Ennek a diónak nem árthat a dióburok-fúrólégy!

A pekándió hazánkban még kevésbé elterjedt, pedig a klímánk teljesen megfelelő számára, ráadásul a nevelése és felhasználása nem különbözik a közönséges dióétól. Sőt, még az íze is nagyon hasonló, habár egyesek szerint édeskés jellege és zamata miatt még felül is múlja a dióét. A pekándió pedig gyönyörű kinézete miatt tökéletesen alkalmas a kertben még díszfaként is. Mindenesetre egészen biztosan senki nem fog szó nélkül elmenni mellette. Azonban a termete miatt át kell gondolni, hol fér el a kertben.

Ismerkedj hát meg a pekándióval, és adj neki helyet a kertedben. Különösen azért, mert ezt a fát még a dióburok-fúrólégy sem támadja meg!

Ismerd meg a pekándiót!

A legfontosabb indok, ami miatt érdemes a kertben helyet adni a pekándiónak az az, hogy termését a dióburok-fúrólégy nem károsítja - tudjuk meg Megyeri Szabolcs írásából.

A pekándió gyönyörű fa lehet a kertünkben, termése pedig igazán finom és egészséges. Fotó: Shutterstock

A pekándió, latin nevén a Carya illinoinensis egy Észak-Amerikában honos diófafaj. Őshazája az USA déli részén, a Mississippi és mellékfolyói mentén található, de manapság már olyannyira népszerű, hogy a világ számos részén, így Ausztráliában, Brazíliában, Kínában, Mexikóban, Izraelben, Peruban vagy Dél-Afrikában is termesztik. Azonban a világ pekándió termésének java az USA-ból származik.

Oszlopos, terebélyes alkatú, akár 30 m-re is megnövő, lombhullató fa, amelynek levelei 30–50 cm-esek. Nővirágai füzérben helyezkednek el, termését 3-11 db-os fürtben hozza. Termése hosszúkás dió, amely akár 6 cm hosszú is lehet. A termését 3–4 mm vastag héj veszi körül, amely az érés során zöldről barna színűvé válik és négyrét hasad.

A dió maga vékony, hosszúkás, vörösbarna színű. Ehető, és nagyon kellemes ízű, magas olajtartalmú, értékes tápanyagokat tartalmaz. Illata egzotikus, kinézete pedig a nyújtott diógerezdekre hasonlít. A pekándió kiváló lehet süteményekbe, kenyerekbe, de magában fogyasztva is nagyon finom.

A pekándióból nyert olajat is fogyasztják, főleg saláták, köretek készítéséhez, de öntetként vagy ízesítőként is megállja a helyét. A pekándiós pite igazi, amerikai nemzeti sütemény. De a rajongás nem újkeletű, hiszen több indián törzs számára is kedvelt volt, sőt, a legfontosabb őszi élelemnek tekintették a pekándiót. Texas állam kedvenc fája, Georgia államban pedig a novembert a pekándió hónapjává nyilvánították.

A pekándió szeptember végén, október elején érik, és akkor szedhető, amikor a külső burka kezd felnyílni.

Így legyen pekándió a kertedben

A pekándió gyönyörű, azonban a dióhoz hasonlóan igazán nagy méretűre tud megnőni, így akkor adjunk neki helyet, ha el fog férni a kertben teljesen kifejlett faként is. A pekándió elegáns, és egészen biztosan magára fogja vonzani a tekintetünket. Növekedése igazán lassú, azonban nagyon kevés igényt támaszt felénk. A pekándió öntermékeny, azonban a termés szempontjából pozitív hatású, ha van másik egyed is a közelben.

A pekándó kedveli a termékeny, jó vízgazdálkodású talajt, a szelet viszont annál kevésbé, így eszerint válasszuk ki a helyet számára a kertünkben. Legyünk azonban türelmesek, mert az első négy évben nem igazán fogjuk látni, hogy ebből a fából valódi óriás válik. Fontos, hogy folyamatosan öntözzük és a gyomokat is távolítsuk el a környezetéből, így minden tápanyagot hasznosítani tud a növekedéshez, fejlődéshez.

