Újra itt a fűnyírás, favágás időszaka. Amikor hazatérünk egy fárasztó nap után, semmi nem vágyunk, mint hogy végre ki tudjuk pihenni magunkat. Az persze egy másik kérdés, hogy az esetek többségében erre egy csepp esélyünk sincs, hiszen vár a házimunka, a gyerek kikérdezése és még millió teendő. De tegyük fel, hogy az álmunk egyszer valóra válik, és tényleg semmi más dolgunk sincs, mint hogy kipihenjük magunkat.
Na ilyenkor jön rá általában a szomszédra a fúrás-faragás, vagy éppen ekkor kezdi el nyírni a füvet, vagy beindítani a láncfűrészt. Vagy éppen mi gondoljuk úgy, hogy ha van egy szabad délutánunk, vagy egy vasárnap délelőttünk, akkor végre eljött az ideje a fűnyírásnak vagy a régóta elkorhadt fa kivágásának. De vajon mi számít csendháborításnak, és milyen zajos tevékenységek végzése van időhöz kötve? Érdemes megtudni, és betartani, hogy a szomszédi viszony ne iszony legyen.
Persze, van más megoldás is. Például egy robotfűnyíró beszerzése. Ez nem csak időt takarít meg, hanem jelentősen kevesebb zajt is okoz. Az egyes fűnyírók között nagy különbségek lehetnek, ezért jó figyelni erre a paraméterre is. Azonban a fűnyíró kérdése még nem oldja meg a többi zajos tevékenységet.
Erre ügyelj, ha zajos tevékenységet folytatsz
A vidéki és a városi léthez is hozzátartoznak a zajok. Azonban azok lehetnek kellemesek, mint a madárcsicsergés, vagy egy idő után kissé idegesítők, mint a folyamatos kakaskukorékolás, és lehetnek egészen zavarók, mint a hétvégén kora reggeli fűnyírás. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy nagyon nehéz a hétköznapi rohanás mellett megoldani, hogy a zajjal járó tevékenységek ne kora reggelre, vagy hétvégére essenek. Sőt, mivel hétköznap a többség alig tartózkodik otthon, elkerülhetetlen, hogy a hétvégén végezze el az otthoni munkákat, még akkor is, ha azok zajjal járnak. Azonban ügyelni kell rá, hogy ne kövessünk el csendháborítást.
A fűnyírás is okozhat csendháborítást, ha nem jó időben végezzük. Fotó: Pixabay
A legjobb persze, ha megbeszéljük a közvetlen lakókörnyezetünkkel, és egymáshoz igazítva tudjuk ezeket a zajos munkákat elvégezni. Például szólhatunk a szomszédnak, hogy a hétvégén favágást vagy fűnyírást tervezünk, de arról sem árt értesíteni, ha kerti buli lesz nálunk, mert megkímélhetjük magunkat attól, hogy a rendőrség vessen véget az esetlegesen túl hangosra sikerült mulatozásnak.
Vannak azonban olyan esetek, amikor valamilyen oknál fogva nem kivitelezhető, hogy értesítsük a lakóközösségünket a zajos tevékenységünkről, például, ha valamiért hirtelen kell valamilyen munkát elvégeznünk, ami bizony zajjal jár. Ráadásul vannak olyan zajok, amelyek szinte folyamatosan jelen vannak, hiszen hol egyik, hol másik szomszéd kezd bele hasonló munkákba. Sokszor az az érzésünk, hogy a flex hangja már olyan, mint a madárcsicsergés. Ha elhallgat, kezdünk aggódni, hogy itt a világ vége.
Így tehát, a hétvégén vagy dolgozunk, vagy megpróbálunk pihenni, annak ellenére is, hogy esetleg azt a hétvégét a szomszéd munkára szánta, amit nem a legcsendesebben végez. Természetesen mindig a csendesebb fél húzza a rövidebbet, és a normális életvitel mellett sajnos akadnak olyan helyzetek is, amikor már nagyon megviseli az embereket a folyamatos zaj elviselése.
A kölcsönös odafigyelés a legjobb megoldás, de ha ez nem kivitelezhető, akkor hagyatkozhatunk a törvényre is. A 2012. évi II., szabálysértésekről szóló törvény - egyebek mellett - kimondja, hogy aki lakott területen, az ott levő épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, szabálysértést követ el. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján az ingatlan használójának - tulajdonos, bérlő, haszonélvező -kötelessége, hogy ne zavarja szükségtelenül a szomszédait, illetve a környezetében lakókat. A lakóknak ugyanis nem kötelessége eltűrni a zajt, amit kelt. Azonban nincs általános csendháborítási szabályrendszer, ez településenként, kerületenként, vagy társasházak esetén akár házanként eltérhet, így érdemes ennek utánajárni, hogy semmi esetre se kövessünk el csendháborítást.
Ezek a zajok számítanak túl hangosnak
A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete mondja ki, hogy milyen határértékeken belül kell esnie az adott zajnak, attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, és hogy hány órakor történik a zajkeltés.
1. Kisvárosban, faluban található lakóterületen 6 és 22 óra között között 50 dB, 22 órától 6 óráig 40 dB zaj a határ.
2. Nagyvárosban, sűrűn beépített, vegyes lakóterületen 6 és 22 óra között 55 dB, 22 és 6 között pedig 45 dB a határérték.
3. Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06-22 óra között 40 dB, 22-06 óra között pedig maximum 30 dB.
Tehát, szólhatunk a rendőrségnek a zajok miatt, de csak akkor, ha a hangos tevékenység a rendeletben megjelölt időpontokon kívül, vagy a megadott zajszint felett történik. Ha úgy ítélik meg, hogy valóban szabálysértés történt, akkor bírságot szabhatnak ki, ha pedig a zavaró zaj visszatérő problémát jelent, birtokvédelmi eljárás is kezdeményezhető.
A favágást is végezzük az engedélyezett időszakban. Fotó: Pixabay
Nyáron a leggyakoribb problémát a szomszédok között a fűnyírás szokta okozni, és mivel ez külső zajforrásnak minősül, erre szigorúbb a szabályzás. Eszerint füvet nyírni csak hétköznap reggel 7 és este 20 óra között szabad, szombatonként reggel 9 és 12 óra között, vasárnap és ünnepnapokon pedig tilos. Azonban ez csupán az általános szabályozás, és az önkormányzatok szabadon eltérhetnek ettől.
Ezért érdemes utánajárni, hogy a saját településünkön mit és mikor szabad illetve nem szabad tenni. Ha pedig jóban szeretnénk lenni a szomszéddal, nem árt megbeszélni vele, ki milyen zajjal járó tevékenységet szeretne folytatni. Ne felejtsük el, hogy a legtöbb esetben ugyanazokat a zajjal járó munkákat, amiket a szomszédunk végez, idővel nekünk is el kell végeznünk, így hát próbáljuk meg a békés egyetértés szabályait betartva élni az életünket.
