A kenderről manapság szinte mindenkinek a vadkender, és a belőle készült marihuána, "fű" jut az eszébe. Pedig a kender ennél sokoldalúbb növény, melynek számos része felhasználható.

Régebben hazánkban is nagy területen termelték, most pedig, a klimatikus viszonyok megváltozása nyomán újra nő iránta az érdeklődés, talán mert vegyszerek és különösebb öntözés nélkül, szerves trágyával kiváló hozamot lehet vele elérni.

Évezredek óta ismert és becsült rostnövény, amely a 20. század közepéig igen népszerű ipari növény volt. Magját és rostját az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a textiliparban használták fel. A Kr. e. 7. évezredtől egészen a 19. századig a kender volt a Föld legelterjedtebb mezőgazdasági haszonnövényeinek egyike. Változatos hasznosíthatóságának köszönhetően a 20. század során volt, hogy Magyarországon 23 ezer hektáron termesztették, ma a világon az összes termőterülete nem éri el a 100 ezer hektárt.

kender

Az ipari kender a klímaváltozás szempontjából is nyerő növény – fotó: pixabay

A kender a Cannabaceae családba tartozó Cannabis nemzetséghez tartozó növény; számos alfaja létezik. A legelterjedtebbek a Cannabis Indica (ez magas CBD tartalmú), a Cannabis Sativa (magasra növő, hosszú tenyészidejű fajta), valamint a vadkender (Cannabis Spontanea). A sativa szó jelentése, vetemény, ez a haszonnövényre, tehát az ipari kenderre utal. A kendert régen elsősorban textilek, ruházat, papír készítéséhez használták, magjából olajat sajtoltak, sőt, háborús időkben az élelmezésben is szerepe volt. Magját takarmányként is adták például a baromfiknak.

Nagy teherbírása miatt kötelet és vitorlavásznat is gyártottak belőle.

Más szántóföldi kultúrákhoz képest kiemelkedően gyorsan fejlődik, és ami manapság a klímarettegők szemében piros pontot jelenthet: nagy mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Vetés után 2 hónappal rostra, 4 hónappal pedig már magra is betakarítható, mélyre hatoló gyökerei pedig alkalmasak a nehézfémekkel, növényvédő szerekkel szennyezett talajok megtisztítására is.

Minden király tehát, de van itt valami, ami fejtörésre adhat okot. A jellemzően a Cannabis sativa fajhoz tartozó ipari kender esetében hazánkban maximum 0,2%-os THC-tartalom (ez a pszichoaktív hatású tetrahidrokannabinolt jelöli) a megengedett. Az ipari kendertermelés egyik problémája azonban a kender szél általi beporzása és alacsony genetikai stabilitása, aminek következtében a nemesített ipari fajták visszavadulhatnak és THC-szintjük meghaladhatja a határértéket.

kötél

Régen kötelet is gyártottak belőle – fotó: pixabay

Emiatt aztán ugyan ipari kendert bármelyik mezőgazdasági termelő vethet (amennyiben az Európai Unióban bejegyzett fajtájú, fémzárolt vetőmagot vásárol), de a biztonság kedvéért érdemes a helyi mezőőrnek és a rendőrségnek is bejelenteni, hogy milyen – egyébként legális – mezőgazdasági tevékenységre készülünk.

Az utóbbi évek kendernemesítései természetesen, nem a THC, hanem a CBD-tartalom növelését célozták. A kannabidiol ugyanis fontos fájdalomcsillapító vegyület a gyógyításban, például daganatos betegségek terápiájában.

A kender ipari felhasználása során napjainkban két alapanyagot dolgoznak fel, a szár külső részén található rostot és a belső üreget kitöltő pozdorját. A pozdorjából a Kenderház nevű cégnél építőanyagot készítenek cement, mész és víz hozzáadásával. Ez lesz a kenderbeton, ami ma már hivatalosan bejegyzett építőanyag, s amelyből itthon már több mint 10 ház épült fel. Zsaluk közé öntve vagy téglaként használható falak építéséhez. Egy Balaton melletti kistelepülésen, Nemesvámoson hazánk első intézménye, egy óvoda is felépült már kenderbetonból. A pozdorjából gyárthatnak még hagyományos papírt, de lehet belőle alom is haszonállatok számára.

A kenderrost pedig alkalmas lehet biopolimerekkel és biokompozitokkal a műanyag kiváltására, a magyar Vilhemp cég lebomló műanyag étkészleteihez tette hozzá a kendert. Sőt, már az autóipar is elkezdte hasznosítani a kenderből készült nem-műanyagokat. A szakemberek szerint bőven kellene még kender a magyar földekről, hiszen az alapanyagok terén még a kis cégek is importra kényszerülnek.

A termelés felfutásához azonban kellene még egy, s mást tenni állami szinten is. Komoly kihívást jelent ugyanis a kendertermesztés magas munkaerőigénye és a betakarításhoz, illetve a feldolgozáshoz szükséges speciális és drága gépek hiánya. Ezek azonban együttműködéssel és állami támogatással áthidalhatók. A kenderben rejlő lehetőségeket a Nemzetstratégiai Kutatóintézet évek óta aktívan vizsgálja, és készültek tervek a Kárpát-medencére kiterjedő ipari kendergazdaság fejlesztésére is.