A kivivel leggyakrabban a zöldségesnél találkozunk, pedig akár a saját kertünkben is szüretelhetjük. A kivi bőségesen termő, igénytelen növény, amelynek érdemes helyet adni a kertünkben. Ráadásul tavasszal nem csak szép, de illatos is, így semmi okunk nincs rá, hogy megfosszuk tőle magunkat, és a kertünket.
Ismerd meg a kivit
A kivi kívül barna és szőrös, belül zöld színű gyümölcs, és nem műanyag, hálós dobozban terem, ahogy a legtöbben általában találkozni szoktunk vele, hanem akár a saját kertünkben is szüretelhetjük. Dél-Kína nemzeti gyümölcsének eredeti neve „kínai egres" volt, majd a 20. század közepén először a „dinnyécske", azaz "melonette" nevet kapta, majd ezt 1959-ben „kivigyümölcs" névre változtatták.
A kivi név az Új-Zélandon őshonos madár nevéből származik, hiszen a madár olyan kicsi és barna, mint a gyümölcs. Habár sokan szeretik, mégsem gondolnak rá a saját kertjükben termeszthető gyümölcsként, pedig látványa feldobja a kertet, ráadásul nagyon finom is. A kivi, bármilyen meglepő is, nem déligyümölcs.
A kivi a saját termedben is megterem. Fotó: Shutterstock
A kivinek tavasszal látványos, illatos virágai vannak, míg nyáron árnyékot nyújt a hosszan elfutó, szárán lévő, nagy, kerek leveleivel. Késő ősszel pedig rengeteg termés van rajta, amelyeket még a téli hónapokban is fogyaszthatunk.
A kivi jól viseli a fagyokat, ráadásul betegségei és kártevői is alig akadnak. Kétlaki növény, külön töveken fejlődnek a porzós és a termős virágok.
Így legyen kivi a kertedben
Akinek tehát van már kivi a kertjében, de az nem terem, az határozza meg elsőként a kivi nemét. Ez egyáltalán nem nehéz feladat. Virágzáskor a termős virág közepében nagyon jellegzetes formát alkotó, kerékküllőre emlékeztető, sugaras alakzatban elhelyezkedő bibeszálak láthatók, míg a porzós virágban nincs bibe, de a virágpora megtermékenyítő képes.
Érdemes egy porzós növényt és mellé 2 méter távolságra egy termőst ültetni. Egyetlen porzós növény mellé akár több termős növény is ültethető, természetesen megfelelő távolságokkal. Vannak öntermékeny, önporzós kivik is, ekkor egy tövön belül található meg a porzó és a termő, de ezek terméshozama jóval kevesebb, és a gyümölcs minősége is rosszabb.
A kivi szereti a szélvédett, napos, félárnyékos helyeket. A talajban sem válogatós, de a kedvence a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, nem pangóvizes terület. Ültetéskor az ültetőgödörben jól porhanyítsuk el a talajt, és keverjük át szerves trágyával.
A kivi rendkívül vízigényes növény, így nyáron 2-3 naponta meg kell öntözni. Nem szabad hagyni, hogy a talaja kiszáradjon, ezért érdemes rendszeresen fellazítani a tetejét. Azonban óvatosnak kell lennünk, hiszen a gyökerei nincsenek túl mélyen, ezért ha nem figyelünk, könnyen megsérülhetnek.
Mivel a friss tövek érzékenyek a fagyra, az első években védjük a fagyokkal szemben. A kivi kúszónövény, ezért fontos, hogy legyen egy stabil támrendszere. A rengeteg gyümölcs nagy súlyt helyez a növényre, így fontos, hogy olyan támasztéka legyen, amelyik elbír a termés súlyával. A kivi támrendszere lehet kordonos, T-oszlopos vagy pergolás, melynek az előnye, hogy székeket és asztalt is tehetünk alá, így a kivi árnyékában pihenhetünk.
