Ha van kertünk, akkor biztosan szeretnénk, ha csodás gyümölcsfáink is lennének, amelyeknek nem csupán az árnyékában lehet megpihenni, hanem finom gyümölcsöket is lehet szüretelni róluk. Nincs is jobb a frissen szedett, kertben termett gyümölcsnél, amelyről biztosan tudjuk, hogy friss, és azzal is tisztában vagyunk, mikor és mivel volt, vagy épp nem volt kezelve a gyümölcsfa. Azonban, ha nem megfelelő a termés, az elég bosszantó tud lenni. Ráadásul akkor abban az évben nincs második esélyünk. Bizony akkor lemaradunk a termésről, és reménykedhetünk, hogy jövőre másképp lesz. De az oltás segítségünkre lehet.
Az oltás során egy növényről szövetet vesznek, és egyesítik azt egy másik növény szövetével. Az oltásnak többféle módja van. Az egyik ilyen a szemzés, vagyis amikor egy fáról szemzőhajtást, vagyis „szemet" vesznek le, és azt egy másik fába, vagyis az alanyba ágyazzák.
Erre azért van szükség, mert a nemes gyümölcsfajták nem szaporíthatók magról. Ha sikeres is lesz a magról vetés, a belőle fejlődő fa vagy egyáltalán nem, vagy csak rossz minőségű gyümölcsöt fog hozni. Az oltás hatására ráadásul a fa edzettebb lesz, jobban ellenáll a betegségeknek, és sokkal finomabb lesz a termése is.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A katolikus egyház ezt a napot tartja az Angyali Üdvözlet napjának, vagyis ekkor tartják Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Ezt a napot a fák oltására, szemzésére is alkalmasnak találják, és úgy vélték, annak a fának az ágát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. A szegediek úgy vélték, a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést adnák oda.
Tavasszal jön el az oltás ideje. Fotó: Pixabay
A Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban azt mondták, a „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője". Palicson, Bácsszőlősön és Kispiacon a békákat figyelték meg, hiszen ha megszólaltak, úgy vélték, még negyven napig hideg lesz. Egy biztos, az oltásnak ilyenkor jön el az ideje.
A fák oltása
Ha a kertünkben álló gyümölcsfa nem terem, vagy a termése számunkra nem megfelelő fajtájú, vagy minőségű, át kell a fát oltani. Az átoltást minél fiatalabb korban kell elvégezni. Erre a legjobb időpont a tavasz, vagy a nyár vége. Az oltás előtt közvetlenül meg kell ifjítani az idős gyümölcsfákat, illetve metsszük meg azokat, és a fiatal fákat is, ha esetleg ez elmaradt volna.
Ha nem tesszük meg, akkor jóval kisebb lesz az esélye annak, hogy az oltás sikeres lesz. A később kialakítandó korona minden vázágába két oltóvesszőt helyezzünk el. Az oltásra azt az időpontot válasszuk, amikor az átoltandó fa nedvkeringése megindult, de az oltóvessző még nyugalomban van.
Készítsünk az oltás fölé egy vékony vesszőből védőívet, amely megakadályozza, hogy a madarak, vagy egyéb állatok kárt tegyenek az oltóvesszőben. Oltás után a sebet kötözzük be, és zárjuk le sebzáró anyaggal.
A héj alá oltás a kezdők csodafegyvere
A héj alá oltás a legegyszerűbb oltási mód, melyet nagyon könnyen el lehet sajátítani, és segítségével el tudunk dicsekedni azzal, hogy saját magunk nemesítettük a finom gyümölcsöket. Ennek az ideje is tavasszal jön el, amikor megindul a nedvkeringés, de a nemes hajtást még ősszel kell megszerezni és tárolni, egészen tavaszig.
A legalkalmasabb oltóvessző az egyéves, jól beérett vessző középső része. Oltócsapnak csak hajtórügyet használjunk, mert a termőrügyből nem fejlődik hajtás. A héj alá oltáshoz az alanynak vastagabbnak kell lennie, ezért annak ágát ferdén, simára le kell vágni, a héjat függőlegesen felhasítani, majd óvatosan megemelve elválasztani az ág farészétől.
A gyümölcsfák oltásával növelhető a termés mennyisége is. Fotó: Pixabay
Az oltóvesszőt ferdén kell megvágni, a szélén a héját levékonyítani, majd az alany ágának a héja alá tolni, hogy az oltóvesszőn levő rügy kissé a metszlap alatt legyen. Az oltást mindenképp kötözzük be, és tegyünk fölé védőívet. Az oltás két-három hét alatt összeforr, az oltóvessző rügye kihajt, és mi boldogan hátra dőlhetünk, hiszen az oltás sikerült! Ekkor már levehetjük a kötözőanyagot.
A szemzés
Az oltásnál egyszerűbb, ezért kevesebb tudást igényel a fák szemzése. A szemzést a növények ivartalan szaporítására használjuk. A szemzés során egy 1-3 rügyes hajtást beültetünk az alanynak nevezett növény kérgén ejtett vágásba.
A szemzés technikájával rövidebb idő alatt fordulnak termőre a fák, és önbeporzó gyümölcsfák létrehozására is alkalmas. A szemzéssel új egyedeket hozhatunk létre. Elvégezhető bármely fás szárú facsemetén, a tavaszi és nyári hónapok során. Egyes növényeknél a téli időszakban kell elvégezni, amikor a növény nyugalmi állapotban van. A szemzésnek két fő típusa van, a T-, és a chip-szemzés.
Akár oltással, akár szemzéssel próbálkoztunk, az eredeti fa vadhajtásait minden esetben fokozatosan távolítsuk el. A hirtelen eltávolítás a fa pusztulását okozhatja, mert ha nem marad élő hajtás a fán, akkor megszűnik a gyökértevékenysége. Ezért érdemes a vadhajtásokat csak a második, vagy a harmadik évben maradéktalanul eltávolítani. Ha sikeres volt az átoltás vagy átszemzés, a korona gyorsan növekedésnek fog indulni és a második, vagy a harmadik nyáron már szüretelhetjük is a gyümölcsöt.
