Csökken a gyümölcstermelésünk volumene, csökken az exportunk, növekszik az importunk, stagnál a belföldi fogyasztásunk. A Covid-válságot követő gazdasági visszaesésben 10-20 százalékkal csökkent itthon a gyümölcsök iránti kereslet, így azt lehet mondani, hogy a gyümölcsfogyasztásunk 2024-25-ben a 2010-es évek szintjén lehet, miközben a gyümölcs-önellátottságunk folyamatosan romlik – mondta Dr. Apáti Ferenc, Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Kertészettudományi Intézet egyetemi docense.
Hozzátette, hogy a megnövekedett költségek mellett kiemelt szerepe van a hektáronkénti hozamoknak. Ehhez képest az elmúlt 10-15 évben a termelési színvonalunk országos átlagban 60-80 százalékkal marad el a jó színvonaltól. A kor elvárásaihoz viszonyítva a gyümölcstermesztésünk színvonala a 1980-as évek szintjét sem éri el.
Hogyan óvjuk meg? – Fagyvédelem a gyümölcsösben Agroinform webinárium itt nézhető vissza:
"Olyan környezetben élünk, dolgozunk 10 éve, amely munkaerőhiányos, klímaváltozással terhelt és egyre gyakoribbak és súlyosabbak az időjárási károk, miközben nagyon erősek a versenytársak és jelentősek a vásárlói elvárások is. Éppen ezért ma már a friss piaci gyümölcstermesztés csak úgy képzelhető el, hogy intenzív művelési rendszerben, öntözött, jéghálós, fagyvédett ültetvényeken zajlik a termelés, mert így javul a terméshozam, a termésbiztonság, az élőmunka-hatékonyság, igaz ez jelentős tőkeigénnyel jár" – hangsúlyozta.
Fagy esetén mérhető a lehűlés mértéke és hossza, a légmozgás erőssége és a hőmérsékleti inverzió erőssége. Ebből kritikus a légmozgás, ugyanis 10-15 km/órás szélsebesség esetén minden fagyvédelmi technológia hatástalan. Illetve a sikeres fagyvédekezéshez az energiaveszteségek miatt 5-10 000 MJ/ha/óra energia előállítása szükséges – emelte ki Dr. Apáti Ferenc "A tavaszi fagyok elleni védekezés lehetőségei és korlátai" című előadásában.
Czine Zoltán, az Auditker Kft. kelet-magyarországi régióvezetője – Fotó: Agroinform
Czine Zoltán, az Auditker Kft. kelet-magyarországi régióvezetője a "Gépesített fagyvédelmi lehetőségek" című előadásában kiemelte, hogy régebben a májusi fagyok jelentettek problémát, az utóbbi években viszont már március közepétől védekezni kell. Hozzátette, az új kutatások azt bizonyítják, hogy a fagykárt a levegőben lévő víz, azaz pára kicsapódása és az ennek megszüntetésére fordított növényi energiaveszteség okozza, amely során a virág elszárad. Ennek értelmében a dérképződést kell megszüntetni. Modern és hatékony fagyvédelmi védekezés kapcsán megjegyezte, hogy rendkívül fontos a kombinált, hibrid fagymentesítés.
Bemutatta a szélgépeket és a temperáló gépeket, amelyek a kibocsátott hővel megpróbálják megakadályozni, hogy létrejöjjön a deresedés. Tévhit, hogy az egész kertet képesek vagyunk felmelegíteni, viszont az endoterm és exoterm folyamatok folyamatos változtatásával lehetséges egy sikeres fagyvédelem.
"Gépesített fagyvédelmi lehetőségek" című előadás prezentációja itt érhető el.
Kisjuhász Roland, az Altoterra Kft. lombtrágya és biostimulátor üzletágvezetője – Forrás: Agroinform
Kisjuhász Roland, az Altoterra Kft. lombtrágya és biostimulátor üzletágvezetője a "Tavaszi fagy? Most megvagy!" című előadásában először a fagyvédelmi technológiai alapjait ismertette. Bemutatta a kalcium, bór és szilícium szerepét a növényi sejtekben és hogyan biztosítható a növény számára. Kiemelte, "ha magasabb a szénhidrát-koncentráció, akkor a növényi nedvek fagyáspontja csökken, így csökkenti a sejtpusztulás mértékét".
Az olajsav összetételének módosításával fokozódik a növény ellenállósága az alacsony hőmérséklettel szemben. Nagy jelentősége van abban, hogy a víz kristályosodásának képessége csökken a növényi sejteken belül és a sejt közötti térben – tette hozzá.
A "Tavaszi fagy? Most megvagy!" című előadás prezentációja itt érhető el.
Dr. Mendel Ákos, a MATE Kertészettudományi Intézet Ceglédi Kutatóállomásának tudományos munkatársa a "Kajszifajták fagy- és télállósága" című előadásában először azt emelte ki, hogy meg kell különböztetni a téli és a tavaszi fagytűrést, ugyanakkor ez a két tulajdonság összefügg. Felhívta a figyelmet arra, hogy minél később kezdi el összegyűjteni a hidegmennyiséget az adott növény, annál későbbre tolódik a virágzás.
Ha elhúzódó virágzású kajszifajtákat használunk, akkor egy tavaszi fagy estén maradhatnak olyan virágrügyek, amelyeket kevesebb vagy semmilyen kár nem ért és várható belőlük termés, emellett a fagyvédelem is hatékonyabb lesz. Viszont azt figyelembe kell venni, hogy ilyen fajták esetén a monília elleni védekezésre nagyobb gondot kell fordítani – tette hozzá.
Simon Attila és Horváth Janka – Fotó: Agroinform
A kerekasztal-beszélgetés során Lepres Luca, növényorvos, gazdálkodó és Simon Attila, Simon Gyümölcs Kft.-től többek között a fajtaválasztásról, a beporzásról és a fagyvédelmi technológiák gyakorlati tapasztalatairól beszélgettek.
Indexkép: Shutterstock