A pár éves kiviket évente két alkalommal kell metszeni. A metszéssel azonban nagyon óvatosan kell bánni, hiszen ha a vesszők rövid csapra történő metszését alkalmazzuk, akár az összes termőrügyet el tudjuk távolítani. A kivi metszése csak ritkításból és hajtásválogatásból álljon, ha szüretelni szeretnénk. Csak a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel.
Az első metszésre hamarosan sort kell keríteni, hiszen február és március között kell megejteni, de csakis fagymentes napokon, még a nedvkeringés beindulása előtt. A kivi az előző évben fejlődött hajtásokon hozza a termést, ezért a téli metszésnél a régi, letermett vesszőket kell eltávolítani. De ilyenkor szabadítsuk meg a görbén nőtt hajtásoktól is.
A kivi második metszésére nyáron kerül sor, július és augusztus között. Ekkor ritkítjuk meg a leveleket és a hajtásokat. A gyümölcsökkel teli ágakon a termés után hagyjunk meg 8-10 levelet, és utána vágjuk vissza a hajtást, így a gyümölcsök jóval több napfényhez fognak jutni, ráadásul több tápanyaghoz is jutnak, ha kevesebb a levél rajta.
A kivi nem csak finom, hanem nagyon egészséges is. Fotó: Shutterstock
Ősszel, szeptember végén október elején végre elkezdődhet a kivi szüretelése. Fontos, hogy az első fagy előtt szedjük le a kiviket. Mivel a kivi utóérő, semmi baj, ha korán szedjük le, meleg helyen tartva hamarosan beérik, de ha hideg helyen tároljuk, a beérését pár hónapra el is lehet nyújtani, így akár januárban is falatozhatunk belőle.
Ezért egyél sok kivit
A kivi nagyon finom, és nagyon egészséges gyümölcs. Van benne egy aktinidin nevű enzim, amely segít a szervezetünknek a fehérjék megemésztésében, ezért ha nehezet ettünk, jól fog esni utána egy kis kivi.
A kivinek magas a rosttartalma, ezért segít megakadályozni a székrekedést, de sokat segít a szervezet méregtelenítésében is. Sok benne a kálium, és segít egyensúlyban tartani az elektrolitokat. Rendszeres fogyasztása segít a rák megelőzésében. Ezen kívül sok benne a C-vitamin és az antioxidáns, így kiváló immunrendszer erősítő. Mivel alacsony a glikémiás indexe, a kivi nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Azonban sajnos allergiát is tud okozni, így fogyasszuk körültekintően.
Egy kivi elfogyasztásával biztosíthatjuk szervezetünk napi teljes C-vitamin szükségletét. A kivi 83 százaléka víz, 1 százaléka fehérje, 0,5 százaléka növényi zsír, 9 százaléka cukor, 3 százaléka rost. Ásványianyag-tartalma jelentős, így megtalálható benne a kálium, nátrium, foszfor, kalcium, magnézium, vas, cink, réz, mangán és szelén is. Magas az A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitamin tartalma, a már említett, különösen magas C-vitamin tartalma mellett.
A kivi fogyasztása jótékonyan hat az asztma és egyéb légúti problémák tüneteinek enyhítésére, a benne lévő aszkorbinsav pedig szabályozza a vér LDL koleszterinszintjét. A benne található kálium segítségünkre lehet fáradság, alvászavarok vagy depresszió esetén. Vas- és magnéziumtartalma enyhítheti a stressz tüneteit, és segít vérszegénység esetén.
K-vitamin-tartalmának köszönhetően a kivi fogyasztása csökkenti a fogszuvasodás kockázatát, és óv a szürke hályog megjelenésétől. A kivi fokozza a kollagén termelését, ezáltal a bőrünk feszesebbé és ruganyosabbá válik. Fogyasztása a terhesség alatt is ajánlott, mivel csökkenti seprűvénák, a visszerek és az aranyér kialakulását.
Adjunk hát helyet a kivinek a kertben és a tányérunkon is.
