Itt a tél, és ha idejében elvégeztük a kert és a ház felkészítését a hóra, a fagyra és a jégre, akkor talán most vagy egy kis szabadidőnk. Nagyon fura lehet ez, hiszen tavasztól őszig rengeteg munka vár ránk. Azonban most sem kell unatkoznunk, hiszen végre jut egy kis időnk, amit a komposzthalomra fordíthatunk. Mivel ősszel nagyon sok zöldség töve kerülhetett bele, mint például a burgonya, a paprika, a paradicsom, a dinnyeszár, és egyéb zöldségek és virágok tövei, azok lebomlásával idővel nagyon értékes humusz fog keletkezni. De csak akkor, ha nem hagyjuk magára a komposztot, hanem szakszerűen kezeljük.
Ugyanis télen még jobban oda kell rá figyelni, hogy folyamatosan érni tudjon, és így tavasszal egy részét már fel tudjuk használni.
Az avar nagy része is belekerülhet a komposztládába. Fotó: Pixabay
Ezek a munkálatok ugyan sok fáradtsággal, odafigyeléssel járnak, ám egy idő után már rutinosan, ránézésből fogjuk tudni, mit kell tennünk a komposztunkkal, hogy az mihamarabb felhasználhatóvá váljon. Az eredmény pedig felbecsülhetetlen, hiszen tápanyagban gazdag humuszba ültethetjük a növényeinket, ráadásul jóval kevesebb hulladékot kell elszállítani tőlünk, és a keletkezett szerves hulladék nagy része sem vész kárba.
Ezt tedd télen a komposzthalommal
1. A nyáron és az ősz folyamán összegyűlt komposztanyagot át kell forgatni, és ki kell szedni belőle a nem korhadó anyagokat, mint amilyen a véletlenül belekerült üveg, cserép, fém. Annak ellenére, hogy most egyáltalán nincs meleg, a komposztálás most sem állhat le. Azonban egy kis segítségre van szüksége a komposztnak.
2. Ha jól van megépítve a komposztáló, akkor a folyamat során megtermelt hő segítségével télen sem áll le a komposzt érése. Azonban ehhez ügyelni kell rá, hogy amikor igazán hidegre fordul az idő, fedjük le a komposztáló tetejét vastag kartonpapírral, esetleg szalmával megtöltött zsákokkal.
3. Ilyenkor jóval több a csapadék, ezért is fontos, hogy takarjuk a komposztáló tetejét és most különösen ügyeljünk rá, hogy nagyjából azonos mennyiségű nedves és száraz anyagot, zöld és fás hulladékot keverjünk össze benne. A nedves, nitrogénben gazdag zöldhulladék, a fűnyesedék ilyenkor már nem kerülhet a komposztba, ezért figyeljünk az állagára, hiszen az avar és a fás hulladék a komposzthalom kiszáradását eredményezheti.
4. A komposztot mindig alaposan keverjük össze, de az is nagyon jó megoldás, hogy ha van kellő mennyiségű helyünk, két komposztálót is csinálunk egyszerre. Az egyikben éppen érlelődjön a komposzt, miközben a másikat pedig folyamatosan töltsük fel.
5. A komposztba kerülő növényi részeket apró darabokra vágjuk össze, hogy hamarabb tudjanak lebomlani. A néhány milliméteresre darált anyagok nagyobb felületen képesek felvenni a nedvességet, így segítik a korhadást okozó baktériumok és gombák elszaporodására.
6. A halom szellőssé tétele is fontos télen, ezért rendszeresen forgassuk át.
7. A szelektív hulladékgyűjtéssel megkönnyítjük és felgyorsítjuk a megfelelő hulladékanyagok komposztba kerülését. Ráadásul környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy mennyi elszállítandó szemetet termelünk.
8. Fontos, hogy a fagyok előtt a komposztálóban az érett komposzt kerüljön kívülre, a még el nem korhadt anyagok pedig belülre, a komposzttömeg közepére kerüljenek. Ezáltal tavasszal homogén, barna, szagtalan, humuszt tartalmazó, környezetbarát szerves trágyát szórhatunk ki a veteményes ágyásokra.
9. A komposzt érési folyamatának első szakasza három-négy hónapig tart. Ez alatt a komposztba került anyagok az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 Celsius fokra melegednek fel. Elpusztulnak bennük a káros mikrobák, és a gyomok sem képesek rá, hogy kicsírázzanak. A folyamatot gyárilag készített komposztérlelő vegyülettel lehet felgyorsítani. A második érlelési szakasz 6-7 hónap alatt fejeződik be. Ekkor az alsó réteg előbb érik meg, ezért ezt már jóval korábban fel lehet használni.
10. Ha sok káros férget találunk a komposztban, tegyünk bele talajfertőtlenítőt. Azonban a földigiliszták jelenléte jót tesz a komposztnak, hiszen felgyorsítják annak érését.
Még nem komposztálsz? Így vágj bele
1. Szerezz be egy olyan jól zárható edényt, amelybe a konyhai szerves hulladékokat fogod gyűjteni. Állati eredetű hulladék soha ne kerüljön bele, de nyugodtan belekerülhet a zöldségek héja, a gyümölcsök maradéka, a teafű és a kávézacc is.
Nyugodtan alakítsunk ki egyszerre több komposztládát, így hamarabb jutunk hozzá az érett komposzthoz. Fotó: Pixabay
2. A kertben válassz ki egy kellően árnyékos helyet, és ide telepítsd a komposztálót. Fontos, hogy szellőzni tudjon, így akár egy saját kezűleg összeállított komposztláda is kitűnő megoldás lehet.
3. Tedd bele a konyhai hulladékon kívül a levágott fűkaszálékot, az apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket.
4. A komposzt igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapod meg a várva várt, jó minőségű termőföldet.
5. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudod ellenőrizni, hogy jó úton jársz-e. A jó komposzt nem büdös, így ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverned.
6. Ha a komposzt eléri a körülbelül másfél méteres magasságot, fedd be 15–20 cm vastagságú föld- vagy agyagréteggel.
Jó komposztálást és bőséges termést kívánunk!
