A D-vitamin nagyon fontos a szervezetünk számára. Egy olyan zsírban oldódó vitamin, melynek legfőbb előnye, hogy lassan ürül ki a szervezetből, azonban akkor, amikor kevesebbet tartózkodunk a szabadban, és jóval kevesebb a napsütés, szükség van a szervezet számára a pótlására.
A D-vitamin bevitele élelmiszerekkel is megoldható, így például gomba fogyasztásával is. Akár úgy is, hogy mi magunk termesztjük azt. Így hát nem árt előre felkészülni azokra az időszakokra, amikor kevesebb lesz a napsütés. Az immunrendszerünk azonban így is jó kezekben lehet, ha egészségesre esszük magunkat.
Ezért fontos a D-vitamin
A D-vitamin leginkább a csontok egészségéért és az immunrendszer normál működéséért felelős, de csökkentheti az olyan betegségek kialakulásának kockázatát is, mint a cukorbetegség, a szívbetegség, bizonyos ráktípusok, illetve a depresszió. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük szervezetünk D-vitamin ellátottságát, és ha szükséges, pótoljuk azt.
A második D-vitamin Konszenzus Konferencia során megállapított hazai ajánlás szerint az egészséges emberek számára napi 1000 NE D3-vitamin bevitele javasolt, hiány esetében pedig a mennyiség duplázandó. Az adagolás mértékéről orvosi kivizsgálást követően döntenek, hiszen így állapítható meg, hogy milyen mennyiségben áll rendelkezésünkre ez a vitamin.
A D-vitamin pótlása azért is fontos, mert egyes krónikus betegek esetén a D-vitamin szintjének normalizálása drasztikusan csökkenti a halálozás kockázatát. Így van ez a szív- és érrendszeri és a tumoros megbetegedések esetében is. A téli és a tavaszi hónapokban egészséges felnőtt emberek számára javasolt a D-vitamin-kiegészítés a hiányállapotok megelőzése érdekében. Különösen igaz ez a nagyvárosokban élőkre, hiszen ott a magasabb légszennyezés jobban elnyeli az ultraibolya-sugarakat.
De a gyermekek számára is rendkívül fontos a D-vitamin. Már a csecsemők számára is adni kell a D-vitamint, a megfelelő csontozat fejlődése érdekében, de az idősek számára is fontos a pótlása, mivel a kor előrehaladtával csökken a szervezet D-vitamin-szintetizáló képessége.
A gomba is segít
Hazánkban a legtöbb ember D-vitamin szintje alacsony. Azonban, a gombafogyasztás segít a D-vitamin bevitelében – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Sajnos azonban még mindig nagyon keveset fogyasztunk belőle, hiszen az éves 1-1,5 kg-os személyenkénti gombafogyasztás duplája lenne az ideális a D-vitamin szint szempontjából.
A gombafogyasztással is növelhetjük D-vitamin szintünket. Fotó: Shutterstock
Az emberekhez hasonlóan a gombák is képesek D-vitamint szintetizálni, ha UV-fény éri őket. A gombák azonban D2-vitamint termelnek, amely segít megemelni a vér D-vitamin-szintjét. Egyes vadon termő gombák kiváló D2-vitamin-források, mivel nagy mennyiségű UV-fényt kapnak. Egy csészényi kucsmagomba például 136 NE D-vitamint rejt. Hazánkban a két legjelentősebb termesztett gombafaj a csiperke- és a laskagomba.
D-vitaminban gazdag élelmiszerek
Nem csak tablettákkal, de élelmiszerekkel is tehetünk azért, hogy magasabb legyen a D-vitamin szintünk. Erre nagyon ízletes megoldás lehet, ha több halfélét fogyasztunk. A lazac igen magas D-vitamin tartalommal rendelkezik, de a heringet és a szardíniát is érdemes gyakran fogyasztanunk. A szardíniakonzerv 100 grammos adagjában 193 NE D-vitamin van. Más, zsíros halfajtákat is igyekezzünk gyakran fogyasztani, mint például a laposhalat és a makrélát.
De olcsóbb megoldás is van rá, hogy D-vitaminban gazdag élelmiszereket fogyasszunk. A tojássárgája például 37 NE-et tartalmaz ebből a vitaminból, azonban a tojás vitamintartalmának szempontjából fontos, hogy mennyi időt töltött a napfényen a csirke, és mekkora volt a takarmányának D-vitamin-tartalma.
A májat se hanyagoljuk, hiszen magas a D-vitamin-tartalma. A főtt marhamáj esetében egy 100 grammos adag 42 NE D-vitamint tartalmaz. De kaphatók olyan élelmiszerek is, amelyek D-vitaminnal dúsítottak. Ezek lehetnek gabonapelyhek, müzlik, gyümölcslevek és különféle tejkészítmények is.
