A nyár nem csak kellemes pillanatokat tartogat. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor az este közeledtével minden elcsendesedik, és mi már előre örülünk, hogy milyen jól fogunk aludni. Amikor meghalljuk azt a semmivel sem összetéveszthető, zümmögő hangot. A tulajdonos pedig lehet légy is, szúnyog is.
Egyik sem jobb a másiknál, de a szúnyog ráadásul még meg is fog csípni bennünket, ha nem kapjuk el. Márpedig egyiket sem könnyű elkapni, mert igazán magas szinten képesek űzni a bújócskát. Azonban ebben is, mint annyi minden másban, segítségünkre lehetnek a növények.
Űzd messzire a legyeket és a szúnyogokat
A legyek és a szúnyogok nagyon kellemetlen vendégek. Ráadásul még veszélyesek is, hiszen számtalan betegséget tudnak okozni az egyéb kellemetlenségek mellett. Ha pedig azt szeretnénk, hogy ne kelljen együtt élnünk velük, de kemikáliákat sem szívesen alkalmazunk, vannak olyan növények, amelyek segítenek távoltartani őket az otthonunktól.
Akár a kertbe ültetve, akár az ablakpárkányon, védeni fognak bennünket, ráadásul számtalan egyéb pozitív hatásuk mellett még szépek is.
1. A bazsalikom messzire űzi a legyeket és szúnyogokat. Éppen ezért, érdemes a bejárati ajtó vagy az ablak közelébe tartani, de akár beltéren is megvéd bennünket a nem kívánatos vendégektől. Ráadásul kiváló fűszernövény is.
Általában őrölt formában találkozhatunk vele, ám sokkal erőteljesebb ízt ad, ha frissen szedjük le, és így kerül az ételekbe. Kiváló levesek, sültek, főzelékek, saláták és szószok ízesítéséhez, de tea is készíthető belőle. De nem csak ízletes, gyógyhatással is bír. Javítja az étvágyat, jót tesz az emésztésnek, és még a köhögést is csillapítja. A kerti bazsalikom leveléből készült tea kitűnő gyomorrontás és étvágytalanság esetén, de segít bélrenyheség és puffadás ellen is. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata segíti a sebgyógyulást.
A bazsalikom kiváló gyógynövény, és finomabbá varázsolja az ételeinket is. Fotó: Shutterstock
A növény cseranyagai és illóolajai a felfúvódást csökkentik. A bazsalikom emellett csökkenti a magas vérnyomást, és megvéd a stresszes állapot kialakulásától. A leveléből kinyert lé bőrgyulladásokra és rovarcsípésekre is kiváló, antibakteriális hatása miatt torokgyulladásoknál öblögetőszerként, és nehezen gyógyuló sebek esetében is szívesen alkalmazzák.
A biokertészek is gyakran ültetnek bazsalikomot a zöldségek közé. A paradicsom szomszédságában például nagyon hasznos, hiszen erős illatával távol tartja a kártevőket. Körömvirággal párosítva remek rovarűző.
A bazsalikom nagyon kedveli a meleg, félárnyékos helyeket. A bazsalikom mediterrán fűszernövény, ezért minimum hat órán keresztül szüksége van naponta a napsütésre. Minél kevesebb fény éri, annál alacsonyabb lesz a levelek illóolaj tartalma.
Homokos talajba szokták vetni, május környékén, de a január kitűnő alkalom arra, hogy palántázzuk. Ehhez 15-25 Celsius-fok közötti hőmérsékletet biztosítsunk számára. A csírázás 14-21 napig tart. Amikor a kis magoncok kikelés után elérik a két-három leveles állapotot, ültessük szét őket. A palántákat május elején 20–30 cm-es távolságra ültessük el.
ültetőgödröt, mint amekkora a cserép volt. A gödörbe szórjunk egy kevés komposztot, majd ültessük el a palántát olyan mélyre, mint amilyen mélyen a cserépben volt. Töltsük fel az ültetőgödröt virágfölddel és jó alaposan öntözzük be a talajt a növény körül.
