A genetikai erőforrások sokféleségének fenntartása, különös tekintettel a mezőgazdasági és élelmezési célú növényekre fontos élelmiszerbiztonsági és nemzetstratégiai kérdés. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) szerdán átadott új épületében két olyan mélyhűtőkamra telepítése valósult meg, mely megfelelő előkészítést követően 100 évig is képes eltárolni az ott őrzött magmintákat – írja közleményében az Agrárminisztérium.
Hozzáteszik, hogy hazánk legnagyobb növényi génbankja, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ részeként több mint 65 éve működik Tápiószelén, s mára a génmegőrzési központok közül a világon az első húsz közé rangsorolják. Itt található az összes hazai növényi genetikai erőforrás 50 százaléka, és országban egyedüliként teljeskörű génbanki tevékenységet végez, elsődleges alapfeladata a „génmegőrzés, fajtavédelem". A csaknem egymilliárd forintból megépült új épület a legmodernebb technológiák alkalmazásával látja el a jövőben feladatait. Az épületben helyet kapott 1 db átmeneti tároló, 3 db magszárító kamra és két hűtőtároló is, amelyek ̶ 20 Celsius fokon biztosítják a magok hosszú távú megőrzését. A kamrákban összesen 2440 db láda elhelyezésére nyílik lehetőség, mely az elkövetkező kb. 20 év tárolási feladataira jelent megoldást, valamint segítséget nyújthat a meglévő, felújításra váró kamrákban megőrzött minták logisztikai problémáira. Ezeken kívül az épületben helyet kapott az életképességi laboratórium, a génbanki adminisztrációt ellátó kollégák irodái, valamint a szakmai munkát segítő helyiségek.
A megfelelő előkészítést követően 100 évig is lehetséges megőrizni a magmintákat – Fotó: Agrárminisztérium/Vermes Tibor
Az NBGK nem csak saját maggyűjteményét tárolja, hanem országos koordinációt lát el növényi génmegőrzés területén. Az NBGK működteti az Országos Bázis Tárolót, amely más hazai génbankok magbanki gyűjteményeit őrzi meg biztonsági duplikátumként. Az új génbank biztosítja a jövő nemzedékei számára a hazai GMO-mentes mezőgazdaság alapjául szolgáló, az elmúlt több ezer évben a Kárpát-medencében kialakult növényi genetikai erőforrásokat, ezzel segítve a hazai élelmezésbiztonság megalapozását. A növényi genetikai erőforrások sokféleségének fenntartása, különös tekintettel a mezőgazdasági és élelmezési célú növényekre, világméretű problémává vált az utóbbi időben. Magyarország Alaptörvénye külön rendelkezik a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek védelméről, melyek a nemzet közös örökségét képezik. Fenntartásuk és a jövő nemzedékek számára való megőrzésük nemcsak az állam, mindenki kötelessége – áll az Agrárminisztérium közleményében.
Biodiverzitás nélkül nincs fenntarthatóság, de nincs számunkra haza sem – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerdán a Pest vármegyei Tápiószelén a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) új épületének átadásán.
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) új épületének átadása – – Fotó: Agrárminisztérium/Vermes Tibor
Hozzátette, hogy a mintegy 950 millió forintból megvalósult fejlesztés megteremti az itteni munka folytatásának lehetőségét.
Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója ismertette, több mint 57 ezer génbanki tétel, 130 ezret is meghaladó mintaszámú génbanki anyagát őrzik. A tápiószelei génbank teljes körű génbanki tevékenységet végez, ami megőrzés, gyűjtés, felszaporítás, dokumentálás és közreadás – hangsúlyozta a főigazgató.
