"Érdeklődéssel figyeltem az antociános levelű borókákat. Az előző években, már a nyár elején megtámadta őket a lisztharmat. Ami késik nem múlik, mára több parkunkban a permetezendő növények sorába léptek. De az éger és juharsövényen is találtam olyan szintű fertőzést, melyeknél védekezést javasoltam. A platánon, a rózsán, a mahónián, a szivarfán és a tölgyön pedig folytatni kell a permetezéseket.
Jól sikerült a permetezés azon a tölgyfán, amit 07.19-én fotóztam. A fiatal levelek egy ideig zölden, egészségesen fejlődtek, védte őket a gombaölő szer. Sajnos a felszívódó szerek hatása sem tart örökké! Többek között az időjárási körülményektől is függ az, hogy hány nap alatt ürülnek ki a növényből. A fénykép friss, élénkzöld levelein már megjelent a kezdődő lisztharmatfertőzés bevonata. Ismételni kell a kezelést" – írja Zsigó György a hetedik közterületekkel foglalkozó levelében.
-min.jpg)
A tölgyfa fiatal levelei egy ideig zölden, egészségesen fejlődtek – fotó: Zsigó György/NMNK
A csapdák fogási adatai azonban alaposan elmaradtak a korábbi évek számaitól
"A vadgesztenyelevél-aknázómoly sem okozott csalódást, azzal, hogy megszokott időben kezdte a rajzását az áttelelő és a nyári nemzedék is. A csapdák fogási adatai azonban alaposan elmaradtak a korábbi évek számaitól. A táblázat számai alapján azt lehet mondani, hogy országos jelenségről van szó.
Talán az idei tavasz esős, szeles időjárása fékezte meg a rajzást. Vagy csak a csapdákba jutott el kevesebb imágó? Nem tudok biztos választ adni a kérdésre, mert van olyan óbudai helyszín ahol már június 4-én 100%-ban aknák borították a leveleket (lásd a fotót), míg nem messze ettől a fasortól, még ma is csak 5-10 %-osan fertőzöttek a fák. Egyik helyszínen sem védekeznek már évek óta és a leveleket sem gyűjtik össze" – olvasható a cikkben.
|
"Azonban csupán az idei év alapján nem jelenthetjük ki azt, hogy összeomlott a moly gradációja. Lehet, hogy jövőre „minden összejön” a molynak és majd újra nagy számban rajzik és károsít. Biztosra kell mennünk, az aknák kialakulását nem várhatjuk meg, ezekbe már nem tudunk permetezéssel rovarölő szereket bejuttatni és az injektálás sem tudja eltüntetni a már kialakult, barna aknákat. Tehát csak megelőzéssel védekezhetünk ellenük!
Jövőre is mindenképpen el kell végezni az aknázómoly elleni minimum kétszeri permetezést vagy az injektálást. (A lisztharmat és a nyár végén fellépő hiánybetegségek miatt három permetezéssel számoljanak. Az injektálást választóknak pedig meg kell rendelniük a lombtrágyázást, és a lisztharmat elleni permetezéseket.)" – tanácsolja a növényorvos.
-min.jpg)
Van olyan óbudai helyszín ahol már június 4-én 100%-ban aknák borították a leveleket – fotó: Zsigó György/NMNK
Pusztulnak az örökzöldek
"Tehetetlenül, ezért szomorúan írok a pusztuló örökzöldekről, most elsősorban a lucfenyőkről. Talán a kajszinál megismert gutaütés ölte meg, szárította el ilyen gyorsasággal a fákat.
A savanyú talaj, a nagy hőmérséklet ingadozás, a csapadékos időjárás és a téli fagy fákat legyengítő hatása után gombák, baktériumok és fitoplazmák végezték ki a már különben is beteg kajszikat" – írja a szakember.
A lucfenyők egy-két hónap alatt lejátszódó elhalása komplex folyamat – fotó: Zsigó György/NMNK
"Hasonlóan komplex okok állhatnak a lucfenyők egy-két hónap alatt lejátszódó elhalásában is. A kollégák sorolják az okokat. Az utóbbi évekre jellemző időjárás, pl. a légszárazság, a téli csapadék hiánya, a száraz talaj, melyben megszűnik a gyökerek kapcsolata a mikorrhiza gombákkal, a nagy meleg, melyben csökken a fák gyantatermelése és ezzel megroggyan a védelmük a külső károsítókkal szemben.
Ahogyan a kajszinál a kórokozók, itt végül a szúbogarak foglalták el a legyengült növényeket. A folyamatosan rajzó szúbogarakkal különben sem vehetjük fel a harcot. De különben is, ki permetezné meg évente többször is a házikertek vagy a hegyoldalak óriási fáit? Úgy tűnik, hogy egyre több örökzöld fajt kell „elengednünk”…" – írja Zsigó György