Különleges igényei nincsenek, így a legfontosabb, hogy kellőképp öntözzük és óvjuk meg a gyomoktól. Szerencsére nem jellemzőek a bazsalikomra a betegségek, és a kártevők sem szívesen támadják meg, így igazi bio növény. A legtöbb illóolaj a virágzó hajtásokban található, így ezeket érdemes folyamatosan vágni.
De nem csak nyáron áll rendelkezésünkre, hiszen kitűnően tárolható. A kis csokrokba kötött hajtásokat árnyékos, szellős helyen akasszuk fel, és hagyjuk megszáradni. Miután megszáradt, morzsoljuk le a leveleit és tegyük jól zárható edénybe. A szár virágos, leveles felső részét hasznosíthatjuk gyógyászati célokra. A bazsalikom júniustól szeptemberig virágzik, és a nyár második felétől nyíló virágok mellett már felhasználható mag is található.
A 30-50 cm magasra megnövő, élénkzöld színű bokor szereti a jó vízgazdálkodású, termékeny talajokat. Akár a virágágyást is szegélyezhetjük vele, de balkonládába is ültethetjük. Nem csak illatos, finom és egészséges, de szép is.
A bazsalikomot minél jobban vágjuk és szedjük, annál jobban tudjuk ezzel kitolni a virágzás idejét, és annál bokrosabb lesz a növény. Tavasszal kéthetente, nyáron pedig hetente szedjük a leveleit. A konyhában is tarthatjuk, cserépben, így mindig kéznél lesz ez a finom fűszernövény, ráadásul az otthonunkat is kiválóan illatosítja. A szobanövényekhez használt tápoldatot a bazsalikom is nagyon kedveli.
2. A levendula szintén elűzi a legyeket, a szúnyogokat és a molyoknak sem jó barátja. A levendula egy mediterrán félcserje, amely dísznövényként, fűszernövényként és gyógynövényként is megállja a helyét.
A leghíresebb hazai levendulaültetvény Tihanyban található, melyet 1920-ban alapított Bittera Gyula, gyógynövényszakértő. Az Apátság területén jelenleg is megtalálható a mintegy 30 hektáros ültetvény.
A levendula legjobban a homokos, vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talajt kedveli, és imádja a napsütést. Extrém hőségben is kiválóan érzi magát. Nem is csoda, hiszen igazi mediterrán szépség. Azonban a levendula nem szereti a magányt. Nem is áll jól neki, így mindenképpen csoportosan ültessük, hogy meg tudja mutatni igazi szépségét.
A levendula igazi három az egyben: egyszerre dísz-, fűszer- és gyógynövény, így minden szempontból érdemes helyet adni neki a kertünkben. Túl sok törődést sem igényel, hiszen jobban viseli a szárazságot, mint a túlöntözést, így a legtöbb esetben nem is kell öntözni, megelégszik a természet adta csapadékkal. A túlságosan száraz időszakokban azért gondoskodni kell a vízellátásáról.
Ha nincs kertünk, akár balkonládában is tarthatjuk, azonban így több öntözésre van szüksége, mint kerti társainak. Nem csak a kertet ékesíti, de megszárítva csodás illatot áraszt az otthonunkban, és a ruhásszekrényt is varázslatosan illatossá tudja tenni.
A levendula megnyugtatja az embereket, és felidegesíti a szúnyogokat. Fotó: Shutterstock
A levendulát a legegyszerűbben palántáról lehet szaporítani, de akár dugványozással, vagy magvetéssel is szaporítható. Úgy tartják, jobb ősszel telepíteni, hiszen az ültetés után fontos a rendszeres öntözés, és az őszi időszakban kevesebb az esély rá, hogy a palánták kiszáradnának. Ráadásul akkor már megerősödve éri őket a tavasz, és vele a forró nyári napsütés.
A levendula rengeteg módon felhasználható. Nem véletlen, hogy már hamar felfedezték kedvező hatásait. A levendulából készült illóolajat már több, mint 2000 éve használják. Őseink is szívesen fürödtek benne, és azon túl, hogy ellazította őket, úgy vélték, a test mellett az elmét is képes megtisztítani.
