Ha tél, akkor hó. Bár mostanában egyre ritkábban van jelen az életünkben, és ha esik is, akkor sem marad meg túl sokáig. Azonban megjelenése pillanatokon belül megbolygat mindent és mindenkit. A gyerekek imádják, a felnőttek közül is sokan szeretik, bár sokak életét megkeseríti a nehézkes közlekedés miatt. Azonban egy jó kis hógolyó csata, vagy hóember építés, nem is beszélve a hóangyal készítésről, mindenkiből előhozza a gyereket.
Az azonban egészen biztos, hogy kevés szebb látvány van ilyenkor télen, mint a csodás, behavazott táj. Azonban a növényeink egy része ugyanúgy szenved tőle, mint ahogy mi, a latyakos, csúszós utaktól. Eláruljuk, hogyan tudod megvédeni a növényeidet a hó okozta kellemetlenségektől.
Nem minden növény örül a hónak
Ha egyszerre nagyobb mennyiségű hó hullik le, ami ráadásul napokon át meg is marad, nem elég a járdákat és az utakat hómentesíteni. A növényeinkre is gondolnunk kell. A hó súlya alatt a cserjék és a fák ágai letörhetnek, ami egyrészt ártalmas a fának, cserjének, de az emberek számára is veszélyes, ha éppen a fejük felett törik le egy ág, a hó súlya alatt. A letört ágak az autókban, házakban is kárt tudnak tenni, így hát nem árt az óvatosság és az odafigyelés.
A havas táj gyönyörű, de a növények számára nagyon nagy súlyt jelent a hótakaró. Fotó: 123rf.com
Nem is csoda, ha egy idő után nem tudnak megbirkózni a hó súlyával a növényeink. Bár apró kis hópihékről beszélünk, a nagy mennyiségű hó akár 20 kg-os többletsúlyt is jelenthet a növényeinknek. A súlya pedig különösen nagy, amikor olvadásnak indul. A szétterülő bokrok ágait ezért még a havazás előtt érdemes összekötni, így a felfelé törő koronán kevesebb felületet talál magának a hó, sőt, még könnyebben le is csúszik róla. Akár rudakkal is megtámaszthatjuk a bokrokat, ha szükséges.
Azokat az ágakat, amelyek letörve sérülést okozhatnak, érdemes még a tél beállta előtt eltávolítani. Ha ezt elmulasztottuk, természetesen az is nagy segítség a növény számára, ha rendszeresen lerázzuk róla a havat egy seprű segítségével.
A dér is veszélyes lehet
Dér akkor jön létre, amikor a túlhűlt, vízszintest megközelítő felületeken apró jégkristályok rakódnak le. Ez a vékony, hófehér bevonat hajnalban keletkezik, és a napsütéssel el is tűnik. Ha korán reggel kinézünk az ablakon, gyakran megtévesztő lehet, hogy havas, vagy inkább csak deres a táj.
A zúzmara többnyire függőleges felületeken képez szikrázóan fehér réteget, amely a légköri vízpára kicsapódása útján gyarapodik jégkristályokká. Súlya, ugyanúgy, mint a hó tömege, hatalmas teher lehet a fák és bokrok számára, így azok gyakran letörnek alatta. Éppen ezért, az oszlopszerűen növekedő örökzöldek hajtásait érdemes ősszel összekötni, a fenyők ágairól pedig lerázni a zúzmara, vagy hó okozta réteget.
Szintén nagyon veszélyes lehet, amikor ónos eső esik, és vastag jégpáncél vonja be a fákat, bokrokat. Ennek oka, hogy azok erősen lehűltek, és erre fagynak rá a langyos eső cseppjei. A jégbevonat nem csupán a súlya miatt veszélyes. Mivel a rügyeket elzárja a levegőtől, azok nem jutnak kellő mennyiségű oxigénhez, és nem tud távozni a széndioxid sem, így a jégpáncél könnyen a rügyek pusztulásához vezethet.
A mechanikus védelem
Ha friss ültetésű örökzöldjeinket, vagy egyéb, a hóra érzékeny növényeinket meg szeretnénk védeni, amennyiben cserépben, konténerben vannak, helyezzük őket fagymentes, szélvédett helyre. Ha ezt nem tudjuk megtenni, mert a kertünk földjébe ültettük el őket, körbevehetjük az adott növényt jutával vagy agrotextíliával.
Nagyon fontos azonban, hogy ezeket a takarókat csakis az első fagyok után szabad feltenni, amikor már egészen biztosak vagyunk benne, hogy a növények nyugalmi időszakban vannak. Ha túl korán tesszük fel a takarókat, akkor a növények a meleg hatására ismét hajtásnak indulnak, amely káros lehet számukra a fagyok idején.
A havat seperjük le a fák, bokrok ágairól. Fotó: 123rf.com
Cserepes növényeinket is védjük, különösen a gyökereiket, hiszen azok fagyhatnak meg legkönnyebben. A cserepek, virágládák hőszigetelésével nagyban elősegíthetjük, hogy növényeink gyökere ne fagyjon el a tél alatt. Érdemes az edényeket teljesen körbevenni védelemmel, például hungarocellel, mert alulról is biztosítani kell a fagymentes hőmérsékletet a növényeink számára. Fagyvédő sátrakat is alkalmazhatunk, melyek azon kívül, hogy megóvják a növényt a fagytól, a hótól is megvédik. Azonban a mechanikus védelmet biztosító eszközöket is meg kell tisztítani a hótól, hiszen annak súlya azokon keresztül is rá tud nehezedni a növényekre.
A jégcsapokkal is legyünk nagyon óvatosak. Bár gyönyörűek, de általában hegyes a végük, így a tetőről aláhulló jégcsap nagyon komoly, szúró sérülést tud okozni. A jégcsapok akkor keletkeznek, amikor a napsütés hatására egy helyen összegyűlt hó olvadni kezd, de a lecsepegő olvadékvíz egy része újra megfagy. Amíg a hőmérséklet nem változik, a jégcsap vastagsága és hossza egyre csak növekedik. Akár álló jégcsapok is létrejöhetnek, ha a talaj is elegendően hideg.
