Ha van kertünk, és kellően nagy, akkor biztosan helyet kap benne néhány gyümölcsfa. Nincs is jobb annál, mint amikor egy szép fa árnyékában meg tudunk pihenni, és még finom termésével is ellát bennünket. A cseresznye az egész világon nagyon kedvelt gyümölcs, így nem véletlen, hogy sokak kertjében van cseresznyefa. Kevés csodálatosabb látvány van, mint amikor a cseresznyefa virágba borul, és ráadásul a gyümölcse is igazán finom, így minden okunk megvan rá, hogy a mi kertünkbe is kerüljön belőle egy.
De ahhoz, hogy a gyerekek sok cseresznyét akaszthassanak a fülükre, gondoskodnunk kell róla, hogy a fa igazán jól érezze magát. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a cseresznyefánk sok, és nagyon finom gyümölccsel lássa el a családot, bizony elő kell kapni néha a metszőollót. De egyáltalán nem mindegy, hogy mindezt mikor és milyen módon végezzük.
Ezért fontos a metszés
A metszés minden fa gondozásának fontos része. A legfontosabb szempont a cseresznyefa metszésénél, hogy a korona jól átlátható legyen, így kellő mértékben tudja átjárni a levegő és a fény. Ezzel fogjuk ugyanis elérni, hogy több virágot hozzon, így természetesen több lesz a termés is.
Minél több a virág, annál több lesz a cseresznye is. Fotó: Pixabay
Ráadásul egy gondozott, átlátható korona jóval ellenállóbb a különféle betegségekkel és kártevőkkel szemben. A metszés során ezen kívül még egy szép formát is ki tudunk alakítani, így ránézni is öröm lesz a cseresznyefánkra. Azonban, mielőtt a hévtől fűtve előkapnánk a metszőollót, és nekiugranánk a fának, érdemes utánajárni, mikor és hogyan kell szabályosan megmetszeni, mert egy rossz metszéssel többet ártunk, mint használunk. Ráadásul utólag már semmi esély, hogy helyreállítsuk a levágott ágakat, így érdemes előre gondolkodni és felvérezni magunkat a metszés tudományával.
Ekkor esedékes a metszés
A legtöbb gyümölcsfa esetében a metszést akkor kell elvégeznünk, amikor a fa még nyugalmi állapotban van. Azonban a cseresznyefa kivételt képez ez alól a szabály alól. Mivel sajnos hajlamos a gombás és bakteriális megbetegedésekre, így a ritkító metszést a nyár végén szokták megejteni, bár ez csökkenti a fa gyümölcshozásra és növekedésre fordítható energiáját. A ritkító metszés azt jelenti, hogy tőből távolítjuk el az ágak, vesszők egy részét, hogy a korona nyitottabbá válhasson.
A fa nyugalmi időszaka alatt elvégzett metszés sokkal nagyobb mértékű beavatkozást jelent, mely során erős visszametszéssel az ágak egy részét teljes egészében, vagy részben eltávolítjuk. Ezt a tél végén, vagy kora tavasszal célszerű elvégezni, a rügyfakadás előtt. Akkor kezdjünk neki, amikor már láthatóvá váltak a rügyek a fán, de még nem pattantak ki, és nincs már fagyveszély sem.
Így metszd meg a cseresznyefát
A cseresznyefa metszéséhez négy dologra van szükséged: elszántságra, metszőollóra, egy hosszú nyelű ágvágó ollóra és egy ágvágó fűrészre. Mindig fertőtlenítsd le a használt eszközöket, hogy nehogy átvigyél egyik növényről a másikra valamilyen betegséget. Ehhez töröld le alkohollal a pengéket. Az élő ágak metszését végezd metszőollóval. A fiatal fák esetében az orsó koronaforma javasolt, hogy a korona szellős legyen és minél több fény jusson a belsejébe.
Először távolítsd el a földből előtört fattyúhajtásokat. Ezt követően tüntesd el a rossz irányba nőtt hajtásokat, és azokat is, amelyek száradtnak, gyengének, vagy betegnek tűnnek. Ha még fiatal a cseresznyefád, akkor az első két évben vágd vissza a középső sudárt, hogy oldalra is fejlődjenek ágak. Ezáltal a fád nem lesz olyan nagyon magas sem, így jóval könnyebb lesz majd szüretelni.
Az idősebb cseresznyefa metszésekor a cél a kifelé álló hajtások fejlődésének elősegítése. Ehhez vissza kell metszeni a függőlegesen nőtt ágakat, tehát a fa inkább vízszintesen terjeszkedjen, és ne felfelé. Ehhez lesz szükség az ágvágó ollóra és a fűrészre. Nagyon fontos, hogy metszés után szedjük össze a lehullott maradványokat, és végezzünk sebkezelést a fán.
A jó metszés alapozza meg a jó termést. Fotó: Pixabay
Így gondozd a cseresznyefád
A cseresznyefa szereti a fényt és a meleget. Hazánkban leginkább az enyhe lejtésű, melegebb fekvésű domboldalak kedvezőek számára. Bár a téli lehűlést jól bírja, a tavaszi fagyok nagy kárt tehetnek a virágaiban. Átlagos vízigényű fa, de ha rendszeresen öntözzük, egészen biztosan bőséges terméssel hálálja meg azt. Kedveli a jó vízgazdálkodású, középkötött, mélyrétegű, levegős, tápanyagban gazdag talajt, de a pangó vízre nagyon érzékeny.
A cseresznye közepes termetű fa. Egy cseresznyefa átlagosan 80-100 kg termést hoz, így egy család számára elég egy fát ültetni. Mivel terebélyes koronát fog nevelni, olyan helyet szánjunk neki, ahol nem jelent ez problémát, így ültessük jó távol a kerítéstől és a vezetékektől. Cseresznyefát vásárolhatunk konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben. A konténeres cseresznyefát a fagyok kivételével bármikor elültethetjük, a szabadgyökerű cseresznyét azonban csak ősszel és kora tavasszal.
Amikor megvásároltuk a fát, azonnal ültessük el. Az ültetés előtt a szabadgyökerű cseresznye gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy segítsük a növekedését. Az ültetőgödör legyen nagyjából kétszerese a gyökér méretének, de minimum 50x50 cm méretű legyen. A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd ezt takarjuk be földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek vele. Úgy állítsuk be a gödörbe a csemetét, hogy teljesen egyenesen álljon, és hogy a a szemzési, oltási pont, mindig kerüljön a földfelszín fölé. Ezután töltsük vissza a földet, tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg. Cseresznyében gazdag nyarat kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
