Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem keretében már elért eredményekre hívják fel a figyelmet – írja a nak.hu
Az átlagos antimikrobiális szerfelhasználás összességében, mg/kg mértékegységben kifejezve 44%-kal csökkent – fotó: freepik.com
„A teljes antibiotikum-felhasználás 70%-át az állategészségügyben történő szerfelhasználás adja!” – gyakran hangzanak el ehhez hasonló mondatok, de mit jelent ez pontosan, és fedi-e a valóságot?
Ezt a sokkoló adatot gyakran idézik, pedig a sok évvel ezelőtti számítások még bruttó tömeggel határozták meg ezt a számot. Napjainkban ezt már rossz módszernek tekintik az antibiotikumok humán- és állatgyógyászatban történő felhasználásának összehasonlítására.
Ehelyett ma már a reálisabb, populáció-biomasszával korrigált számításokat veszik figyelembe, ami alapján a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint kiderül, hogy az Európai Uniós tagországokban az állatgyógyászatban felhasznált antibiotikumok mennyisége alacsonyabb, mint a humán célú antibiotikum felhasználás.
Nem lehet megfeledkezni az alkalmazott antibiotikumok hatékonyságáról és a kezelt biomasszájáról sem!
A bruttó tömegtartalom két nagyon fontos tényezőt azonban nem vesz figyelembe: az antibiotikum hatékonyságát és a biomasszát – olvasható a nak.hu cikkében.
Az újabb, a humán gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok hatékonyabbak, emiatt kisebb adagban történő felhasználást igényelnek, mint az állatgyógyászatban általánosan használt, régebbi típusú antibiotikumok.
Mivel az antibiotikum adagját a beteg testtömege alapján számítják ki, ezért kézenfekvő, hogy egy 650 kg-os tejelő tehénnek sokkal nagyobb adagra van szüksége, mint egy 80 kg-os embernek. A kérdésben az állatok száma is szerepet játszik.
Jó példával szolgálhatnak erre a csirkék: sokkal kisebb a súlyuk, viszont az állománylétszámuk lényegesen nagyobb, – az EU-ban évente több milliárd csirkét állítanak elő fogyasztási célra – így a felhasznált szermennyiség jobb, pontosabb mérőszáma a populáció és a testtömeg alapján korrigált érték.
Kiderült: alacsonyabb az antibiotikum-felhasználás az élelmiszer-termelő állatoknál, mint az embereknél
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az EMA és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a közelmúltban tette közzé a 2019-2021 közötti időszakra vonatkozó negyedik közös ügynökségközi jelentését, mely a bakteriális fertőzések elleni kezelések során a humán- és az állategészségügyben felhasznált antimikrobiális szerek mennyiségére és a baktériumok rezisztenciájára vonatkozó adatok integrált elemzését tartalmazza, európai viszonylatban.
A három uniós ügynökség szakértői a jelentésben megállapítják, hogy a 2014 és 2021 közötti időszakban az élelmiszer-termelő állatok esetében az átlagos antimikrobiális szerfelhasználás összességében, mg/kg mértékegységben kifejezve 44%-kal csökkent, míg a humángyógyászati célú szerhasználat esetében ez az érték viszonylag állandó maradt. Azaz az antibiotikumok használatának csökkentése érdekében országos szinten hozott intézkedések hatékonyak voltak – írja a nak.hu.
A jelentésből az is kiderül, hogy az elemzett országok legalább egynegyedében statisztikailag jelentős szerfelhasználás csökkenést regisztráltak a 3. és 4. generációs cefalosporinok, kinolonok, polimixinek, aminopenicillinek és tetraciklinek felhasználásában – olvasható a cikkben.
_fill_540x300_0.jpg)
