A jégeső, ahogyan a medve is, nem játék.

A jégeső, ahogyan a medve is, nem játék. Fotó: 123rf.com

Azt mondják, nagy szerencse, hogy nem az emberek irányítják az időjárást, mert abból lenne csak az igazi katasztrófa. Azonban pár éve mégis csak lehetőség nyílt a beavatkozásra. Hogy ez jó, vagy rossz, nehéz megítélni, hiszen van pozitív, és negatív hatása is.

Történetünk 1946-ban kezdődik, amikor is dr. Bernard Vonnegut és kollégái rájöttek, hogyan lehet mesterséges csapadékképződést kiváltani a felhőkből. Ehhez sót és jódot használtak. A kísérletet a 60-as években az amerikai hadsereg folytatta tovább, de már közel sem mezőgazdasági célzattal.

A Popeye-hadművelet során elnyújtották a vietnámi monszun időszakot, jóval csapadékosabbá téve azt, így meggátolva az ellenséges csapatok mozgását. 1977-ben született egy megállapodás, miszerint katonai célokra nem lehet befolyásolni az időjárást, azóta viszont a világ majdnem mindegyik országában használnak mezőgazdasági célból valamilyen időjárás befolyásoló eszközt.

Hazákban a hatvanas években kezdődött meg a jégkár elhárítás. A rendszer 986 talajgenerátorral üzemel, amelyek acetonos ezüst-joidot juttatnak a levegőbe párologtatással. Az ezüst-joid 3000 méteres magasságban hozza létre azokat a lecsapódási pontokat, melyeken az apró szemű jégdarabok lecsapódnak. Ezt a folyamatot felhőmagvasításnak nevezik. A jégszemek annyira kicsik, hogy mire leérnek a földre, elolvadnak. A felhasznált acetonos ezüst-jodid pedig azután, hogy elvégezte a feladatát, a csapadékkal együtt visszajut a talajba.

A megyék és a járások eltérő méretéből adódóan, illetve a várható időjárásnak megfelelően, mindig eltérő darabszámú generátor kerül bekapcsolásra. A teljes országra érvényes riasztás esetén természetesen mind a 986 generátor akcióba lendül. A védekezési térképet bárki megnézheti a NAK honlapján . Itt narancssárgával jelzik a már bekapcsolt generátorokat, míg a sárgával és a zölddel jelzettek nem vesznek részt a védekezésben.

A generátorok darabszáma mellett lényeges a védekezés ideje is. A generátorok ugyanis a legtöbb esetben nem egyszerre, hanem a vonuló, jégveszélyes felhőknek megfelelően, szakaszosan kerülnek bekapcsolásra. Az automata generátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be. A többi generátort pedig szintén ez alapján kapcsolják be a generátorkezelők.

A zivatarfelhő a talajközeli 1-2 km-es rétegből feláramló meleg levegőből alakul ki, és amikor ez a levegő elkezd felfelé áramlani, magával viszi a talajgenerátorokból kikerülő, elégetett acetonos ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot, amely aztán mesterséges jégmagként szolgál a felhőben, és ott porlasztja a jégszemcséket.

A technológia jelenleg még nem alkalmas arra, hogy megszüntesse a jégesőt okozó felhőket. Azonban egészen biztosan kisebb lesz a jégszemcsék mérete annál, mintha nem végeznék el a hatóanyag kibocsátást.

A talajgenerátoros rendszer nem képes befolyásolni a csapadék mennyiségét. A hatóanyag nem képes arra, hogy elterelje a felhőket, így nem kell attól tartani, hogy aszály alakul ki a beavatkozásokat követően. .

Az ezüst-jodidot repülővel, vagy rakétával is fel lehet juttatni a levegőbe, azonban a generátoros megoldás anyagilag a leghatékonyabb. Leginkább a borvidékek felett szokták a rakétás verziót alkalmazni, nagyon exkluzív szőlővidék esetén. A jégkár csökkentésének megoldása is először a bortermelők körében jelentkezett, hiszen itt óriási károkat tud okozni a jégeső.

A jégeső elhárítást általában május és szeptember vége között végzik. Ezt évente általában 40-50 alkalommal, átlagosan 2-10 óra hosszan teszik.

A jégeső elsősorban mechanikai sérüléseket tud okozni a növényeken. Sajnos akár olyan jégeső is előfordulhat, amely nagyon komoly károkat tud okozni a fáinkban, munkagépeinkben is.

Ha mégis megtörténik a baj, és jégeső hullik féltve őrzött kertünkre, azt védőhálóval is meg tudjuk védeni. Ez nem csak a jég, de a madarak ellen is védeni fogja a termésünket. Nagyon fontos, hogy a jégeső során akár nagyobb súlyú és méretű darabok is aláhullhatnak, így a hálót úgy kell alátámasztani, hogy az kibírja a vihart, és meg tudja védeni a növényeket.