A világhálón böngészve számos gyakorlati praktikát olvashattok, nézhettek a különböző csemetékről, ültetési időszakáról, megfelelő technikákról. A mai cikkben szakmai videók anyagait egyesítettem ebben a néhány percben.
Az ültetés elsajátítása előtt egy kis gyorstalpaló arról, hogy mikor is ültetjük a különböző csemetéket. Fontos tudni, hogy nem a növény faja, fajtája vagy fejlettsége dönti ezt el, hanem a növény kiszerelése.
Szabadgyökerűek esetében ennek az időszaka október közepe és március közepe közé esik. Ősszel egészen a fagyokig ültethetünk, majd kora tavasszal a fagyok után. Szabadgyökerű kiszerelések jellemzően lehetnek gyümölcsfák, ritkábban a rózsa (de előfordul), a málna, ribiszke stb. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy soha ne hagyjuk a növényeket a szabadban, hiszen már a légmozgás is kiszárítja a hajszálgyökereket, így ültetés után el fognak pusztulni.
A konténeres csemeték egész évben vásárolhatók. A kertészetek 80%-ában ez található meg, természetesen drágábbak, mint a szabadgyökerűek, viszont már többéves növényekről van szó. A fagyos és nagyon magas hőmérséklettel járó időszakok kivételével bármikor ültethetők. Utóbbit főleg azért nem javasolják a szakemberek, mert abban a hőségben olyan gyakori öntözést igényelne a csemete vásárlás után is, mint azt a kertészetben teszik, azonban ezt a lépést sok vásárló kihagyja.
Általánosságban elmondható, hogy egyik kiszerelés sem jobb, mint a másik, csak más-más helyzetekben használható.
Ültetés
A kiásott ültetőgödröt előző este színültig töltsük fel vízzel, hogy a gyökérzet ültetés után hamar nedvességet kapjon, de mégse egy saras területen kelljen dolgoznunk.
A szabadgyökerű csemetéket ültetés előtt vissza kell metszeni, anélkül sajnos nem sokáig lesznek életképesek. Ennek a lépésnek a kihagyásakor, bár a kezdeti hajtás valószínűleg megindul és ki is lombosodik, de ezután ritkul, és nyáron nagy eséllyel elpusztul.
Egy kb. 3 méteres csemetéből nyugodtan metsszünk vissza egy métert, radikálisan és szakszerűen elvégezve ezzel fog majd megerősödni és hamarosan megnőni a csemete. A gyökereket is igazítsuk meg, vágjunk vissza belőle, ha törést, sebesülést látunk, azt távolítsuk el. A kitermelt földben lévő felesleges gyökereket, köveket távolítsuk el előzetesen. A gödörbe 10-20 liter jó minőségű szarvasmarhatrágyát egyenletesen oszlassunk szét, ez lehet friss, érett, de akár szárított is.
Leginkább friss trágya esetében fontos figyelni arra, hogy a csemete gyökere ne érintkezzen vele, mert könnyen megég, ezért a trágyára pakoljunk földet.
Állítsuk a csemeténket a megfelelő pozícióba a gödör közepére, úgy, hogy a gyökérnyak a föld felszínével egy síkban legyen. Nem árt, ha van két plusz kéz segítségünk ehhez. A megfelelő pozicionálás után elkezdjük alá mellé, köré halmozni a maradék földet. Közben a csemetét rázogassuk, hogy ne maradjon a gyökérnél légüres tér, de ellenőrizzük azt is, hogy biztosan a talajszintnél van a gyökérnyak.
A konténeres csemeték egész évben vásárolhatók – fotó: 123rf.com
Amikor feltöltöttük az ültetőgödröt, a rossz szokásoktól eltérően ne tapossuk a körülötte lévő talajt, mert könnyen megsértjük a hajszálgyökereit, ehelyett inkább rázogassuk még a csemetét, hogy a gyökér minden részéhez jusson föld.
Mivel több földet termeltünk ki, mint amennyit vissza tudunk ásni, ezért a megmaradt felesleget felkupacolhatjuk a csemege köré, ügyelve arra, hogy a gereblyével ne sértsük a facsemete háncsát, inkább szabadkézzel formázzuk a végén. Ellenkező esetben később a kórokozók, kártevők ott könnyen megtelepedhetnek, így egy kis odafigyeléssel ezt megelőzhetjük.
Eredményes kertészkedést kívánok!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
