrűfélék és az óriáshojszák követik.

A betegség katasztrofális szaporodási kudarcot okozhat a régióban, ami pusztító hatással lehet számos vadon élő állatfajra. Folyamatos betegségfelügyeleti programokat kell létrehozni az új és újonnan megjelenő kórokozók azonosítására.

– fogalmazott  Dr. Meagan Dewar, az Antarktiszi Vadvilág Egészségügyi Hálózat elnöke, a jelentés vezető szerzője.

Dél-Amerikában a vadon élő madarak vándorlási útvonalai mentén a H5N1 három hónap alatt csaknem 6500 kilométeres távolságban terjedt el. A Bird-szigeten a pozitív tesztek miatt felfüggesztették a terepmunkát, ezzel is akadályozva a kórokozó további terjedését.