Sok családban él négylábú családtag. Vannak olyan kutyusok és cicák, akik a házban élnek, és vannak olyanok is, akik az udvaron. De akárhol is laknak a háziállataink, felelősséggel tartozunk értük. A gondoskodáshoz hozzátartozik a rendszeres oltás, a megfelelő és rendszeres etetés és itatás, és azért is felelősséggel tartozunk, hogy biztonságos helyen éljenek, ahonnan nem tudnak megszökni. A háziállatok társasága csodálatos dolog. Azonban sajnos akadnak olyan pillanatok, amikor rádöbbennünk, hogy ha nem járunk el kellően felelősen, óriási bajba kerülhet a kutyánk.
Ilyen eset az is például, amikor a kutya kiszökik a kertből. Ez egyrészt nekünk is óriási probléma, hiszen megsérülhet, vagy akár örökre elveszíthetjük, de a szökés során akár balesetet is szenvedhet, illetve okozhat. Ezt pedig nem lehet a kutya méretéhez, vagy akár fajtájához kötni. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk vele, mennyire fontos, hogy szökésbiztos helyen éljen a kutya. Mind a kutya, mind a mi, mind pedig a környezetünk szempontjából.
A kutya tartása felelősséggel jár
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása 2021. január 7-én lépett életbe, azonban az állattartási szabályok megszegéséért kiszabható büntetések összege jelentősen megemelkedett. Ha például kiszökik a kutyánk, az akár 450 ezer forintos állatvédelmi bírsággal is járhat. Mentség pedig nincs. A bírság kiszabása mellett vagy helyett pedig a tulajdonost kötelezhetik a hiányosságok pótlására is, vagyis a kerítés, a kennel megerősítésére, szökésmentessé tételére.
Az állatvédelmi jogszabályokban meghatározottak megsértése esetén a hatóságok minden esetben megvizsgálják az adott magatartást, vagyis hogy hány állattal szemben, milyen jellegű hiányosságot tárt fel a hatóság, és milyen jellegű mulasztást követett el az állattartó. Nem csupán a szökés jár bírsággal, hanem az is, ha valaki nem adatja be a kutyának a kötelező oltásokat és nincs chip sem benne. Ha valaki az eb szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott, akkor akár 6-os szorzószámot kell alkalmazni, így a bírság mértéke, 6×75.000,- Ft, azaz 450.000,-Ft.
Amikor kutyát tartunk, nagyon fontos, hogy védjük testi épségét és a környezete testi épségét is, így ne tudjon kiszökni a kertből. Fotó: Pixabay
Az alkalomszerű, egyszeri szökéstől meg kell különböztetni a rendszeres szökést is, hiszen sok esetben a kutyát egyszerűen a gazda engedi ki a kertből, hogy megsétáltassa magát, majd idővel visszatérhessen a kertbe. Ez ugyan nem ütközik az állatvédelmi törvénybe, de szabálysértésnek, a "kutyával való veszélyeztetésnek" minősül.
Így akadályozzuk meg a kutyás a szökésben
Ha a kutya a kertben él, vagy csak kiengedjük oda néha, kötelességünk, hogy óvjuk a biztonságát. Azon túl, hogy legyen egy háza, ahová be tud bújni a túlzott napfény, vagy az eső és a hideg elől, hogy legyen előtte mindig tiszta ivóvíz, hogy rendszeresen kapjon számára megfelelő táplálékot, arról is gondoskodni kell, hogy ne hagyjuk magára egész nap. Hiába van ott a kert neki, azt ne gondoljuk, hogy remekül fogja érezni magát ott egyedül. Mi sem éreznénk jól magunkat, ha naponta csak pár percre lenne társaságunk, aki elénk rakja az ételt, majd magunkra is hagy minket.
Az unalom pedig egy kutya esetében nem jó tanácsadó. Ilyenkor természetes, hogy érdekes programot keresnek maguknak, és ha nem kellően masszív a kerítés, akkor ezt házon és kerten kívül fogják megtenni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy amennyire csak lehet, tegyük szökésbiztossá a kertünket. Nem elég, ha magas a kerítés, hiszen néhány kutya remekül ás, és ezért a kerítés alatt is kiváló menekülési útvonalat tud találni magának, így ha a kutyánk igazi kis földműves, akkor a kerítés alábetonozásáról is gondoskodnunk kell.
