A férfi az állami vasúttársaságtól vonult nyugdíjba néhány évvel ezelőtt a nagykanizsai vasútállomás állomásvezető-helyettesi pozíciójából. Azonban már jóval korábban elkezdte kialakítani zalakarosi birtokán növénygyűjteményét – ahogy ő fogalmaz, édenkertjét –, ahol a szőlőtőkék és az almafák mellett számos különlegesség, egzóta is helyet kapott.
– Már érik az indián banán, melynek húsos termései állagra nagyon krémesek, ízre pedig kissé vaníliásak – kalauzol kertjében Szécsényi István. – Ugyan nem a mediterráneumból származik, de fontos megemlítenem a fekete berkenyét vagy aróniát, melynek apró gyümölcseiből hihetetlenül gazdag antioxidáns, azaz például a rákbetegségek kialakulásának megelőzésére alkalmas anyagokban, mikroelemekben, C-vitaminban gazdag, s nem utolsósorban finom szörp vagy éppen likőr készíthető.
Szécsényi István az indián banán termésével – fotó: Horváth Attila
A termés leve olyan sűrű és vörös, mint a vér – nem túlzás azt mondani rá, hogy maga a folyékony egészség. De visszakanyarodva az egzótákhoz: van itt káki - ismertebb nevén datolyaszilva –, kínai datolya, azaz jojoba, füge, kivi is, a legújabb szerzeményem pedig egy gránátalmafa, mely már szintén kelleti gyönyörű terméseit.
Jojoba a fűben – ha megérik, hajlamos a hullásra – fotó: Horváth Attila
A férfi kedvtelésből, autodidakta módon kezdett el a mediterráneumból származó gyümölcsfajokkal foglalkozni, először inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az interneten kutakodva talált rá a letenyei Varga János olasz tolmácsra, aki tanácsaival segítette. Ő volt az a szakember, aki tapasztalataira támaszkodva elsőként bizonyította be, hogy a közhiedelemmel ellentétben az olyan meleg égövi növények, mint a füge, a kivi, a káki, megfelelő körülmények között biztonságban termeszthetők Magyarországon is.
A káki termése. Még egy kicsit várni kell rá, akkor lehet szedni, amikor besárgul – fotó: Horváth Attila
Ezen körülmények közé tartozik, hogy a termesztéshez kinézett hely általában magaslati jellegű legyen, emelkedjen ki a környezetéből, azaz dombos terület/szőlőhegy a legmegfelelőbb, de ha fennsíkot találunk, annál jobb. A lényeg, hogy ne legyen fagyzugos környezet és a hideg levegő ne tudjon megrekedni.
A kivi csak úgy terem, ha fiút és lányt, azaz porzós és termős növényt is ültetünk – fotó: Horváth Attila
– Kiviből van zöld és sárga húsú fajtám is, a gyümölcsöt még keményen szedem le, majd megvárom, míg állásában megpuhul. Nagyon finom, teljesen más, mint ami a nagyáruházakban kapható. Fontos momentum a termelésénél, hogy termő és porzó növényt is telepítsünk, másként nemigen fog teremni – árulta el Szécsényi István. – Füge is van kétféle. A jujuba, vagy kínai datolya gyümölcseit Kínában aszalva vagy kandírozva fogyasztják, Horvátországban remek lekvár készül belőle. Igénytelen növény, jó télálló, jobban is elterjedhetne Magyarországon, az íze talán leginkább a naspolyáéra hasonlít.
Legújabb szerzeménye, a gránátalma – fotó: Horváth Attila
Nagyon szeretem a télálló citromot, mely gyönyörű, nagy gyümölcsöket hoz, a színe sokkal szebb, mint az import citromé. Sajnos, a héját nem lehet használni sehová, mert keserű, de a leve finom, zamatos, teába mindig abból teszek. A legújabb büszkeségem pedig a gránátalma, mely idén először hoz gyönyörűszép gyümölcsöket – mondta a hobbikertész.
A télálló citrom mínusz 20 Celsius fokig bírja a hideget – fotó: Horváth Attila
Szécsényi István végül azt is megemlítette: ezek a növények nálunk növényvédelmet nem igényelnek, de el sem viselik a készítményeket, olyannyira, hogy tönkre is mehetnek a kemikáliáktól.
_fill_540x300_0.jpg)
