A hőség és az aszály a növényeket is megviseli, de azért van néhány dolog, amit tehetünk azért, hogy átvészeljék ezt az időszakot.
Ültetés
Ássuk szélesebbre az ültetőgödröt. A növekedés első évében a gyökerek inkább kifelé nőnek, mint lefelé, ezért amikor kivesszük a növényt a cserépből, borzoljuk fel a gyökérlabdát, hogy ösztönözzük a gyökerek kör alakú növekedését. Ha keskeny lyukat ásunk, amikor ezek az új gyökerek nőnek, szinte azonnal kemény földfalba ütköznek majd, tehát a lyukat kétszer olyan szélesre kell ásni, mint a cserép volt.
Az ültetőlyukat töltsük fel vízzel, majd kövessük nyomon, mennyi idő alatt oszlik el a víz. Kisebb lyuk esetén kevesebb mint 15 perc azt jelenti, hogy gyorsan lecsapódó talajjal rendelkezünk. Ha 15-45 percet vesz igénybe, az nehéz talajt jelent. Ha egy óránál tovább tart a folyamat, akkor a talaj tömörödött, és a vízben csak kevés lyuk van, ami nem kedvez a növekedésnek.
Komposzt
Komposzt hozzáadásával kiválóan gazdagíthatjuk a talajt, azonban műtrágyázni nem ajánlott a nyáron ültetett új évelők, cserjék és fák talaját. Főleg nem szabad trágyázni azokat a növényeket, amelyek szárazságtól szenvednek vagy rovarok, betegségek miatt stresszesek.
Talajtakarás
A szerves talajtakaró réteg segít szabályozni a talaj hőmérsékletét, megtartani a nedvességet. Az évelők szárai, illetve a fák és cserjék törzse között hagyjunk több centiméteres rést, és ne legyen olyan vastag a talajtakaró réteg, hogy a víz ne tudjon behatolni.
Olyan talajtakarót válasszunk, amely nagy valószínűséggel a helyén marad vagy amely a legjobban megfelel a különböző növények változó igényeinek. Ha például lejtős a kert, a fenyőszalma előnyösebb, mint a kéreg. A kis kéreg általában jól használható virágágyásokban és veteményeskertekben, főleg magaságyásokban, mert ezek a növények általában kicsik az elültetésükkor. A talajtakaró nem működik jól azokon a területeken, amelyek nem laposak vagy hajlamosak a lemosódásra.
Az őszi levelek addig használhatók talajtakaráshoz, amíg felaprítjuk őket, mielőtt a kertbe tesszük. A széna vagy a búzaszalma óvatosságot igényel, mert gyomot terjeszthetnek.
Nem mindegy, mit használunk talajtakarásra – fotó: Shutterstock
Gyomirtás
A gyomok ugyan versengenek a növényekkel a vízért és a talajban lévő erőforrásokért, azonban némelyik gyom hasznos célt szolgálhat.
A lóhere például összegyűjti a nitrogént a leveleiben, és a szárán keresztül a talajba juttatja azt. Más növények felszívják a lóhere által szállított nitrogént, és erős szárak és levelek építésére használják fel.
Augusztusban a lóhere és a tyúkhúr előnye, hogy talajtakaróként szolgálnak, amely segít megtartani a vizet.
Az árvacsalánnak is vannak előnyei, ugyanis táplálék- és nektárforrást kínál a beporzók és más hasznos rovarok számára. Gyorsan növekszik, de nagyon könnyen eltávolítható a nem kívánt területekről, és könnyen kezelhető.
Kevésbé javasolt megoldás a szövet használata a gyomok megelőzésére, mert bár szabályozza a gyomnövekedést, de megakadályozza, hogy a napfény vagy az oxigén elérje a talajt.
Locsolás
Sokkal hatékonyabb, ha lassan, néhány naponta öntözzük meg a növényeket, mint ha minden nap enyhén meglocsolnánk őket. A módszer lényege, hogy mélyen áztassuk el a növényt, hogy a víz leszivároghasson a gyökér aljáig. Gyakori, enyhe öntözés esetén a mélyre nőtt gyökerek nem kapnak vizet, és a növény csak vékony felszíni gyökértömeget növeszt.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: Shutterstock