Rengeteg finomság is készülhet a levendulából, így akár szörpként, fagylaltként is megkóstolhatjuk, virága pedig kitűnő dekoráció lehet bármilyen ételre is kerüljön belőle. Bőrnyugtató és regeneráló hatása miatt a levendulát számos kozmetikai készítményben használják. Gomba- és baktériumölő hatása miatt dezodorokban is alkalmazzák. Bár mi nagyon szeretjük az illatát, a szúnyogok kifejezetten ellenszenvesnek találják, így kitűnő szúnyogriasztó is. Ha pedig későn jutott eszünkbe, és már megcsíptek minket, a csípésre kenve enyhíti annak viszketését.
3. Az indiai citromfű magas illóolajtartalmú növény, amelyet citromos fűszerciroknak is neveznek. Azonban nem azonos a citromfűként ismert növénnyel! Szereti a napos helyeket és a jó vízáteresztő talajt. A szúnyogok nem szeretik, de mi nyugodtan fogyasszuk keskeny leveleit csirke és sertésételekben, levesekben, salátaöntetekben.
4. A rozmaring elűzi a szúnyogokat és számos más rovart is. Akár a kertben, akár az ablakpárkányon is nevelhetjük, hiszen maga a növény, és a levágott részei is jó rovarűzők. Készítsünk sprayt 1 liternyi szárított rozmaringból úgy, hogy 1 liter vízben felforraljuk 20-30 percig, majd átszűrjük a folyadékot és további 1 liter hideg vizet adunk hozzá. A kapott oldatot lefedve, hűtőben tárolhatjuk.
A rozmaring a Földközi-tenger térségében őshonos, fásodó szárú, örökzöld, évelő növény. Nem csak finom és egészséges, de a kertünk dísze is lehet, hiszen csodálatos illata és apró, fehér, rózsaszínű, lila vagy kék virágai vannak. Neve már Dioszkoridész orvosbotanikai munkájában is olvasható. Már az ókorban is megbecsült növény volt, hiszen az ünnepek alkalmával is gyakran viseltek rozmaringból készült koszorút.
Mindannyian szeretnénk jobb memóriát, a rozmaring pedig ebben is segítségünkre siet. Ráadásul ehhez semmi mást nem kell tennünk, mit megszagolnunk, ami lássuk be, igazán édes teher. Erre azért képes, mert segíti az acetilkolin lebomlását. Állítólag, ha rendszeresen hódolunk ennek a hobbinak, az 75%-kal javítja a memóriánkat. A lényeg, hogy ne felejtsük el szagolgatni.
A rozmaring javítja a közérzetünket, de emellett gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása is van. Illata enyhíti a stresszt és a szorongást és a kedvünk is jobb lesz tőle. Kiválóan védi az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, és segít a szervezet méregtelenítésében is. Sőt, még a különböző bakteriális fertőzések sem kaphatnak esélyt, hiszen a rozmaring megvéd minket tőlük.
A rozmaring segítségével jobb lesz a memóriánk. Fotó: Shutterstock
A rozmaring olyan fehérjéket biztosít az agy számára, amelyek pozitívan hatnak a döntéshozó folyamatokra, emellett javítják a sérült DNS-ek és a sejtek működését is. Segít az öregedési folyamatok lelassításában, hiszen idős korban és az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedőknél is fokozza az agy kognitív teljesítményét.
Nem véletlenül használjuk fűszerként is, hiszen amellett, hogy finom, még a gyomrot is megvédi a különféle bakteriális fertőzésektől, de kiváló különféle emésztési problémák esetén is, így segítségünkre lehet székrekedés, puffadás, hasmenés ellen is.
De még a szájvízben is helyet kap, hiszen segít megszüntetni a kellemetlen szájszagot és felfrissíti a leheletet. Ha pedig nincs otthon éppen rozmaringos szájvíz, akkor se essünk kétségbe. Miután jó sokat szagolgattuk a rozmaringot, és ettől elképesztően jó lett a memóriánk, egészen biztosan eszünkbe fog jutni, hogy tépjünk le róla pár levelet, öntsük le egy pohár forró vízzel, majd hűtsük le, és öblögessünk vele. A rozmaringos borogatás remek a migrén ellen.
