Először is, ne legyünk maximalisták! A görbe vagy kisebb sárgarépa még lehet finom és egészséges, de ami még fontosabb: a miénk. Azonban egy kis odafigyeléssel legközelebb ezen is javíthatunk.
Milyen talajra van szüksége a sárgarépának?
A sárgarépa növekedéséhez laza szerkezetű, jó vízelvezetésű talajra van szükség, ezért vetés előtt 30 cm mélyen lazítsuk fel, de akár szerves trágyát is keverhetünk bele. Ha a kertünk erre alkalmatlan, tervezzük a termesztését inkább magaságyásban.
Még vetés előtt tisztában kell lenni azzal, hogy ha a talajában nagyobb kövekkel, gyökerekkel találkozna a növekedő répatest, akkor bizony azt kikerülve fogja magának keresni a helyét. Ez minden bizonnyal görbülethez fog vezetni. A termesztés egyik kulcsfontosságú eleme, hogy mennyire ismerjük talajunkat. Idő és energia függvényében hamis magágykészítéssel a répával növekedő gyomok előzetesen gyéríthetők.
2-3 levélkés állapotban elkezdődhet az egyelés úgy, hogy végezetül kb. 5 cm-es tőtávolságra legyenek egymástól – fotó: Shutterstock
A magokat ne neveljük elő otthonunkban, ugyanis a sárgarépa tipikusan a helyrevetést kedveli. Ám szerencsére a hidegeket jól bírja, ezért nem is kell sokáig tűkön ülnünk tél végén: egy erre alkalmas fajta márciusban a földbe kerülhet. Ha folyamatosan biztosítani szeretnénk a répaellátást a konyhába, akkor a különböző fajták választásával szakaszosan lehet kezdeni a vetést – és így majd a betakarítást.
A magoknak nem szabad túl mélyre kerülni, ugyanis a megfelelő hőmérséklet és víz mellett fényre is szükségük van a csírázáshoz. Legegyszerűbb és legbiztosabb megoldás, ha egy kb. 2 cm mély vetőbarázdába kerülnek a répamagok, majd a földet finoman ráhúzva betakarjuk.
Öntözés, egyelés, gyomlálás
A sárgarépának egyedi öntözési igényei vannak a növekedési fázisuktól függően. Vetés után öntözzük be, s az első két hétben mindennap pótoljuk. Emellett a gyökérképződési időszakában igényli nagyobb mennyiségben a csapadékot.
2-3 levélkés állapotban elkezdődhet az egyelés úgy, hogy végezetül kb. 5 cm-es tőtávolságra legyenek egymástól. Ez azért sem kihagyható lépés, mert elegendő helyre van szükségük a megfelelő növekedéshez. Ellenkező esetben a sárgarépák versengeni fognak a tápanyagokért, ami kisebb darabok fejlődését eredményezi.
Ha a föld felett kikandikál a répa válla, javasolt a betakarása földdel, de akár mulccsal is, hogy a nap ne zöldítse meg. Természetesen a rendszeres gyomlálás sem maradhat el a mechanikai műveletek közül.
A sárgarépa közepes tápanyagigényű – fotó: Shutterstock
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyag-utánpótlás szempontjából figyelembe kell venni, hogy a sárgarépa közepes tápanyagigényű. Nitrogén- és foszforigénye közepes, míg kalciumigénye magas.
A talaj káliumellátottsága jelentős befolyással bír a növény bizonyos tulajdonságaira, úgymint a betegségekkel szembeni ellenálló-képességre, a termésminőségre és tárolhatóságra. A nitrogén csak egy ideig növeli a termésmennyiséget, ugyanis azon túl már az egyes paraméterek rontása mellett nitrát felhalmozódását eredményezi.
Eredményes termesztést kívánok!