Az is megoldás, hogy amíg nem vagyunk otthon, a kerti kennelben marad a kutya, de azért senkinek sem kívánjuk, hogy hosszú órákra, vagy akár napokra be legyen oda zárva, így csak akkor tartsunk kutyát, ha biztosítani tudjuk számára az igazán jó, kutyához méltó életet. Éppen ezért, mivel már tilos is, a szökés ellen egészen biztosan nem a lánc a megoldás.
A kölyök kutyák hajlamosabbak a szökésre, így rájuk különösen oda kell figyelni. Azonban, ha a kutyánkkal megfelelő mennyiségű időt töltünk, és kellő szeretet és figyelem irányul felé, sokkal kisebb az esélye annak, hogy elszökjön. A kiadós séták és a sok mozgás mind segít abban, hogy a kutya le tudja vezetni felesleges energiáit és ne keresse a kalandot a kerítésen túl. A mentális aktivitás, vagyis az, hogy folyamatosan tanítsuk a kutyát, szintén sokat segít, hogy ne a szökéssel legyen elfoglalva. Foglaljuk le mentálisan és fizikálisan is rendszeresen, így elkerülhető, hogy baj történjen vele. Ha tehetjük, tartsunk több kutyát, hiszen a játék nem csak a gazdával, de a másik kutyával is nagyon jó szórakozás. Az ivartalanítás fontossága pedig ebben a témakörben is előkerül, hiszen egy ivartanalított kutya jóval kevésbé hajlamos a szökésre is.
Sajnos sok esetben a félelem, a szorongás, és a stressz áll a szökés hátterében. Egy nagyobb zaj hatására a kutyák olyan helyekről is képesek megszökni, amiről a tulajdonos azt gondolná, tökéletesen szökésbiztos, így ha a kutyánk félős, érdemes felügyelet alatt tartani, ha tudjuk, vihar vagy hanghatásokkal együtt járó esemény közeleg.
A támadások és jogi következményeik
Amikor a kutyánk elszökik, kerülhet olyan helyzetbe, amikor kárt tehet valakinek a testi épségében.
Fontos, hogy a kutyák számára biztonságos legyen a kert, és szökésmentes. Fotó: Pixabay
Az ilyen balesetek, támadások sajnos intő jelek arra vonatkozóan, hogy kutyatartóként tisztában legyünk azzal, hogy a gazda akár csak rövid ideig tartó figyelmetlensége milyen következményekkel járhat.
Az állattartás körében okozott kár szabályai nem csak a kutyák által okozott kárra vonatkoznak, hanem más állatokra is - foglalta össze az origo.hu cikkében a legfontosabb tudnivalókat a D.A.S. JogSzerviz szakértője, dr. Gombolai Éva. A veszélyes állatokra és a vadászható állatokra speciális szabályok vonatkoznak, azonban ha nem ebbe a két kategóriába eső állat okoz kárt, az, aki állatot tart, felel az állat által másnak okozott kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
A leggyakoribb a kutyák által okozott károkon belül a kutyaharapás, de nagyon sok az utcára kiszaladó kutyák okozta baleset is. De nem csak a kutyák, a megbokrosodott lovak is sok balesetet okozhatnak, így hát mindegy, milyen állatról van szó, a gazda felelőssége óriási. Ráadásul nem csak a támadások és a balesetek, de az állat által okozott megbetegedés, fertőzés esetén is felmerül a kártérítés kérdése.
Az állattartó fogalmát egyebekben az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény határozza meg, így az állat tartójának az állat tulajdonosa minősül, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, de minden esetben meg kell vizsgálni, kihez volt köthető az adott pillanatban az állat felügyelete. Nem mindegy ugyanis, hogy a kutya kiszökött a kertből és úgy támadott meg valakit, vagy kutyasétáltatás közben, hiszen lehet, hogy akkor nem a gazda volt vele. Nagyon fontos tehát, hogy kire bízzuk a kutyát, és hogy az illető alkalmas legyen arra, hogy az olykor szokatlan külső ingerek mellett is meg tudja akadályozni a kutyát abban, hogy sérülést okozzon.
Sok esetben lehet biztosítást kötni az állatokra, azonban a megoldás az, hogy tegyünk meg mindent a baj elkerülésére. Erről rendelkezik a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet is, mely szerint az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát. Amennyiben a kutya tartója ennek nem tesz eleget, úgy büntetőjogi felelősségre vonásra is sor kerülhet. Éppen ezért azt is mindig fontoljuk meg, amikor állattartás mellett döntünk, hogy annak az anyagi, személyi és tárgyi feltételeit is biztosítani tudjuk.
