Az elmúlt öt esztendő rendkívül megterhelő időszakot jelentett a magyar mezőgazdaság számára. A szektort egyszerre érintették globális válságok, alapanyagár-emelkedések, járványok, és legfőképpen a klímaváltozás pusztító hatásai. A különféle kihívások összességében mintegy 1000 milliárd forintos kárt okoztak a hazai agráriumban. E kihívásokra válaszul sürgetővé vált a biológiai alapok innovációja – különösen olyan növényfajták kifejlesztése, amelyek képesek ellenállni a szélsőséges időjárási viszonyoknak és betegségeknek.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint az ágazat fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen a precíziós nemesítés hazai engedélyezése és alkalmazása. A jelenleg jogalkotási folyamatban lévő uniós rendelet elfogadása új lehetőségeket nyitna a mezőgazdaságban, mivel ez az innováció lehetővé teszi olyan növények előállítását, amelyek a megváltozott klímában is stabil hozamokat biztosítanak.
A szövetség elnöke, Takács Géza hangsúlyozta, hogy évente több mint 100 növényfaj közel 1500 fajtáját termesztik és minősítik Magyarországon, amelyek közül sok exportra kerül. A vetőmagpiac értéke eléri a 200 milliárd forintot, így a növénynemesítés fejlesztése nemcsak szakmai, de gazdasági szempontból is kulcsfontosságú. A precíziós nemesítés épp ebben segíthet: gyorsabb, célzottabb és hatékonyabb megoldásokat kínál a termelőknek.
A módszer lényege, hogy nem idegen géneket juttatnak a növényekbe – mint a GMO-k esetében –, hanem a természetben meglévő gének szerkezetét módosítják, például a szárazságtűrés vagy betegségekkel szembeni ellenállóság javítása érdekében. Prof. Dr. Palkovics László Amand szerint e technológia révén ellenállóbb fajták nemesíthetők, például a fuzáriummal vagy aszpergillusszal szemben, amelyek már most is komoly veszélyt jelentenek a magyar termésbiztonságra és az élelmiszer-biztonságra.
A világon már közel 75 millió hektáron termesztenek precíziós nemesítéssel előállított növényeket. A piac 2023-ban 7,26 milliárd dollárt ért, és a becslések szerint 2032-re meghaladja majd a 15 milliárdot. Ez a technológia tehát nem csupán a jelen, hanem a jövő agráriumát is alapvetően meghatározza.
Az Európai Unió tagállamai 2024 márciusában zöld utat adtak a precíziós nemesítést szabályozó rendelet tervezetének, így hamarosan megindulhatnak a tárgyalások az Európai Parlamenttel. Ha a rendelet életbe lép, az új korszakot nyithat a magyar mezőgazdaság számára, lehetőséget teremtve a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásra és a hazai termelők versenyképességének helyreállítására.
Indexkép: Vetőmag Szövetség
