Ideje felásni a kertet – nem mindegy, hogyan csinálod!

Az egyik legjellemzőbb őszi kerti munka az ásás, ami szinte kihagyhatatlan, ha valakinek van veteményese, díszágyása, előkertje, vagy éppen füvesítés előtt áll. Az ásás ugyanakkor az egyik legnépszerűtlenebb feladat is, hiszen kifejezetten megterhelő, egy nagyobb terület még egy jó kondícióban lévő hobbikertészt is kihívás elé állít.

Nem mellékes tehát, hogy mivel, mikor, milyen hatékonysággal végezzük az őszi ásást, és olyan érdekes kérdések is felmerülnek, hogy miért van minderre szükség, hogy helyettesíthető-e az ásás mással, illetve hogy van-e olyan gép, ami megkönnyítheti a munkát? Most minden kiderül!

Miért kell ásni?

Az első tisztáznivaló felvetés, hogy miért is kell ősszel ásni? Egy évben általában két nagyobb kertrenoválási, ültetési időszak van, a tavasz és az ősz. A kettő közötti hónapokban a növények talaja nem vagy alig kerül megbolygatásra, így a közeg tömörödik, vízelvezetési képességei romlanak, tápanyagtartalma csökken. Az ilyen talajban a gyökerek nehezebben terjeszkednek, kevésbé hatékonyan veszik fel a kiöntözött vizet, és a víz sem tudja eredményesen a mélyebb rétegekhez szállítani a tápanyagokat. A tömör földben a levegő is ritkásabb lesz, ami szintén előnytelen a növénynek.

Mindezen problémákra megoldás az ásás, hiszen így a közeg lazul, szerkezete szellősebbé válik, a víz jobban átjárja, a gyökerekhez több oxigén jut el, és az ásás közben egyszerűen a talajba forgatható tápanyagként például érett komposzt vagy szerves trágya, így az ültetnivalókat ideális körülmények fogadják majd. A műveletet akkor is érdemes elvégezni, ha most nem tervezünk ültetni, a feljavított talaj tavasszal is jól jön majd!

Az ásás közben egyszerűen a talajba forgatható érett komposzt vagy szerves trágya, így az ültetnivalókat ideális körülmények fogadják majd – fotó: Pixabay

Milyen eszközt használjunk?

Az ásáshoz nem mellékes, hogy milyen eszközt használunk! Az ásók jellemzően kétfélék, háromszöges, ívelt fejűek vagy szögletes, téglalap alakúak. Előbbi alkalmas az átforgató, felfrissítő ásáshoz, utóbbi vagy a szögletes pedig a szabályos ültetőgödrök, árkok kialakításához való. Az adott munkához mindig a megfelelő ásót használjuk, különben jelentősen megnehezítjük a dolgunkat.

Nagyobb területen vagy nehezen kezelhető, kötöttebb talaj esetén be lehet vetni gépet is, mégpedig rotációs kapagépet, vagyis rotakapát is. Elegendő lehet az eszközt csupán bérelni, így sem a megvásárlás, sem a karbantartás költségei nem hárulnak ránk. A rotakapa nem gyermekjáték, tapasztalatlanoknak mindenképp érdemes első alkalommal rutinos ismerős, barát segítségét kérni a használathoz.

A rotakapa által átmozgatott talaj gyakran göröngyös, darabos marad, amennyiben a területre idén már nem vetünk, ezeket a göröngyöket nem szükséges elegyengetni, a téli időjárás elvégzi majd ezt a munkát. A frissen felásott, de ebben az évben már nem használt veteményest, díszágyást nem rossz ötlet geotextillel lefedni, így a most még aktív gyomok nem tudnak majd elterjedni a területen.

Hogyan alakítsuk ki az ültetőgödröket?

Az ásás témakörébe tartoznak az őszi ültetés során kialakított ültetőgödrök is. A fentieknek megfelelően ehhez szögletes ásót érdemes használni, ám a tudnivalók nem merülnek ki ennyiben. Egy átlagos facsemete vagy fiatal cserje számára jellemzően egy 60x60x60 centiméteres mélyedés kiásása szükséges, ám ez az adat nincs kőbe vésve. Kötött talajoknál a gödör legyen nagyobb, hiszen a zsenge növény gyökerei még erőtlenül terjednek, ha pedig kemény talajba ütköznek, a példány növekedése lelassul, vitalitása csökken.

Gyakran vásárolnak a kertbarátok méretesebb, hosszan előnevelt, koros csemetéket, fiatal fákat. Ezeknél a növényeknél a bolti edény méretét (térfogatát) ajánlott alapul venni, és annak legalább a kétszeresét kiásni!

A faültetéskor is fontos, hogy milyen eszközt használunk – illusztráció: Sóki Tamás/MTI

Ültetéskor jó ötlet a gödör aljára fél-egy arasz vastagságban tápanyagot (komposztot, marhatrágyát) elhelyezni, ez azonban nem érintkezhet közvetlenül a növény gyökereivel, vagyis ugyanolyan vastag földréteggel kell elfedni. Ez azt jelenti, hogy a szabványos mélyedésnél 20-40 centiméterrel mélyebb gödröt kell kialakítani.

Sövénytelepítésnél érdemes hosszanti árkot ásni, így nemcsak az egyenes sor kialakítása lesz könnyebb, de nagyobb területen érzik majd a növények az ásás jótékony hatását.

Muszáj ásni?

Végül pedig egy kérdés, ami sok kertészt foglalkoztat: meg lehet-e úszni az ásást? A válasz csak részben igenlő. A fárasztó és időigényes ásás kiváltható egyes esetekben, mégpedig magaságyás használatával.

A magaságyás egy 30-40, de akár 70-80 centiméter magas, jellemzően fából készült keret, mely földdel kerül feltöltésre, hogy aztán dísznövényeket vagy zöldségeket nevelhessünk bennük. Előnyük, hogy kiiktatják a derékfájdító hajlongást, hogy gyomokkal, vakonddal alig kell számolni majd, és az is a javukra írható, hogy bármilyen típusú és állagú talajjal feltölthetők, így ha a kertben gyengébb minőségű a közeg, átvágható a gordiuszi csomó. Természetesen a magaságyással az ásás is megspórolható, hiszen ültetés előtt elegendő lesz egy kisebb eszközzel, ültetőkanállal, kézi kultivátorral átmozgatni a talajt.