Ha van kertünk, akkor remélhetőleg gyümölcsfák is helyet kapnak benne. A gyümölcsfával pedig megéri foglalkozni, hiszen ha ezt nem tesszük meg, egy idő után egyre kevesebb, egyre kisebb és egyre rosszabb minőségű termést fog hozni. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mit teszünk a gyümölcsfákkal. Például az sem mindegy, hogy mikor és milyen módon metsszük meg a gyümölcsfát.
Ugyanis a rossz metszéssel nagyon sokat tudunk rátani. Ezért nagyon fontos, hogy ismerkedjün meg vele, melyik gyümölcsfát mikor és hogyan kell metszeni, hogy ne bajt okozzunk, hanem bőséges termést, és egészséges növényeket. Mert fajtához, korhoz és évszakhoz is kell időzíteni a metszésüket.
A fáknak a különféle életszakaszukban, és a különféle évszakok szerint is, más és más típusú metszésre van szükségük. Ne vágjunk azonban bele, ha nincs tapasztalatunk, és nem jártunk utána, mikor és milyen módon kell elvégezni a metszést. Ismerkedjünk inkább meg vele, mikor kell alakító, mikor ifjító, és mikor fenntartó metszést végezni.
A metszés elengedhetetlen az egészséges növényekhez. Fotó: Pixabay
A gyümölcsfa első metszése
Az első metszés a legfontosabb metszés egy ifjú gyümölcsfa életében. Ez határozza meg ugyanis a fa egész életfolyamatát. Ezt nevezzük az első évi alakító metszésnek. Akár ősszel, akár tavasszal ültetjük el a csemetét, erre a metszésre csakis a tavaszi rügyfakadás előtt kerülhet sor.
A suháng esetén metsszük vissza a kívánt törzsmagasság felett 4-6 fejlett rüggyel és a többi rügyet dörzsöljük ki. A koronás csemete esetében szintén 4-6 rügyre kell ilyenkor visszametszeni, csupán a törzs meghosszabbításában, függőlegesen nőtt vezérvesszőt hagyjuk hosszabbra. Általános szabály ilyenkor, hogy a vékonyabb vesszőket rövidebbre, a vastagabbakat hosszabbra kell metszeni.
Alakító metszés
Az alakító metszés elsősorban fiatal fák és cserjék metszési munkája, mely a cserjéknél körülbelül 5 évig, a fák esetében akár 10 évig is eltarthat. Az alakító metszés azért fontos, mert ennek segítségével tudjuk megnövelni a fa gyümölcstermő képességét, illetve ez által formázzuk a koronájukat, határozzuk meg a magasságukat.
Éppen ezért az alakító metszés óriási hatással van mind a növények élettartamára, mind a fejlődésére, és természetesen a gyümölcshozamuk mennyiségére és minőségére is. Van olyan növény, amelynél egy évben többször is el kell végezni. Azonban a metszés előtt mindig járjunk utána, hogy az adott növény életszakaszában mikor optimális az alakító metszés elvégzése, mert itt is, mint minden másban, többet árthatunk, mint amennyit használunk, ha a saját fejünk után, tudás és gyakorlat nélkül ugrunk neki.
Mindig az lebegjen a szemünk előtt, hogy visszaragasztani bizony már nem tudunk... A kiskertekben legjobban az alacsony törzsű, természetes koronájú fák válnak be, melyek alakítómetszése igen egyszerű. A csemeték esetében ezt a fa termőre fordulásáig minden tavasszal el kell végezni.
Fenntartó metszés
A fenntartó metszést minden tavasszal, rügyfakadás előtt kell elvégezni, azonban a kajszi- és őszibarackfák esetében ezt akkor szabad elvégezni, amikor a virágrügyek már bomlani kezdenek.
Ha megfelelően gondoskodunk a gyümölcsfáinkról, bőséges és szép terméssel hálálják meg. Fotó: Pixabay
Vannak olyan fák, mint például a dió is, amely önmagától gyönyörű, szabályos koronát képes nevelni, míg egyes növények esetében muszáj beavatkozni, hiszen koronájuk túl sűrű. Leginkább az alma- és szilvafajták hajlamosak erre, így ilyen esetben a fenntartó metszés célja a korona levegőssé tétele.