Tavasszal adjunk neki általános műtrágyát, télen pedig metsszük meg. Ilyenkor kell eltávolítani a száraz beteg ágakat, illetve a túl sűrűn növekedő vagy egymást keresztező vesszőket, ágakat. Ha kellő módon ápoljuk, az ötödik évben már termést fog hozni a pekándió.

A pekándió számára  talaj és a víz mellett a napfény is igazán fontos. Azonban pangó vízben nem szeret állni, ezért a legjobb, ha a talaja elvezeti a vizet. Mivel a pekándió hosszú főgyökeret növeszt, igazán fogékony a különféle fertőzésekre, ha vízben kell állnia. Sokszor dombok tetejére ültetik, pontosan azért, hogy ne állhasson pangó vízben. Amikor öntözzük, ügyeljünk rá, hogy a lombot ne érje víz, inkább csak a talajt.

A pekándió nem csak finom és egészséges, de még a dióburok-fúrólégy sem támadja meg. Fotó: Shutterstock

A pekándiót nem lehet magról szaporítani, így érdemes csemetét vásárolni. A legjobb választás egy körülbelül 2-3 méteres csemete. Fontos, hogy ültetés előtt áztassuk be a gyökereit. Az ültetőgödör legalább 90 cm széles és mély legyen, a pekándiót pedig a talajszinttel egy vonalban kell ültetni. Az ültetést követően töltsük fel a talajt, és alaposan öntözzük meg.

Az ültetés előtt érdemes mind a főgyökérből, mind pedig a lombkoronából visszavágni, ezzel serkentve a pekándió növekedését. Az ültetést követően metsszük vissza úgy, hogy egy fő ága és 4-6 oldalirányú ága maradjon. A metszések ne maradjanak el a pekándió első néhány évében.

Ahhoz, hogy kellő mennyiségű termése legyen, nem árt, ha van még pár pekándiófa a közelében. A pekándió beporzását a szél végzi. A pekándiók nagy mennyiségű tápanyagot igényelnek, amelyet tavasszal műtrágyával vagy szerves trágyával adhatunk meg nekik. Meg fogják hálálni, ha komposztot terítünk alájuk. Mivel a pekándiónak nagyon sok cinkre van szüksége, fontos, hogy rügyfakadástól kezdve háromhetente kapjon belőle, egészen a betakarításig.

A mulcsozás segít, hogy megőrizzük a talaj nedvességét, ráadásul a gyomokat is távoltartja a pekándiótól, és a talaj hőmérsékletének megtartásában is fontos szerepet játszik. Idővel pedig beépül a talajba, fontos tápanyagokat biztosítva így a pekándió számára.

Sajnos a pekándiót sok kártevő és betegség támadja meg, mint például a levéltetvek, a molyok, a varasodás. Azonban ha mindig odafigyelünk rá és gondoskodunk a védelméről, sokáig kertünk ékessége lehet.

A pekándió termése őszre érik be. Egy kifejelett fa akár 20 kg terméssel is megajándékozhat bennünket. Amikor a pekándió héjának külső rétege megreped, eljött a szüret ideje. A szüretelést követően fontos, hogy száradjon ki a termés, és ne érje közben napfény. Ezután fénytől védett száraz helyen tárolható, akár egy évig.

Ezért egyél sok pekándiót

A pekándió nagyon egészséges, ezért érdemes minél többet fogyasztani belőle.

1. A pekándió megelőzi a szívbetegségek és a rák kialakulását, természetes antioxidánsai segítségével pedig csökkenti az erekben található gyulladásokat.

2. A csonthéjasok gazdagok a gammatocopherol tekintetében, ami az E-vitamin egy speciális formája. Ráadásul a pekándió nagyon különleges ebből a szempontból is, mivel fogyasztása után nyolc órával ennek a jótékony anyagnak a mennyisége megkétszereződik a szervezetben.

3. A pekándió gazdag egészséges zsírsavakban és rostokban, ennél fogva koleszterincsökkentő hatást tulajdonítanak neki. Kutatások igazolják, hogy a pekándió rendszeres fogyasztása nagyban hozzájárul az összkoleszterinszint és az LDL-koleszterin-szint csökkentéséhez, ezáltal pedig a szív-érrendszer egészsége megőrzéséhez is.

A pekándió tehát nem csak finom, de nagyon egészséges is. Adjunk hát neki helyet a kertben és persze a konyhában is.