Sokan azt gondolják, hogy szép, amikor a zöldségnövények virágozni kezdenek, majd magot érlelnek, de ez tulajdonképpen csak azt jelzik, hogy azok már nem használhatóak fel étkezési célra. Ezt tehát meg kell akadályozni vagy késleltetni, amíg csak lehet.

Nem egyszerű feladat

A zöldségnövények felmagzásának megállításával tulajdonképpen a természet törvényei ellen vagyunk. Ezekbe az élőlényekbe ugyanis genetikailag bele van kódolva az egyedfenntartás és a fajfenntartás. A növények esetében nem beszélhetünk ösztönről, de nem sokban különböznek az állatoktól.

A növény mindenekelőtt a saját maga fenntartását helyezi előre. Vizet és tápanyagot vesz fel és próbál minden más növénynél jobb pozícióba kerülni. Ilyenkor gyorsan nő, árnyékolja a többi körülötte lévő növényt, így ő több fényhez jut. Amennyiben pedig biztosított az megyefejlődés, akkor következhet a fajfenntartás, ehhez virágzásra és magérlelésre van szükség. Ez kizárólag a kisebb kertben hasznos, ha egy növényről magot szeretnénk szedni.

Nem tesz jót a minőségnek

A magszárba szökkenő zöldségnövények azon része, amiket étkezési célra használnánk, ilyenkor már minőségromlást szenved. A retek esetében ekkor a gyökér már üreges és keserű, a vöröshagyma pedig nem lesz gömbölyű, lazábbá válik, nem tárolható. Ráadásul még az íze sem lesz olyan, mint azé, ami nem magzott fel. Vannak tehát növények, amelyek hajlamosabbak a felmagzásra, vannak, amelyek esetében ez kevésbé jelent problémát.

A folyamatot befolyásolhatja a lehűlés, a felmelegedés, a vízhiány egyaránt. Ezeket a növények mind stressznek élik meg, úgy gondolják, hogy nem bírják ki, így inkább gyorsan utódokat nevelnek.

Mely növények vannak veszélyben?

A hagyma felmagzását egy hideghatás is elindítja, ha például alacsonyabb a hőmérséklet, akkor megindul a generatív szervek és a virágok fejlődése. Emellett a káposztafélék és a gyökérzöldségek érzékenyek minderre. Előforduló probléma a karalábénál, amely még a szárgumó növekvése előtt virágozni ezt - írta meg a Greendex.

Nem tesz jót még a sok víz és nitrogén, egyes fajoknál ez felmagzást okoz. Bár a karalábénál is érzékeny erre, problémát okozhat a fejes káposztánál, a karfiolnál, valamint a kelféléknél egyaránt. A kínai kel esetében pedig a hosszú nappalok okozhatnak virágzást, ezért kizárólag kora tavasszal érdemes őket termeszteni.

Mit nem szeret a retek és a saláta?

A retek és a saláta, valamint a spenót a meleget nem szereti, náluk ekkor indul be a magszár növekedése. A fejes saláta hosszú nappalos növény, ezért a nappalok hosszának növekedése szintén kiválthatja a magszár fejlődését.

A tépősaláta már más tészta, hiszen a leveli a magszárképzés után is fogyaszthatóak maradnak. A nyári forróság és hosszú napok hatására magasabb virágszár fejlődik rajta, de az ezen található levelek is alkalmasak a fogyasztásra.

A spenót esetében pedig inkább a kora tavaszi időszakra érdemes időzni a termesztést. A gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, májustól azonban pillanatok alatt virágot növesztenek. Vannak nyári fajták, amelyek kevésbé hajlamosak erre, érdemes tehát figyelembe venni a fajtát is.

Egyedül a kapornál nem probléma, ha felmagzik, hiszen az újra elszórja azokat, így a következő szezonban is lesz mit szüretelni - fotó: pexels.com

Mi a megoldás?

A legjobb megelőzni, tehát fontos a helyes fajtahasználat és a megfelelő vetési időszak. Figyeljünk arra, hogy amelyeket kora tavaszi termesztésre ajánlanak, azokat ne nyárra időzítsük. Legyen mindig megfelelő a víz- és a tápanyagellátás, így ezek a tényezők kevésbé zavarnak be a vernalizációs folyamatokba.

Mivel a hőmérsékletet és a nappalok hosszút nem tudjuk befolyásolni, így alkalmazhatunk árnyékoló hálót, amely miatt kevésbé égnek meg a növények, óvjuk őket a stresszhatásoktól. Szükség esetén kitörhetjük a virágot, de ez nem lesz végleges megoldás. A legjobb a magszárat növesztő példányokat kiszedni és elfogyasztani.