A munkát a sűrűn nőtt ágak, vesszők kivágásával kezdjük, de a mérték itt is nagyon fontos, hiszen ha nagyon elragadtatjuk magunkat, könnyen üressé válhat a korona belseje. Érdemes tehát pár percenként megállni a munkával, egy lépést hátra lépni, és mint egy festőművész, megnézni, mit alkottunk. Persze a hátralépés előtt mindenképp szálljunk le a létráról.
A fenntartó metszés során ügyeljünk rá, hogy a termőrészek egyenletesen helyezkedjenek el. Ügyeljünk az úgynevezett varjúfészkekre is, amelyek az ágvégeken tudnak létrejönni, így itt csak az erős, jó irányba növekedő vesszőket hagyjuk meg, a többit metsszük ki. A metszés után kezeljük a sebeket és minél előbb végezzük el a lemosó permetezést.
Ifjítás
Sajnos, ahogyan mi, emberek, úgy a gyümölcsfák is elöregednek egy idő után. Azonban, amennyiben ép a fa gyökérzete és a törzse, az ifjítás kiváló eszköz lehet a kezünkben a fa életének meghosszabbítására.
Az alma- és a körtefákat ősszel, a lombullás idején, vagy tavasszal, a rügyfakadás kezdetén lehet megifjítani, míg a csonthéjas gyümölcsfák, mint például a cseresznye, a meggy, a kajszi, az őszibarack és a szilva ifjítását a gyümölcstermés betakarítása után, szeptember környékén célszerű elvégezni.
A munkát kezdjük a vastag vázágak bekurtításával, azonban ügyeljünk rá, hogy elegendő egyéves vessző maradjon, mert ezekből újul meg a korona. A vesszőket fél vagy egyharmad hosszúságúra kell visszametszeni, a fattyúvesszőkre viszont vigyázzunk, mert ezeket rövid idő alatt termőrésszé lehet alakítani. Ha jól tettük a dolgunkat, a gyümölcsfák 2-3 éven belül teremni fognak.
Metszés utáni sebkezelés
A metszés során keletkezett nyesedéket minden esetben gyűjtsük össze és semmisítsük meg, különben a rajta lévő betegségek és kártevők hamar el tudnak terjedni a kertben, sorra fertőzve a növényeinket.
Nagyon fontos, hogy mindig fertőtlenített eszközzel végezzük el a metszést, és ne menjünk át egy másik növényhez úgy, hogy ne fertőtlenítettük volna le az összes használt eszközt. A fák megmetszése után, minden ötforintos érménél nagyobb átmérőjű seb esetén végezzük el a sebkezelést, ezek a sebek ugyanis már elég nagyok ahhoz, hogy jóval nehezebben forrjanak össze, mit a kisebb sebek.
Akár metszőollóval, akár motoros- vagy kézi fűrésszel, akár ágvágó ollóval dolgozunk, a fertőtlenítés és a sebkezelés nem maradhat el. A sebet érdemes körbefaragni, hogy megszüntessük az érdes, tépett felületet, és elősegítsük a gyors sebgyógyulást.
A kertészkedésről sokat lehet tanulni a szakkönyvekből. Fotó: Pixabay
A sebkezelés segít lezárni a sebet a kórokozók és a kártevők elől, és felgyorsítja a seb szöveteinek gyógyulását. Ügyeljünk rá, hogy olyan sebkezelő anyagot használjunk, amely hidegben is jól kenhető marad, jól fedi a sebet, fertőtlenítő hatása van, és nem mossa le az eső sem.
A sebkezelés elmaradása nagyon súlyos következményekkel járhat, hiszen a nyitott seb szélén nagyon gyorsan be tudnak jutni a különféle kártevők és a betegségek is nyitott kapukat döngetnek.
Így kezeljük a sebeket
Először is vágjuk simára a sebek széleit, melyhez akár kést, akár kacort, akár a metszőolló pengéjét is használhatjuk. Ezután kell bekenni a sebet a sebzáró anyaggal, melyet a nagyobb kertészeti áruházakban, illetve a gazdaboltokban tudunk beszerezni. Ezek mindig szellőző, de vízlepergető felületet adnak, sőt, vannak olyanok is, amelyek gombaölőszert tartalmaznak. Az is jó sebkezelő megoldás, ha réz- és kéntartalmú szer egy százalékos oldatával, ecsettel kenjük be a sebeket.