Most van itt a gombák szezonja
Ha ősz, akkor pedig eljön majd a gombák szezonja. Azonban, amennyiben úgy döntünk, hogy mi gyűjtjük be a gombát, semmi esetre se hagyjuk ki, hogy gombaszakértő vizsgálja meg azt. Nem elég, ha úgy gondoljuk, a gomba, amit szedtünk, ehető. Nagyon fontos, hogy ezt minden esetben erősítse meg gombaszakértő is, mivel a tévedés könnyedén az életünkbe kerülhet.
A laskagomba kalapja 5–15 cm átmérőjű, szürkéslila, kagyló alakú. A kalap felszíne fiatal korában viaszos bevonatú, kékesszürke, mely később hússzínűvé változik. Húsa fehér, azonban némelyik idősebb példánynál rágós. Illata taplószerű, íze lágy. Rövid tönkje fehér, néha barnás színű.
Elhalt ágakon vagy fatuskókon él, ahol leginkább októbertől február elejéig lehet rátalálni. Többnyire csoportosan terem. Kalapja féloldalas, eleinte kagylószerű, majd kilaposodik. Van belőle néhány centiméteres, de akár másfél arasznyi is. A kagyló alakú termőtestek nem szoktak egyesével megjelenni, hanem egymás fölött, csokorban helyezkednek el. Így egy-egy csoportja akár több kilogrammos zsákmányt is jelenthet.
Nagyon régóta fogyasztják, hiszen nagyon egészséges. Sok benne a D- és a B-vitamin, emellett csökkenti a koleszterinszintet. Levesekhez, tojásos és húsos ételekhez a legfinomabb, ám idősebb példányai rágósak lehetnek. A kései laskagombához hasonló mérges gomba nincsen.
A csiperke tulajdonképpen a gombák egy csoportja. Ide tartozik a kisebb termetű, sárguló kalapú, ánizsszagú, karcsú és hosszúlábú csiperke. Sajnos megnehezíti a szedését, hogy sok gombához hasonlít, így a fehér gyilkos galócával is könnyen összetéveszthető.
Alakja és termőhelye is azonos, sőt, még a szaga is nagyon hasonlít rá. A gyilkos galóca legjobb megkülönböztető jele az, hogy teljesen fehéren maradnak a lemezei és hogy a tönk alján bocskor található, de mindig vigyük a gyűjtött gombákat képzett gombaszakértőhöz.
A laska- és a csiperke gomba is termeszthető otthon. Fotó: Shutterstock
A csiperke kalapja akár 30 cm átmérőjű is lehet. Íze kellemes, édeskés, így sokféleképpen elkészíthető. Lomb- és fenyőerdőben lelhető fel leggyakrabban, leginkább az erdőszéleken, de az akácos erdeinkben is a leggyakoribb gombák közé tartozik. Nyári és őszi gomba, amely az esőzések után található meg, és májustól novemberig terem.
A csiperkét és a laskát otthon is termesztheted
Nem véletlen, hogy a csiperke és a laskagomba a legnépszerűbbek hazánkban, hiszen ezeket akár otthon is termeszthetjük. A gomba a sötét, nedves, hideg, páradús környezetet kedveli. Az otthoni termesztéshez a pince a legideálisabb, de akár a lépcsőházban, vagy a garázsban is kialakíthatunk egy számára tökéletes helyet. A legfontosabb, hogy megfelelő legyen a hőmérséklet. A legtöbb gomba a 13-15 Celsius-fok közötti hőmérsékletet kedveli. Mivel nyáron a legtöbb pince túl meleg, így célszerű az őszi időszakban belekezdeni a termesztésbe.
A hőmérséklet mellett fontos még a fény mennyisége is. A tökéletes gombatermesztő helyiség vagy teljesen sötét vagy kevés fény jut csak be. A csiperke gomba jellegzetesen magyar termesztési módja a polietilén-zsákos pincei termesztés, amihez a gombazsákokat készen tudjuk megvásárolni.
A zsák felszínét vízszintesre kell igazítani, és nyirkos fóliával betakarni. Az első két hétben 20-25 Celsius-fokos hőmérsékletre van szükség, majd le kell venni a borítást és a tápközeget 4 cm vastagon takarófölddel kell beborítani. Tíz nap múlva a hőmérsékletet fokozatosan csökkentsük le 17-18 Celsius-fokra, hogy kellő mennyiségű gombánk teremjen. A zsákok környékét locsoljuk meg.
A laskagomba termesztéséhez PE zsákba töltött becsírázott alapanyagot kell beszerezni. A zsákok több hullámban teremnek. 4-5 termésidőt célszerű bevárni, amely alatt 3-5 kg termés várható. A laskagombát farönkön is termeszthetjük. A gombafonalakkal átszőtt rönköket árnyékos, szélvédett helyen, háromnegyed részig kell a földbe süllyeszteni. Ügyeljünk rá, hogy a rönk környéke mindig kellően nedvesen legyen tartva, hiszen így tudnak kifejlődni a gombatestek.
D-vitaminban gazdag napokat kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