Korpásodás esetén is számíthatunk rá, ha a belőle készített teát lehűtve a hajunkra öntjük. A teához 1 csésze forró vízzel forrázzunk le 1 teáskanálnyi összevágott rozmaringlevelet, majd 10 perc után szűrjük le. De ne csak a hajunkra öntsük, hanem bátran igyuk is meg.
A rozmaringnak nagyon erős aromája van, így óvatosan kell felhasználni. Kiváló lehet a különféle sültekhez, de leginkább a bárányhoz illik. Használhatjuk pácokhoz, és fűszer keverékekbe. A paradicsomos ételeket tökéletessé varázsolja, virága pedig kitűnő ízt ad a különféle gyümölcskrémeknek.
Nem csak frissen, hanem szárított formában is kiválóan megőrzi aromáját. Az olasz konyha kedvelt fűszernövénye, ahol leggyakrabban a bazsalikommal, majoránnával, kakukkfűvel vagy oregánóval együtt alkalmazzák.
A rozmaring kiváló dísze lehet a kertünknek, de akár cserépben is nevelhetjük. Ez a télálló cserje még sövényként és szegélynövényként is megállja a helyét. A rozmaring szaporítása történhet magvetéssel, szárdugvánnyal vagy bujtással.
A dugványozáshoz a legmegfelelőbb időpont a tavasz. Ehhez vágjunk le a rozmaringról egy körülbelül 5-7 cm-es szárdarabot, melyről távolítsuk el a leveleket alul kétharmad részben úgy, hogy öt-hat levél maradjon rajta. A dugványt ültessük jó vízelvezetésű ültetőkeverékbe. A cserepet olyan helyre tegyük, ahol közvetett fény éri, majd amikor gyökeret eresztett, ültessük át.
Bujtással való szaporítása hasonló a dugványozáshoz, csak a hajtás egészen addig, míg gyökeret nem ereszt, az anyanövényen marad. Egy hosszú, fiatal ágat hajlítsunk le a földre, és szúrjuk le azt. A rögzítési ponton túl, 5-7 cm hosszan nyúljon a szár. A rögzítési pont mindkét felén távolítsuk el a leveleket és a kérget, majd takarjuk be az ágdarabot földdel. Amikor az ág csúcsán új hajtásnövekedés indult, vágjuk le a szárat az anyanövényről. Ezután tudjuk elültetni új helyére.
Mivel a rozmaringról szereti a meleget, a kert napfényes részét válasszuk ki a számára. Télen feltétlenül gondoskodjunk a takarásáról. Ha cserepes növényként tartjuk, akkor télre tegyük az otthonunk egy hűvösebb részébe.
A rozmaring a laza szerkezetű, tápanyagban dús, jó vízgazdálkodású földet kedveli. Szárazságtűrő növény, ezért ügyelni kell rá, hogy ne öntözzük túl. Az ideális időszak az elültetésére március és április közé tehető. Az ültetés során szórjunk rá virágföld keveréket, majd alaposan öntözzük meg. Mivel jól tűri a szárazságot, elég, ha hetente egyszer öntözzük meg, ügyelve rá, hogy ne pangjon a víz alatta, hiszen akkor könnyen tönkremehet.
A rozmaring metszésével alakíthatunk a formáján. A metszés ideje tavasztól a fagyok beálltáig tart. Lehet gömb formája, melyet törzsre nevelünk. Ilyenkor olyan magasságig távolítsuk el a hajtásokat, ahonnan a gömböt ki akarjuk alakítani. A törzs kinevelésekor hagyjunk meg egy erős hajtást, a többit tőből távolítsuk el, és ezen az egyetlen hajtáson növesszük meg a koronáját.
Ezek a növények egészségesek, finomak és még védenek is minket
A babérlevél nem csak a krumplifőzelékben kiváló, hanem elűzi a legyeket is. A snidling elkergeti a sárgarépalegyet, a japán cserebogarat és a levéltetveket. A kapor segít megszabadulni a levéltetvektől, a takácsatkáktól míg az édeskömény elűzi a levéltetveket, a csigákat és a meztelencsigákat. A citromfű segít a szúnyogokkal szemben, a kakukkfű pedig a liszteskét, a paradicsomhernyót, a kis káposztalegyet és a gyapottok bagolylepkét is távol tartja.
Szúnyog és légymentes nyarat kívánunk!