Lemosó permetezés
Kertünk fáit és bokrait folyamatosan számtalan betegség és kártevő veszélyezteti. Különösen a metszéseket követően, amikor jóval több, a fertőzések számára nyitott felület akad rajtuk. Ekkor a lemosó permetezés a leghatásosabb. Ez azt jelenti, hogy bő lével, lemosás szerűen kell a permetlével öntözni a növényeket, hogy az minden rejtett zugba bejusson és végezzen a nem kívánatos jelenlévőkkel.
Nagyon fontos, hogy ne a kényelem legyen az elsődleges szempont, hiszen lehet, hogy a fák legmagasabb pontján van a legtöbb kártevő. Így háti, vagy motoros permetezőgéphez csatlakoztatható hosszabbítóval ezeket a területeket is permetezzük le.
A lemosó permetezést akkor is el kell végezni a tél végén, ha nem metszettünk. Attól függően, hogy mivel küzdünk, különféle permetszereket alkalmazhatunk. Ha főleg gombabetegségekkel küszködtünk, akkor a bordói lé 2 %-os oldata lesz a megfelelő megoldás számunkra. Ahol sok volt a levéltetű, ott inkább a mészkénlé lesz hatásos. Pajzstetű fertőzés esetén olajos szerrel kell permetezni. A betegségek elleni lemosó permetezésre engedélyezett réztartalmú készítmények egyaránt hatnak a baktériumos és gombás bajokra is. A kén a levéltetvek, lisztharmatgombák és egyéb rovarok ellen hatásos.
A legjobb, ha a lemosó permetezéshez réz, kén, illetve olajtartalmú szert választunk. A legismertebbek ezek közül a bordói lé, amely már készen is megvásárolható a kertészek számára. A választott készítményt önállóan permetezzük, és soha ne keverjük a különféle növényvédő szereket. Ha precízen elvégezzük az időszakonkénti permetezést, akkor azt a növényeink is meg fogják hálálni, és sokkal kevesebb károkozóval és betegséggel kell megküzdenünk az év folyamán.
Válasszunk olyan időszakot a permetezésre, amikor legalább két-három napig nem várható sem fagy, sem csapadék. Télen a különféle kártevők tojásai könnyen áttelelhetnek, a tavasz közeledtével a növényeinkben pedig megindul a nedvkeringés, így jóval fogékonyabbá válnak a különféle fertőzésekre. Az ilyenkor alkalmazott lemosó permetezést azért is fontos még a rügyezés előtt elvégezni, mert később már perzseléseket okozhatnak a fakadó rügyekben.
Válasszunk szélmentes időszakot, hogy a permet valóban a növényeken kössön ki, és ne rajtunk, vagy a környezetünkön. Az is fontos, hogy ne legyen köd és eső, hiszen ezek felhígítják a permetet, így jóval kevésbé hatásos a permetezés, mint száraz időben. Az eső ráadásul egyből le is mossa a permetet az ágakról.
A leggyakoribb betegségek, amelyek ellen mindenképpen érdemes védekezni, a monília, az almás termésűek varasodása, a lisztharmatgombák, a levélfodrosodás, a pajzstetvek, levélbolhák és atkák. Az olajos permetezőszerek a hatásukat csak akkor tudják maradéktalanul kifejteni, ha egyenletesen vonják be a fa minden részét. A filmszerű réteg, amit képeznek a növényen, azért nagyon fontos, mert alatta a kártevők levegő hiányában megfulladnak.
Bár a rézszulfát, a rézoxiklorid és a rézhidroxid hatóanyagú gombaölő szerek mindegyike hatásos, az igazi nagyágyú a rézszulfát hatóanyag. A lisztharmatgombák ellen a leghatásosabbak az elemikén tartalmú, vagy a kalcium-poliszulfid hatóanyagú szerek.
A lemosó permetezésre használható növényvédő szerek akkor is használhatóak, amikor már lombosak a fáink. Ekkor azonban ügyeljünk rá, hogy jóval alacsonyabb töménységben juttassuk azokat a fákra. Így, ha kicsit megcsúsztunk a téli lemosópermetezéssel, és már kezdenek lombosodni a fák, nagyon ügyeljünk a töménység csökkentésére. Nagyon fontos, hogy minden esetben kérjük ki szakember tanácsát, és olvassuk el a peremezőszer csomagolásán található leírást. Szintén nagyon fontos, hogy a permetezést mindig védőfelszerelésben végezzük.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
